Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-311
A nemzetgyűlés 311. ülése 1924. évi július hó 2-án, szerdán. 311 István: Adminisztratív rejtelmek! — Propper Sándor: Tessék letenni a Ház asztalára ezeket az iratokat!) Folytathatnám azokat a rendellenességeket, azokat a szabálytalanságokat, amelyek ez ügyben napirenden vannak és amelyektől hemzseg minden egyes intézkedés, amely ebben az ügyben történt, de hogy mégis abbahagyom és előterjesztem interpellációmat a földmivelésügyi és igazságügyi minister urakhoz, azt teszem azért, mert nem akarom tovább nyújtani ezt a dolgot és mert remélem, hogy a t. igazságügy minister ur, akinek eddig semmi része nem volt ezekben az ügyekben, aki nem ártotta bele magát eddig ezekbe az ügyekbe, végre olyan helyzetet teremt, hogy világosság derül erre az egész Európát foglalkoztató botrányos ügyre és az minden pártoskodástól menten lefolytattatik. Amikor ezt a kérelmemet előterjesztem és ezt a bizalmat többé-kevésbé előlegezem, egyúttal az igazságú gyminister ur figyelmébe ajánlom a ministerelnök urnák az első nemzetgyűlés 257. ülésén tartott beszédét, amikor a ministerelnök ur a következőket mondta (Olvassa): „Ez a kérdés nem egy politikai kérdés, ez a tisztességnek és a becsületnek a kérdése, és én — mondja a miniszterelnök ur — amig e helyen állok, garanciát vállalok abban a tekintetben, hogy a vizsgálat ugy fog lefolytatódni, hogy abba semmiféle politika bele ne vegyüljön. (Eőri-Szabó Dezső: Risum teneatis!) Garanciát vállalok — folytatta a ministerelnök ur — abban a tekintetben is, hogy minden viszszaélés fel fog fedeztetni. Később aztán beszéde folyamán tiltakozott a ministerelnök ur az ellen a beállítás ellen, mintha ő a földmivelésügyi minister ur ellen illoyálisan. akart volna fellépni és azt mondja tovább (Olvassa): „A földmivelésügyi minister ur érdekében tartom, hogy ez a vizsgálat becsületesen végrehajtassék, mert hiszen az ő reputációja érdekében van elsősorban erre a vizsgálatra szükség." Végül beszédét a ministerelnök ur a következő szavakkal fejezte be ' (Olvassa): „Ma még nem' vagyunk abban a helyzetben, hogy a bűnügyi vizsgálatról, amely csak a kezdetén áll, részletekre menőiéi nvilatkozhassam. Mikor eljön annak az ideje. (Pikier Emil: Mikor jön el?) ebben a tekintetben is be fogok számolni. Addig méltóztassék a nemzetgyűlésnek és az országnak tudomásul venni, hogy mi ebben az ügyben kérlelhetetlen szigorral és pártatlansággal fogunk eljárni, mert ez a nemzet becsületének ügye." (Propper Sándor: Azóta mindig eljár!) T. Nemzetgyűlés! Én se tudnám máskép befejezni beszédemet, mint ahogy 1921 szeptember 24-én a ministerelnök ür befejezte. Kérem azonban, hogy tekintettel arra, hogy azóta már eltelt 3 esztendő, lássák be, hogy elérkezett, az ideje annak, hogy ez a nemzet szempontjából fontos ügy végre letárgyalta^ssék és hogy végre ebben az ügyben tisztán lásson a közvélemény és az ország, és vésre az egész kérdés minden politikától és személyi befolyástól menten felderíttessék. Interpellációmat a következőkben teriesztem elő a földmivelésügyi minister űrhöz (Olvassa): „Hajlandó-e a minister ur a kiviteli üsry összes iratait a nemzetgyűlés aszt«Tára letenni? Hajlandó-e a minister ür a neki ügyészségi indítványra visszaadott ügyiratokat a nemzetgyűlés