Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-311

308 A nemzetgyűlés 311. ülése 1Ö24, úr és az igazságügyi kormányzat közege között van. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem az ígazságügyminister ur csinálja, hanem az ügyész!) De nyilvánvaló az a lehetetlen erkölcsi fertő is, amely itt volt, amikor foglalkoztattak egy tisztviselőt, hatáskört adnak egy embernek anélkül, hogy gondoskodtak volna arról, hogy illetményt kapott volna, s anélkül, hogy bárki is megfizette volna munkáját De bátor vagyok arra vonatkozólag is bizonyítékot produkálni, hogy vájjon volt-e megbízatása Eskütt Lajosnak az ügyek elintézésére. (Zaj a jobboldalon.) A földmivelésügyi minister ur ugyanis ezt az állítást is kétségbevonta az ügyészi vádirattal szemben. E tekintetben bátor vagyok utalni arra a jegyzőkönyvre, amely a budapesti államrendőrség főkapitányságánál, .1924 január 10-én vétetett fel, amely jegyzőkönyv tartalmazza az Esküttnél lefoglalt iratokat. E jegyzőkönyv 14. oldalán a következő okmányról van szó. (Olvassa:) „Márközy Ilona levele Eskütthöz, melyben Pasteiner min. tanácsos részére ministertanácsi előterjesztések ügyében utasítást kért." Tehát nemcsak arra volt hatásköre, hogy a feleket fogadja, s hogy a felek kérelmét közvetítse a minister úrral, hanem — ugy látszik — oly nagy hatásköre volt ennek a — minister ur kijelentése szerint — nem köztisztviselőnek, hogy ez az apró kis ti'tkárocska a ministeri tanácsosnak is adhatott utasítást (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Dehogy is adott!), hogy a ministertanácsi előterjesztést miképen tegye meg. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Épen ez a legerősebben van megcáfolva!) A földmivelésügyi minister ur felszólalásában, illetőleg nyilatkozatában szó van arról, hogy nem lehet hinni Eskütt Lajosnak, s az általa bemondott adatok teljesen légből kapottak, mert Eskütt Lajos valósággal rágalmazási mániában szenved, mindenkit kivétel nélkül megmar és megrágalmaz, aki hozzákerül. E tekintetben egy dokumentumra hivom fel a t. Nemzetgyűlés figyelmét. Az Újság 1923 október 30-iki számában Eskütt Lajosnak egy nyilatkozata jelent meg a panamaügyről. Ebben a lapszámban Eskütt Lajos tényleg a rágalmaknak, becsületsértéseknek és egyéb büntetendő cselekedeteknek egész özönét tárja fel. Ez a nyilatkozat nem kevesebbet mond, mint azt, hogy „a vádtanács szabadlábra helyezett 1 millió korona ellenében, s az egymillió koronát a kormány egyik tagja tette le". Egy másik nyilatkozata arról szól, hogy „a minister ur azt proponálta, hogy menjek ki Amerikába, ott egy hajóstársaságnál szereznek állást, útlevelet kapok és egy csomó milliót". Egy harmadik súlyos nyilatkozata Esküttnek az, amelyben hangsúlyozta, hogy: „Én büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményt nem követtem el, feltéve pedig, ha elkövettem, akkor vonják felelősségre velem együtt mindazokat a mrhistereket, államtitkárokat, ministeri tanácsosokat és nemzetgyűlési képviselőket, akikkel ezeket az ügyeket együtt csináltam". (Lendvai István: Azt már nem! — Derültség és zaj balfelöl.) További nyilatkozata Esküttnek: „Megmondtam az Ígazságügyminister urnák, hogy itt — t. i. ebben a panama-ügyben — nemcsak arról az öt millió koronáról van szó, amelyet a vád -tárgyává tettek, hanem itt mrhtegy 140 millió koronáról van szó az akkori értékben", amit méltóztassék a mai értéknek megfelelően