Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-311
A nemzetgyűlés 311. ülése 1924. évi július hó 2-án, szerdán. 297 meny folytán odaült, nem volt annyi érzéke a nép iránt, nem volt annyi politikai és erkölcsi érzéke, hogy a munkásvédelem terén megtartotta volna azokat az intézményeket, amelyeket azelőtt a főváros kitermelt és megalkotott. (Petrovácz Gyula: Sőt fejlesztette! — Propper Sándor: Visszafejlesztette! — Rothenstein Mór: Panamákat csinált! — Viczián István: Halljuk az adatokat! — Petrovácz Gyula: Tessék egyetlen panamát mondani!) Kérem, majd rátérek részletesen. (Varsányi Gábor: Halljuk a bizonyitékokat, lássuk a medvét. — Zaj. — Elnök csenget.) Varsányi Gábor képviselőtársam valószínűleg nem tudja, de volt a fővárosnak egy szociálpolitikai osztálya. (Petrovácz Gyula: Most is megvan!) Először a hozzáértő embereket elűzték a fővárostól, kitették őket, épen ugy, mint ahogyan a tanerőket kitették, hogy a kultúrpolitikát lesülyesszék cirri* ciz alacsony színvonalra, amelyet méltónak tartottak önmagukhoz. (Lendvai István: Nem szabad előadást tartani a szabad szerelemről. Az a baji) Nem kell a szabad szerelemről! Ön, azt hiszem, tartott és tartani fog még, ha nem tartott erről előadást! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : gyakorlatban! — Lendvai István: Hát ez mi akar lenni? Épen nekem mondják?) De tény az, hogy Budapest iskolái nem a kultúra székhelyei lettek, hanem annak az irányzatnak, amelyet ön képvisel, ahol a bombákat gyártották, (Propper Sándor: Czigány Dezső métermázsaszámra tartotta az ekrazitot! — Viczián István: Ez nem tárgyilagosság!) ahonnan az ekrazitok kijöttek és a bombavetők kikerültek. (Propper Sándor: Czigány Dezső hány ekrazitbombát tartott az ágya alatti) Elnök: Propper képviselő urat másodszor kérem, tessék csendben maradni! (Propper Sándor: Czigány is beletartozott a társaságba!) Farkas István: Itt van ez a kitűnő jó villamos közüzem, amely jó üzem lehetne; ahová a tisztelt városatyák közül néhány beült és elhelyezkedett. Tessék összehasonlítani Budapest villamos közlekedését Bécsével és tessék összehasonlítani, s megnézni a díjtételeket; tessék az itteni villamos alkalmazottak fizetését összehasonlitani a bécsivel: akkor meg fogják látni, hogy itt van egy leromlott, rossz, rozoga villamos szerkezet, amely csak arra alkalmas, hogy embereket gázoljon, másra nem. Leromlott üzem, a kocsijai tönkre vannak téve — ellenben az Illy Lászlók, a gyilkosok el vannak helyezve a villamos társaságnál. (Zaj a középen.) Ezt a célt szolgálták önök a kurzussal Budapesten. Ott van a vízellátás. Mindennapi dolog, hogy Budapesten nincs viz. Hát javitották-e megfelelően a vízmüveket. Öntözik-e közegészségügyi szempontból Budapestet? (Viczián István: Nézzen körül! öntözik az uccákat! — Varsányi Gábor: Automobillal öntözik!) Budapest nem a szenny lerakodóhelye! Pedig olyan szenny van az uccán, mint a Városházán, az ucca épen ugy néz ki, mint a Városháza, elérték azt a nívót, hogy a város is ugy néz ki, mint a város igazgatása. (Zaj. — Viczián István: A csillagokat is letagadni nem objektív dolog!) Tessék bemenni a Budapest által kezelt és igazgatott kórházakba és ott szétnézni. Legelőször a kurzus azzal, kezdte, hogy a kitűnő orvosokat kiszorította és tehetetlen kreatúrákat tett oda. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Volt ott sok kitűnő orvos, akiknek prakszisuk volt, de kitették őket a kórházakból és tehetetlen, kezdő kreatúrákat tettek helyükbe.