Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-311

m A nemzetgyűlés 311. ülése 1924. évi július hó 2-án, szerdán. Megmostam előbb, mint ön! — Esztergályos János: ön a reakció vizében mosakodik! — Zaj. Elnök csenget. — Farkas István: A fővárost nem mossa tisztára!) Átvitt értelemben voltam bátor azt megjelölni, a szakértelem vizét értettem. (Farkas István: Értek hozzá annyit, mint ön, ha többet nem!) Honorálom ezt, azonban nem vagyok olyan önhitt, mint a képviselő ur, hogy ugyanezt el merném mondani a magam személyére nézve az ön mesterségéről; én nem merem azt mondani, hogy ahhoz értek. Nem féltékenység és önhittség hozta világra ezt a javaslatot, hanem az a becsületes jószándék, melyet csak az értelem és tapasztalat versengése múlhat felül. Ezekután hátor vagyok áttérni a javaslat általános ismertetésére. Tekintettel arra, hogy ez a törvényjavaslat arra van hivatva, hogy az 1820. évi IX. te. helyébe lépjen, főleg azokat a módosításokat, illetőleg azokat a különbözeteket vagyok bátor kitüntetni és kidomborítani, amelyek az előző törvényben emiitett paragrafussal nem ellentétesen, hanem módositólag hatnak. Meg kivánja állapitani először is a törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság tagjainak számát és pedig 250 bizottsági tagban, azonkivül a testületek és intézmények 20 képviselőjét azokból akarja összeállítani, akiknek hivatali állásuknál vagy tisztüknél fogva ülési és szavazati joguk van. így tehát némi többlet jelentkezik az illető paragrafusnál, amire azonban későbbi előadásom folyamán fogok rátérni. Itt van továbbá még egy rendelkezés, a jogok és kötelességek tekintetében, hogy t. i. a törvényhatósági bizottság valamennyi tagja egyenlő. Ez módosítja az 1886. évi XXI. te.-nek azon rendelkezését, hogy azon tisztviselők, akik ülési és szavazati joggal birnak a törvényhatósági bizottságokban, voltaképen nem tagjai a törvényhatósági bizottságnak. Ez a közigazgatási bíróság gyakorlatában is igy ment át a köztudatba. Most tehát ez a különbség elenyészik és a törvényhatósági bizottság minden tagja egyenrangúvá és egyenjoguvá tétetik meg. Azután intézkedik a törvényjavaslat a törvényhatósági választójog tekintetében is, s azt a rendelkezést hozza be, hogy törvényhatósági választójoga van mindenkinek, akinek országgyűlési vagy nemzetgyűlési képviselői választójoga van, ha a községi választók összeirási ivét megelőzőleg hat év óta a főváros területén lakik vagy van lakása. A kivétel tekintetében is átveszi azt a rendelkezést, mely a nemzetgyűlési képviselőkre vonatkozik, vagyis azokra, akik a helybenlakás kellékének igazolása alól felmentetnek. Intézkedik továbbá a választhatóság s kizáró okok tekintetében is, és itt szintén az országgyűlési és nemzetgyűlési választójogra történik hivatkozás. A törvényhatósági bizottság tagságából kizáró okok, az összeférhetetlenség, a választók névjegyzékének összeállítása és az igazoló választmány újjáalakítása után a bizottsági tagok megbízásának időtartalmáról szól a törvényjavaslat. Szól továbbp a választás tekintetében is. Ennek a szakasznak első paragrafusa szerint a törvényhatósági választókerületek a közigazgatási kerületekkel azonosak. A választás arányos képviseleti rendszer alapján történik. Ez éles megvitatás tárgyát képezte a közigazgatási bizottságban és szavazás utján jutott be a törvényjavaslatba. Az eredeti iavaslat 22 képviselői választókerületről szól. Ennek eldöntése a nemzetgyűlés bölcsességére tartozik. Azután intézkedik a javaslat a joerorvo-slat, valamint a választási hirdetések tekintetében is, amelyet nagyrészt az 1920. évi IX tc.