asztalára, letenni. Hajlandó-e felvilágosítást adni a miniszter ur. hogv ki tette le az óvadékot Eskütt Lajos és Tömöri Angéla helyett 1 ? Igaz-e, hogy Eőri-Szabó Dezső és Ulain Ferenc képviselő urak közvetítésével a minister ur tárgyalásokat folytatott Eskütt Lajos elhallgattatása végett? Igaz-e, hogy Eskütt Lajos rehabilitációt és nem pénzbeli kártalanítást kért?" Az igazságügyminister úrhoz intézendő interpellációm pedig a következő: „Hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy a gyomai birtokügyben folyamatba tett nyomozás lefolytattassék? Hajlandó-e a minister ur vizsgálat tárgyává tenni, kit terhel a mulasztás, hogy ez ügyben három év óta nem nyert befejezést a vizsgálat? Hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy a vádtanácsi határozattal elrendelt vizsgálat iratai a főtárgyalási iratokhoz csatoltassanak és mód adassék a védelemnek arra. hogy a védelmet előkészitse? Hajlandó-e az igazságügyminister ur a vizsgálat kiterjesztése iránt intézkedni mindazon ügyekben, amelyek Eskütt Lajos beadványában, mint vádpontok bennfoglaltatnak 1 ? Magyarázatul erre a kérdésemre, azt vagyok bátor előadni, hogy Eskütt maga az Az Újságban megjelent nyilatkozatában, de a vádtanács előtt is tiltakozott az ellen, hogy tizennégy rendbeli megvesztegetéssel vádolják és tiltakozott az ellen, hogy az általa kezelt és elfogadott pénzek ötmillió koronát tennének ki. Ő maga állította, hogy közel száz esetben történt az ő közvetítésével kijárás és az általa felvett pénzek összege nem ötmillió, hanem száznegyvenmillió koronát tett ki akkori értékben. Amenynyiben tehát Eskütt önmagát vádolja súlyosabb váddal, akkor tehát, amidőn úgyis az a cél, hogy Eskütt alámerüljön ebben az ügyben, ne fosszák meg Esküttet ettől az élvezettől, hogy még több ügyben adjanak be ellene vádiratot. Ötödik kérdésem az: Hajlandó-e az igazságügyminister ür intézkedni, hogy a Szeszkereskedelmi Részvénytársaság 700 vágón kölcsönbuzája ügyében a vizsgálat elrendeltessék? És végül: Hajlandó-e a minister ur sürgősen intézkedni, hogy a főtárgyalás Eskütt Lajos ügyében mielőbb kitüzessék?" Elnök: Eöri-Szabó Dezső képviselő ur ^ a házszabályok 215. §-a alapján személyes kérdésben kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Nem valami nagy örömmel állok ebben az ügyben a nemzetgyűlés tisztelt színe elé, mert az én becsületes intencióimat, amelyek engem ebben a csúnya ügyben már; eddig is vezettek, a túloldalról gálád módon megrágalmazták. (Lendv^i István: Pedig mi az igazságra vagyunk szomjasak!) És nem szívesen hozóm adataimat a nemzetgyűlés elé, már csak azért sem, mert jobb szerettem volna ezeket a bíróság előtt elmondani. Legutóbb, mikor ez az ügy itt a nemzetgyűlésen szőnyegre került, azt is mondottam, hogy én nem mondok itt ezalkalommál — t. i. akkor — többet, mert remélem, hogy minél előbb módomban lesz a biróság előtt elmondani mindazt, amit ebben az ügyben szerencsém vagy . inkább szerencsétlenségem volt megtudni. Mivel azonban egyrészt a biróság nekem 1 erre módot nem adott, mivel jóllehet kihallgatásomat kérték, a vizsgálatot befejezték^ anélkül, hogy engem, valamint Ulain képviselőtársamat csak fel is szólítottak volna vallomástételre, másrészt pedig mivel az interpellációban tévesei! vagyok aposztrofálva — bár aposztrofálva
