Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-311
A nemzetgyűlés 311. ülése 1924. évi július hó 2-án, szerdán. 321 hogy az említett ügytől egészen függetlenül mutatta be ezeket a leveleket a rendőrkapitányság vezetője. Ugyancsak a debreceni református lelkesztestület Révész Imre nevű moderátora olyan levelet intézett egy ügyből kifolyólag a rendőrkapitányság vezetőjéhez, melyben háláját fejezte ki azért a loyális és az egyházat megbecsülő magatartásért, melyet a'rendőrség vezetője mindig tanúsított Súlyosabb vád merült fel a debreceni rendőrkapitánysággal szemben a képviselő ur által is 'emiitett megveretések ügyében. A vizsgálat Fésűs rendőrfelügyelő ellen el is rendeltetett és az a legszigorúbban le fog folytatta tni. Épen a múlt napokban is felmerült az a vád az egyik rendőrkapitányság ellen, hogy ott a ^ tisztviselők és a rendőrlegénység durván bánnak a lakossággal. A magam részéről a jövőben minden ilyen felmerülő vád esetén a lehető legszigorúbban szándékozom eljárni, mert ilyen vádak mind gyakrabban és gyakrabban merülnek fel. Igenis, példát fogok statuálni arra nézve, hogy nemcsak a legénység maga, hanem az illető kapitányság tisztikara is felelős azért, hogy a legénység a polgárságot ok nélkül durván ne bántalmazza, elsősorban pedig a tisztikarnak kötelessége jó példával előljárni abban a tekintetben, hogy a testifenyitékhez soha semmi körülmények között ne nyúljanak. (Helyeslés jobb felől.) Ebben a tekintetben az interpellációra azt válaszolhatom, hogy a képviselő uraknak jogosaknak látszó panaszait a legszigorúbban vizsgálom meg s magam is arra törekszem —mert kötelességemnek tartom, hogy ezt az eredményt elérjem, ha mindjárt nagyon szigorú és kegyetlen rendszabályokkal érhetem is csak el — hogy a lakosságnak ok nélkül való bántalmazása az egész vonalon megszűnjék. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezeket akartam elmondani. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Először a belügyminister ur válaszának második részével kivánok foglalkozni. Azt az intézkedést, hogy a belügyminister ur ezeknek a verekedéseknek a dolgában szigorú vizsgálatot fog indítani, megállapittatja a való tényállást és azokat meg fogja torolni, a magam részéről csak helyeselhetem. A belügyminister ur azonban tévedésben volt akkor, amikor azt mondotta, hogy az u. n. Országos Református Lelkészegyesület felosztásáért most panaszt emeltek volna. Emiatt régebben emeltek panaszt. Azok a levelek, amelyeket a kerületi főkapitány ur akkor már becsatolt, az u. n. villámhárítók voltak ebben az ügyben. Lehet ugyan, hogy vannak közöttük ujabb levelek is, de nem erről van szó. hanem arról, hogy Debrecenben az egyik legnagyobb kálvinista egyházban megtörtént az, hogy a papok gyülekezetét ok nélkül feloszlatták. Megtörtént az, hogy ott egy vallásos összejövetelt a templomban, mert nem volt rá engedély, fel akartak oszlatni. Szóval, olyan dolgok történnek, amilyeneket a rendőrhatóság tisztviselője kellő tapintat mellett nem szokott erőszakolni, amint hogy erre nem is yolt semmi szükség Ez csak be volt nálam állitva abba a miliőbe, hogy a rendőrhatóság feje rémlátó. Mert rémlátónak kell lennie, ki ilyen dolgokat hoz fel a most szóban levő határozatban. Ennek •a rémlátásnak igazolására hoztam fel azt, hogy a rendőrhatóság feje már régebben is 1 rémlátó volt. Amellett bizony meg kell vallanom, a város polgárságával szemben modora sem volt mindenképen kielégitő. Ebbe a miliőbe volt ez beállítva. Ami a belügyminister válaszának másik részét illeti, azt nem veszem tudomásul. Hogy Debrecenben hogyan lehet gyűlést tartani, erre nézve a minister urnák felajánlottam: méltóztassék azt az Arany János-ucca végén levő vásárteret megnézetni; az körül is van kerítve, — ha nem is keritéssel, de fákkal és oszlopokkal van körülvéve. — voltaképen a forgalmon kivül is esik, nincs is benn a városban. Azt pedig ne mondja nekünk a belügyminister ur, hogy Debrecenben az egyetlen disztermen kívül — amelyet a demokratikus polgárság meg nem kaphat, de egyébként sem volna elég nagy, mert hiszen például programmbeszédem megtartása alkalmával háromezer ember volt kint, s ilyen alkalmakkor többezer ember jelenik meg a gyűlésen — olj^an udvart, vagy zárt helyiséget tudnánk találni, amely ilyen gyűlés megtartására alkalmas volna. Mondom, a vásártér erre teljesen alkalmas, s amellett a gyűlésnek ott való megtartása a forgalmat sem veszélyezteti. (Zaj.) Állítom, hogy amig a belügyminister ur azon az állásponton lesz, hogy Debrecenben nem lehet az Isten szabad ege alatt, még ilyen helyen sem gyűlést tartani, addig — amint a belügyminister ur is nagyon jól tudja — a munkásképviselő meg fogja tarthatni beszámolóját az u. n. Munkásotthonban, ellenben nekünk, polgári képviselőknek nem lesz mói dunkban beszámolót tartani, mert ennek megakadályozására a teremtulajdonosoknál a debreceni rendőrség megfelelő terrort fejt ki. De nem is veszem a lelkemre, hogy ártatlan embereket, akik a tulajdonukban levő ilyen helyiséget vagy udvart átengednek nekünk ilyen célra, később zaklassanak. Mondom, ezt nagyon jól kell tudnia a belügyminister urnák. Mindezekből nem látok mást, mint azt. hogy a belügyminister ur maga is azon van, hogy beszámolóink megtartását Debrecenben megakadályozza. Ezért a magam részéről a választ tudomásul nem veszem s kijelentem, hogy utolsó csepp véremmel küzdeni fogok azért, hogy Magyarországon a politikai szabadság biztosittassék. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj jobbfelől.) Elnök: A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy az interpelláló képviselő urnák most elhangzott felszólalására két szóval válaszoljak. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Először is a képviselő ur teljesen félreérti az intézkedést, ha azt mondja, hogy a rendőrhatóság nem engedélyezi azt, ; hogy a képviselő urak az Isten szabad ege alatt •tartsák gyűléseiket. Mint mondtam, a zárt hely nem fedett helyet jelent, hanem akármilyen körülkerített helyet. (Hegymegi-Kiss Pál: Tessék elhinni, hogy ilyen nincs!) Ha a t. képviselő ur azt mondja, hogy én azon vagyok, hogy megakadályozzam, hogy a képviselő urak beszámolót tartsanak, (Meskó Zoltán: Nincs is joga hozzá!) erre kénytelen vagyok azt válaszolni, hogy az a tény, hogy a képviselő urak ilyen erőszakosan forszírozzák, hogy épen egy bizonyos téren tarthassanak gyűlést, azt jelenti, hogy a képviselő urak nem szabadságjogot _ védelmeznek, hanem csak szeszélyeiket akarják kielégíteni. (Zaj és ellen-