Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-311

A nemzetgyűlés 311. ülése 19 elégednék, a minister látható örömmel mondta, hogy erről lehet beszélni, ennyit talán még ma is ki tudna neki eszközölni 1 . De akkor a tárgya­láson nem szabad hogy a szája eljárjon. (Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Erre majd válaszolok!) Kért, hogy ezt közve­títsem Eskiittnek. Nekem nagyon feltűnt a mi­nister viselkedése. Az egyik szóban hazug zsa­rolónak mondja Esküttet, a másik szavában mégis hajlandó vele egyezkedni. (Zaj.) Másnap, november 29-ikén felmentem... (Neubauer Ferenc: Jó, hogy nem katholikus pap, mert akkor a fülgyónásokról is vezetne naplót!) Nem lehet ezt, Neubauer képviselő­társam, derűs humorral elütni, sokkal szomo­rúbb dolog ez, semhogy derűs humorral el le­hetne intézni. (Propper Sándor: Az ország sir! Állandó zaj baljelöl. — Csizmadia András: Azért sir az ország, mert ilyen emberek van­nak benne! Bizalmas spicli! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rei­singer képviselő urat már másodszor vagyok kénytelen rendreutasítani. (Propper Sándor: Ez erkölcsi fertő, ha ig*az! — e Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Csak­hogy nem igaz! — Propper Sándor: Pap lé­tére hazudikl Ez a tekintélyek tisztelete! — Forgács Miklós: Zákány is pap volt!) Kérem Forgács képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Pikier Emil: Református pap csak nem hazudik!) Eőri-Szabó Dezső: Az a kérdés, vájjon mi érdekem lenne, hogy hazudjam. Azt hiszem, ebben az ügyben inkább az hazudik, akinek érdeke, hogy hazudjék! (Ugy van! Ugy van! bal felől. — Nagy János (tamási): Mert nem lettél államtitkár, azért beszélsz így. — Sz^bó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Eskütthöz nem jártam ebédre és vacsorára, mint ön. — Állandó zaj.) Elnök: Csendet kérek! Reisinger képviselő urat már kénytelen voltam kétszer rendreuta­sítani. Kérem, méltóztassék csendben maradni! (Propper Sándor: Ez után csak lemondással le­het pontot tenni! — Sz a bó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Nem parancsol maga ebben! — Csontos Imre: Épen magától kérdik ezt Magyarországon! — Szilágyi Lajos: Nem is a panamistáktól!) Csendet kérek! Eőri-Szabó Dezső: A minister urnák leg­utóbb elhangzott közbeszólására azt mondom, hogy Esküdt Lajos nem nekem, hanem a mi­nister urnák volt 1923 nyaráig legbizalmasabb embere. — Szabó István (nagyatádi) föld­miveiésügyi minister: Hogy bizalmasam volt, az igaz, de az időpont nem áll. — Zaj. — Sza­bóky Jenő: A magánfeljegyzés nem biblia!) Elnök: Csendet kérek! (Szabóky Jenő: Tiszteljük és becsüljük egymást! Eőri-Szabó Dezső: Ugy látszik, a képviselő ur nem tartja ezt be. (Szabóky Jenő: Ne tessék gyanúsítani!) Én nem gyanúsítok, én tényeket mondok. Elnök: Szabóky képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. (Szilágyi Lajos: Gúnyolja a papi palástot! Papi mivoltában nem szabad senkit aposztrofálni. — Szabóky Jenő: Csak válasz a szavahihetőségére, ö se gyanusitson.) Eőri-Szabó Dezső: Én nem gyanúsítok, valódi tényeket mondok. Elnök: Szabóky képviselő urat rendreuta­sítom. (Szilágyi Lajos: Kikezdi a papL palás­tot.) Szilágyi képviselő urat kérem, méltóztas­sék csendben maradni. (Szilágyi Lajos: Papi mivoltában támadják. Tessék megvédeni!) Szi­i. évi július hó 2-án, szerdán. 