Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-311
330 A nemzetgyűlés 311. ülése 1924. évi Julius hó 2-án, szerdán. Peyer képviselő ur azt mondta, hogy ezek Potemkin-fényképek. Bocsánatot kérek, Potemkin-fényképeket igazán nem lehet készíteni, mert hiszen a fényképezés kémiai utón történik, ahol a valóság szigorúan adatik vissza; amellett pedig átmeneti állapot sem lehetett az, amire a képviselő ur hivatkozik, mert hiszen a „Népszaváénak egy cikkével tudom bizonyítani azt, hogy ezek a fényképek a beköltözés utáni napon vétettek fel, tehát nem egy később helyreállított, tehát később kialakult állapot hasonmásai. Azt mondja a képviselő ur, hogy Komlósne tanárnő, amint ő mondja, tényleg azonban varrással foglalkozott; de hiszen az teljesen mellékes, hogy mi a foglalkozása. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbáloldálon.) Mindenesetre csodálatos az a tévedés, hogy más foglalkozásúnak állitja magát, mint amilyen foglalkozása tényleg volt. Komlósné régóta szabadulhatott volna a zalaegerszegi internálótáborból. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon ) Azonban minden alkalommal, amikor a reviziónál az egyes internáltak személyszerint kiválogattatnak, olyan renitens magaviseletet tanusit, és olyan rosszindulattal hangoztatja mindig, hogy, ő, ha kijut, igenis kommunista agitáeiót fog folytatni, hogy lehetetlenné teszi a hatóságoknak, hogy őt szabadlábra helyezzék. (Peyer Károly: így hát életfogytiglan ott fog maradni? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt mondja a képviselő ur — ami meg is felel a tényeknek —, hogy fentjárt nálam és kérte, hogy ezt az internáltat bocsássuk szabadon. Én a képviselő urnák kijelentettem, hogy abban a percben, amint renitens magaviseletével felhagy, semmi akadálya nincs annak, hogy az internálótábort elhagyja. (Esztergályos János: Megmondottam, hogy lelki beteg nő!) Ma is állom a szavamat: mihelyt viselkedésével elárulja azt, hogy nem is a javulás, hanem csak a javulás akaratának az útjára tér át, Komlósné az internálótáborból kiszabadul. (Esztergályos János: Feltétel nélkül?) Feltétel nélkül, mihelyt bebizonyitja, hogy a javulás útjára tér. (Peyer Károly: Hogyan bizonyitsa bel) A viselkedésével! Boesánatot kérek, az, aki állandóan renitenskedik, aki a felügyelőkkel szemben állandóan kellemetlenkedik, (Peyer Károly: Nem volt büntetve sem!) állandóan provokálja és felháborítja maga ellen a felügyelő személyzetet, az nem vádolhatja a rendőrhatóságokat azzal, hogy nem kellőképen viselkednek vele szemben, hanem elsősorban magára vessen, ha esetleg egyes, különben a fegyelemre okvetlenül kötelezett felügyelő közegek ennek következtében vele szemben nem ugy viselkednek, ahogy kellene. Egyben igaza van a képviselő urnák. Valóban megtörtént az, hogy akkor, amikor ezek a felvételek készültek, Komlósné sehogy sem akart szembe fordulni a fényképezőgéppel és akkor egy Cirfusz nevű csendőrtiszt megsuhintotta őt lovagló vesszeje vei. (Esztergályos János: Végigvágott rajta!) Nem vágott rajta végig, csak feléje suhintott. A képviselő ur azoii' ban nem mondta tovább, hogy a jelenlevő Diószeghy Lajos ministeri tanácsos ur azonnal rendreutasította a csendőrtisztet és ellene az eljárást meginditotta. (Zaj a szélsőbáloldálon. — Peyer Károly: És ezzel el van intézve! —- Éhn Kálmán: Legalább is fel kell akasztani azt a Cirfuszt! — Peyer Károly: Nem, a maga kezelésére biznám legalább