^ (Egy hang a középen: Egyéni vélemény!) Tessék végignézni a főváros közegészségügyi berendezkedésén, hogyan néz ki. A kórházak tele vannak féreggel. (Ernszt Sándor: A kommunisták mindent elloptak! — Propper Sándor: Mikor adóztatják meg a levegőt? Mikor mérik ki majd literszámra? Maguk fogják azt kimérni, ha sokáig ottmaradnak!) Elnök: Propper Sándor képviselő urat kénytelen vagyok örökös közbeszólásai miatt rendreutasítani! Kérnem kell a Ház minden oldalát, méltóztassanak objektivitásukat megtartani és a szónokot meghallgatni! (Esztergályos János: Ez tetemrehívás! — Petrovácz Gyula: Állunk elébe!) Esztergályos képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! Farkas István: Tisztelt Nemzetgyűlés! Megszoktuk már a Nemzetgyűlésen, hogy különösen amikor a kurzus tetteiről beszélünk, rendszerint mindent letagadnak. Ebben a kurzusben, ebben a közigazgatásban nem uj dolog, hogy tényeket letagadnak, elferdítenek és képesek okmányokat csinálni a maguk igazolására, amelyek azonban egy cseppet sem változtatnak a tényeken. Ugy lezüllesztették Budapest közigazgatását, kultúrpolitikáját, közegészségügyi politikáját, hogy bizony szégyen-gyalázat erre az országra, hogy a főváros igy néz ki. (Zaj balfelöl. — Csontos Imre: Majd feljövünk a vidékről ide erkölcsnevelést hallgatni! Erkölcsöket nevelnek ott, ahol panamáznak? Önök nevelik az erkölcsöt? Az az önök politikai erkölcse, ahol nincs megtorolva, elintézve, hogy egyesek ingyen részvényeket kaptak? Az önök dupla szitája az erkölcstelen! önök ne beszéljenek erkölcstelenségről! Az önök politikája erkölcstelen, nincsenek elveik, csak üzleteik vannak! Zaj jobbfelől.) Elnök: A képviselő urat kénytelen vagyok ezen általánositottan használt kifejezéséért, amely sértő, rendreutasitani! (Propper Sándor: A gyilkosok szabadon járnak, vagy nemi — Ernszt Sándor: Miért nem jelenti fel? Köteles feljelenteni! — Zaj.) Csendet kérek! (Meskó Zoltán: Itt a Házban meg kell mondani, kik azok!) Meskó képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Farkas István: Azok számára, akik kurzusés konjunktúra politikusok, lehet kedves és előnyös, de az országra, a városra, a város dolgozó népére nem előnyös az az állapot, ami itt van. Már pedig, ha az urak nagyon félnek a forradalomtól, akkor ne dugják homokba a fejüket és ne akarjanak rendőrrel, csendőrrel, jogfosztással rendet tartani, hanem tessék a fokozatos fejlődés útjára lépni. Hivatkoztam előbb Angliára. Ennek követése az egyetlen helyes védekezési mód. Aki itt akar maradni és aki még a kriptába akaí visszatérni, tessék, tegye meg egyénileg, de ne vigyen bele egy népet, egy várost, egy nemzetet, ne rántsa magával a sárba, piszokba, hanem arra törekedjék, hogy azok felemelkedjenek. Ez a javaslat, amint mondottam, ezt a célt nem szolgálja. Nem^fogok a javaslatra részletesen rátérni, csak a főbb szempontjaira, főbb intézkedéseire, de módot fogok találni, hogy kimutassam a részleteknél, minden egyes pontnál, mennyire igaz. az, amit állítottam, hogy ez a javaslat, a magyar nemzetet vissza akarja a sirba temetni, be akarja zárni egy kriptába, hogy ne fejlődhessék, el akarja zárni ezt a fővárost a fejlődés elől, mert bizonyos kurzus-uraknak és konzervatív uraknak az a felfogásuk, hogy félni kell a szociáldemokráciától. Hát, féljenek! Megnyugtathatom az urakat, akárhogyan üldözik, akárhogyan bántják ezt' az eszmét, kiirtani