-ből vett át. Következik azután a testületek és intézmények képviselőinek kijelölése, továbbá az állásuknál, tisztüknél fogva törvényhatósági bizottsági tagoknak megállapítása. Itt, mint általános ismertetésem legelején voltam bátor említeni, némi többlet mutatkozik az 1920. évi IX. te.-keí szemben, amely t. i. a hivatali állásuknál, valamint tisztüknél való törvényhatósági bizottsági tagok intézményét és szervezetét kibővíti, úgyhogy mig a hivatali állásuknál, közelebbről megállapítva: törvényhatósági hivatali állásuknál fogva való tagok létszáma 36 volt, most ezt az uj törvényjavaslat tízzel felemeli, amennyiben a kerületi elöljárókat i? azok iközé sorozza, akik hivatali állásuknál fogva lesznek törvényhatósági bizottsági tagok. Ez a legindokoltabb intézkedés, mert hiszen a kerületi elöljárók azok, akik a legközvetlenebb összeköttetésben és érintkezésben vannak magával az élettel s hogy analógiára hivatkozzam, e mellett szól az a tény is, hogy a vármegyei törvényhatóságokban a főszolgabirák, akik közigazgatási körök szerint ugyanazokat a teendőket végzik, voltaképen ugyanazon hatáskört látják el, mint a székesfővárosban a kerületi elöljárók, tehát mondom, indokolt, hogy ezek is bekerüljenek a törvényhatósági bizottságba, nem is szólva az ő nagy tapasztalatukról és szakértelmükről. A testületek és intézmények képviselői 20 bizottsági tagot alkotnak ezen tervezet szerint s ezeket a tagokat az államfő a belügyminister előterjesztésére három évenként nevezi ki. Végül a tisztüknél fogva törvényhatósági bizottsági tagokat jelöli ki a javaslat, akiknek száma 10-ben állapittatik meg. Itt mutatkozik a többlet, amelyre már hivatkozni szerencsém volt. A testületek és intézmények képviselőinél, valamint a tisztüknél való törvényhatósági bizottsági tagoknál 8, a törvényhatósági állásuknál való bizottsági tagoknál pedig 10 a többlet. Ez alkotná azt a zömét, azt az állandó szigetét a törvényhatósági bizottságnak, amely azon célpontokat, amelyeket vázolni voltam szerencsés és bátor, még jobban meg akarja rögzíteni és még jobban képviselni akarja a törvényhatósági bizottságban. Ez ellen az a kifogás merül fel, már az 1920. évi IX. te. végrehajtása során nyert tapasztalatokból, hogy ezek a törvényhatósági bizottsági tagok, vagy legalább is azok egyike-másika, a múltban nem sok érdeklődést tanusitott a közügyek ilyeténkép való megvitatásában, sőt a törvényhatósági bizottsági közgyűléseken alig vett részt. Ez a törvény javaslat ezen kivan segíteni akkor, mélyen t. nemzetgyűlés, amikor három évre kivánja csupán ezen törvényhatósági bizottsági tagok kinevezését, tehát amikor három esztendő elteltével látszik, hogy valaki nem ér rá vagy nem akarja, vagy nem kivánja ezt az igen megtisztelő jogot igénybe venni, az illetőt ki lehet cserélni. Mélyen t. Nemzetgyűlés! A továbbiakban a javaslat a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnése, a kerületi választmányok megalakítása, a bizottságok, választmányok, küldöttségek megalakitáiSa és a törvénvhatósági bizottság feloszlatása, valamint a belügyminister felügyeleti jogának a tekintetében intézkedik. Nagyjában megfelel ez az élet kivánta módosításoktól és kiegészítésektől eltekintve az 1920. évi IX. tcikk rendelkezéseinek. Az átmeneti rendelkezések után még a központi választmány választása tekintetében intézkedik, végül az ön'• kormányzati működés folytonossága tekinteté-