is! Az ilyen orvos kezére adnám! Elég- büntetés volna annak, ha odakerülne! — Meskó Zoltán: Ne suhintsanak senkire í) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Rakovszky Iván belügy minister: A képviselő urak állandóan azt mondják, hogy a kommunizmussal semmiféle közösséget nem vállal' nak. A képviselő urak a zalaegerszegi internálótáborral kapcsolatban sokszor kijelentették, hogy az ellen nincs kifogásuk, ha a szokásszerü, állandóan visszaeső bűnösök vagy erkölcstelenségükkel a közre veszélyes nők az internálótáborba vagy valamely más letartóztatási intézetbe kerülnek. (Esztergályos János: De Kom-, lósné nem az!) Ma a zalaegerszegi internálótáborban három politikai fogoly van. Mind a három állandóan hangoztatja, hogy kommunista és igenis kommunizmust akar Magyarországon behozni. (Meskó Zoltán: Tessék a Schwarzerbe bevitetni! — Esztergályos János: Fodornak állandó tüdővérzése van!) A képviselő urak tehát ellentétbe kerülnek sajátmagukkal, ha ezt a három exponált kommunistát védelmezik és ellentétbe kerülnek sajátmagukkal akkor, amikor kifogásolják, hogy azok a szokásszerü bűnösök, akiknek szabadlábra helyezése — a tapasztalat igazolta — igenis veszéllyel jár a közrendre — majd megmondom, hogy miért —, még ott őriztetnek az internálótáborban. Röviddel rá ugyanis, hogy egy nagyobbszabásu revíziót végeztünk és nagyobb számban bocsátottunk el letartóztatottakat a zalaegerszegi internálótáborból, kénytelenek voltunk megállapítani, hogy a közrendészeti okokból internáltak közül Budapesten többek között egy tolvajbanda alakult és az országban másutt is a rendőrség kezére került bűnösök egy része az internálótáborból elbocsátottak sorából került ki. Bocsánatot kérek, ilyen körülmények között valóban a képviselő urak sem kifogásolhatják azt, hogy a közrendre veszélyes ilyen elemek egészséges helyen, a letartóztatási intézeteknél általában semmivel sem rosszabb internálótáborban őriztetnek. Végül csak néhány szót akarok válaszolni a képviselő urnák arra a kijelentésére, hogy az én környezetemben a belügyministeriumban olyan tisztviselők vannak, akik vad gyűlölettel viseltetnek a munkásság iránt. (Esztergályos János: Ugy van!) Sajnálom, hogy a képviselő ur nem nevezte néven az illető tisztviselőket. (Esztergályos János: Tudja a belügyminister ur nagyon jól!) Nem tudom, hogy kik azok, és kijelentem, hogy a belügyministeriumban egyetlen egy olyan tisztviselőről sem tudok, aki a munkásság iránt vad gyűlölettel viseltetnék. (Peyer Károly: Akiknek a politikai felfogásuk más, mint a minister uré!) Van olyan, akinek a politikai felfogása nem egyezik meg a képviselő ur politikai felfogásával, (Peyer Károly: A minister úréval! Az enyémmel ugyan ne egyezzék meg!) aki talán energikusan jár el az államra és a társadalomra veszélyes olyan áramlatokkal szemben, amelyek a képviselő urnák nem nagyon antipatikusak. Bocsánatot kérek, még azt is megengedem, hogy lehet olyan tisztviselő a belügyministeriumban, aki az én politikai meggyőződésemet sem vallja minden részletében magáénak, egyet azonban kijelentek: igenis* ezek a tisztviselők engedelmesek, hűen teljesitik kötelességeiket és munkásgyülölet a belüjgyministeriumban nincs. A képviselő urak ne azonosítsák a munkássággal bizonyos politikai mozalmak követőit. Az lehetséges, hogy bizonyos politikai mozgalmakkal szemben a belügyministerium teljesiti a kötelességét, de a munkásságot, mint olyat-,