átszámítani. (Lendvai István: Valorizálni évi július hó 2-án, szerdán. kellene Ésküttet!) De szó van ebben az ujságközleményben még arról is, hogy ugyanakkor, amikor Eskütt Lajos megjelent Nagy Emil Ígazságügyminister urnái, kérte az ígazságügyminister urat, tegye vizsgálat tárgyává azt, amit a rendőrség már megindított, de befejezést nem nyert, a Szesztermelési Rt. 700 vagónos búza ügyét, amely egymagában mai értékben több milliárd kárt okozott a kincstárnak. Ugyancsak kérte a Petrányi-féle 150 vágón liszt-ügy kivizsgálását, amely miatt Petrányi már egy éve perli az államot másfél milliárd erejéig. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Perelheti.) Kértem a 700 vagónos vetőmag-ügynek kivizsgálását, a Praxis Részvénytársaság mágnás igazgatóinak lószállitási ügyét, amely mai értékben félmilliárd koronának felel meg, a deveeseri káposztaügyet, végül a Szunyogh dr., Kovács, Gonda dr. és Halmágyi urak vesztegetésével kapcsolatos szállítási ügyet. (Eőri-Szabó Dezső: Annakidején, mikor ugyanezt felolvastam, ugy jöttek nekem e miatt, mint a sáskák! Miért nem mennek most neki Györkinek is! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem érdemes izgulni! — Eőri-Szabó Dezső: Ezért az ügyért érdemes izgulni, miniszter ur; én nagyon jól tudom! — Zaj.) Elnök: Eőri-Szabó Dezső képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Györki Imre: Ez a sajtónyilatkozat megjelent 1923 október 30-án. (Lendvai István: Ésküttet állandóan szanálják! — Zaj.) Ez a sajtóközlemény megjelenhetett anélkül, hogy a sajtóközlemény alapján bárki vádat emelt yolna Eskütt Lajos ellen, vagy bárki büntetőfeljelentést tett volna ellene. Nem is tett^ — rögtön rá fogok mutatni, miért. (Zaj.) Azért, mert e sajtóközlemény megjelenése után Eskütt Lajo,s egyszerre kellemetlen emberré kezdett válni az érdekeltek előtt, és igyekeztek Eskütt Lajost puhítani, igyekeztek rávenni arra, hogy a további nyilatkozattól tartózkodjék, s akkor rehabilitálni fogják. Ez a puhitási eljárás hosszú időn át folyt, közben bizonyos közvetítések is történtek — melyekről Ulain képviselő ur és Eőri-Szabó Dezső képviselő ur tud nyilatkozni — Eskütt Lajosnak kártalanítására, rehabilitására vonatkozólag, de ezek a közvetítések eredménnyel nem végződtek, ugy, hogy amikor nagyon kellemetlenné vált az ügy, akkor a folyó 1924. év január 19-én Zeőke Antal képviselőtársunk és Márközy Hona, nagyatádi Szabó minister ur gépirókisasszonya, megjelentek a budapesti kir. ügyészségnél, ott vallomást tettek, amelyben elmondották, hogy Eskütt Lajos 1923 szeptember havában gróf Bethlen Istvánról, nagyatádi Szabó Istvánról, Kállay Tibor akkori ministerről és Bud János minister úrról bizonyos olyan kijelentéseket tett, melyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek. Az" első kettő ügyével kapcsolatosan olyan kijelentést és vallomást tett Zeőke Antal képviselőtársunk, hogy itt a zsarolás tényálladéki eleme fenforog, Kállay Tibor és Bud János minister urakkal kapcsolatosan pedig olyant, hogy az a rágalmazás tényálladéki elemeit merítette volna ki. (Zaj.) Méltóztassék a két dátum közötti különbséget figyelembe venni. Megjelenik október 30-án egy nyilatkozat, melynek alapján senkinek eszeágába sem jut Eskütt ellen eljárást indítani, de a kir. ügyészségnek sem jut eszébe, hogy kivizsgálja azokat a súlyos vádpontokat, amelyeket Eskütt Lajos ebben a nyilatkozatában felemlít. De 1923 szeptemberében már Zeőke