313 lágyi képviselő urat rendreutasítom. (Szabóky Jenő: Ne gyanusitson, hanem igazat beszél­jen.) Szabóky képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Propper Sándor: A papi ta­lárt is belerántják a mocsárba. — Forgács Miklós: Itt nem pap, itt képviselő. — Esztergá­lyos János (Szabóky Jenő felé): Kalocsai el­lenforradalmár! Beugratta a népet és megszö­kött! — Zaj. — Szabóky Jenő: A kalocsai ellen­forradalomra büszke vagyok. Az ön elvtársai az unokaöcsémet felkötötték.) Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Csendet kérek. Kérem a képviselő urakat, itt egymással szemben mint képviselők állanak, méltóztassanak ehhez a tradicióhoz alkalmazkodni. (Szilágyi Lajos: Példátlan a magyar parlamentarizmusban! — Folytonos zaj.) Szilágyi képviselő urat igazán már ne­gyedszer, ötödször figyelmeztetem. Méltóztas­sék csendben maradni! Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, jogom van megkövetelni minden kép­viselőtársamtól, hogy ne kételkedjék 'szava­hihetőségemben mindaddig, amíg annak kétsé­gét bebizonyítani nem tudja. (Szomjas Gusztáv: De tessék bebizonyítani! Ne tessék a papi te­kintély mellé bújni. Szégyen gyalázat. Itt nem pap az ur! — Hegymegi-Kis Pál: Ö nem bujt a papi becsülete mellé! Mi baja van önnek ezzel? — Szomjas Gusztáv: Mindig arra hi­vatkoznak, hogy pap mondja. Itt nem pap. — Pikier Emil: Ha mi mondjuk, vallásgyalázok vagyunk. — Dénes István: Ezért kell likvi­dálni ezt az ügyet.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék beszédét folytatni. (Rassav Károly: Majd megfelel a minister. — Szabóky Jenő: Ne gyanusitson egy pap! — Hedry Lőrinc: Halljuk az önleirást! — Zaj.) Lendvai kép­viselő urat kérem, ne méltóztassék a szónokot zavarni. Szabóky képviselő urat kérem, mél­tóztassék a tárgyalás menetét lehetővé tenni. Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Más­nap, november 29-én reggel találkozván a föld­miveiésügyi minister úrral, megkérdezte, be­széltem-e már Esküttel. Mondtam, hogy még nem, de ma beszélek vele. Este, november 29-én Esküttnél voltam, aEol véletlenül már Zeőke Antal képviselőtársunk is ott volt. Ebből a naplórészből már a múlt nemzet­gyűlésen volt szerencsém felolvasni bizonyos részeket, amikor Eskütt Lajos r hatszemközt, a fülem hallatára olvasta rá Zeőke Antal kép­viselőtársunkra, hogy ne tagadjon én előttem semmit, mert vele együtt csinálták, már a közélelmezésügyi minister iumb an megkezdvén a panamákat. (Lendvai István: Jövedelmező kis üzlet volt az! — Hedry Lőrinc: Mégis csak valami ilyen fantazmagóriákkal vádolni. Disz­nóság! — Pikier Emil: Persze, hogy disznóság! — Farkas István: Miért nem teszi le a mi­niszter a Ház asztalára az iratokat? — Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Mit tegyek le? — Esztergályos János: Miért kell ellopatni az aktákat? Tessék letenni a Ház asztalára!) Elnök: Esztergályos képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Esztergályos Já­nos: Ez tényleg megtörtént!) A képviselő ur még ezt nem bizonyította be. (Szilágyi Lajos: Nem is az elnök ur előtt kell bebizonyítani.) Szilágyi képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. (Beck Lajos: Halljuk a szónokot!) Eőri-Szabó Dezső: Ugyanekkor Zeőke Antal képviselő ur előtt szegezte le azt Eskütt és Zeőke nem vonta kétségbe, nem merte tagadásba venni :

Next

/
Thumbnails
Contents