Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-310

280 A. nemzetgyűlés 310. ülése 1924. évi július hó 1-én, hedden. millió dollárt vesz át. (Kiss Menyhért: A franciák miért maradtak ki?) Megállok Amerikánál, mert Amerika ré«vétele csak a legutóbbi napokban dőlt .el. Örömömnek kell kifejezést adnom, hogy az Egyesült Államok szintén beléptek azok közé, amelyek résztvesznek a magyar rekontsrukcióban. (Zaj á baloldaton. — Elnök csenget. — Halljuk ! Halljuk \) Azt hiszem t. képviselőtársam, ez olyan téma, amely hetek óta foglalkoztatja az angol sajtót {Zaj a balközépen.) talán megérdemli, hogy a magyar nemzetgyűlésen egészen komolyan tárgyaljuk. (Gr. Bethlen Istrán ministerelnök : Idétlen viccekkel nem lehet elintézni.) Ez a magyar nemzet hitelének ügye. (Zaj a balközépen. — (Kiss Menyhért : A franciak miért nem jegyeznek, azt kérdezem!) Elnök : Csendet kérek, Kiss Menyhért képviselő ur ! B. Korányi Frigyes pénzttgy

minister : Hogy Magyarországban mennyit veszünk át ebből a kölcsönből, azt ma még nem tudjuk megállapitani. A maximum, amire vállalkoztunk volt, 12 5 millió aranykorona, mert a mai helyzetben többet nem is birnánk átvenni, de különben is érdekünk az, hogy külföldi tőkét kapjunk minél többet. Valószínűleg nem lesz szükség ennek az egész összegnek átvételére sem. Ami a feltételeket illeti, (Halljuk! Halljuk !) amennyiben azok már kialakultak, körülbelül 88 percentes lesz a kibocsátási árfolyam és 7 és Va percentes a szelvény-kamat, tehát sokkalta " kedvezőbbek, mint amilyeneket annakidején vártunk. Emlékszem rá, hogy amikor a szanálási törvényt tárgyaltuk, Sándor Pál t. képviselő ur meg akarta köttetni a nemzetgyűléssel a kormány kezét, hogy 60%-os árfolyamnál lejebb ne mehessen. (Ugij van! Úgy van! a jobboldalon./ Nem feleltem akkor, mert csak azt felelhettem volna, hogy ha alkuszom valakivel és azt mondom neki, hogy 60%-nál nem megyek lejjebb, akkor rontom a magam dolgát és csodálkozom, hogy épen Sándor Pál t. barátom, aki kereskedő, ajánlotta ezt. (Lendvai István: Ez volt az a hiba, amit a ministerelnök ur követett cl! (Zaj a jobboldaton.J Elnök : Lendvai képviselő ur, csendet kérek ! (Gr. Bethlen István ministerelnök: Menjen még egy spriccert inni és ne beszéljen itt ! Nemzetgyűlésen vagyunk és nem korcsmában ! Tessék tudomásul venni ! — Ugy van! ügy van ! a jobboldalon./ B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. képviselő ur, előbb mondtam, hogy mindenki Aágyázzon magára, hogy mit beszél, mikor ilyen kérdésről szól. (Lendvai István : Arról volt épen szó !) Elnök: Kérem képviselő urat, méltóztassék csendben maradni ! (Egy hang a jobboldalról : De nem bir ! Orvoshoz kell vinni ! — Zaj. — Lendvai István közbeszól.) Lendvai képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani ! (Lendvai István : Sértegetést nem tűrök !) A képviselő ur köteles azt eltűrni, hogy csendben kell maradnia ! (LendTai István : A ministerelnök urnák tessék ezt mondani !) A képviselő urat ismét rendreutasítom és ha igy folytatja, kénytelen leszek a nemzetgyűlésnek javasolni, hogy a képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasitsa. B. Korányi Frigyes pénzügy minister : Ismétlem, hogy a magyar fajnak nagyon rossz szolgálatot tesz az, aki nem képes itt a nemzetgyűlésen komolyan meghallgatni ezt a tárgyat. (Ugy van ! Ugy van! Taps a jobboldalon. — Egy hang jobbfelöl; Menjen aludni ! — Lendvai István : Önbk ezen túl vannak, most keltettem fel az egész társaságot ! — Zaj. — Csontos Imre : Szegény Cegléd, megjárta ! — Pikier Emil: Ez szép nivó, mondhatom! — Éhn Kálmán : Ilyen dolgot nem hallgatni meg komolyan !) Azt hiszem t. képviselő ur, hogy az a nap, amelyen a háború óta az első külföldi állampolgár aláirja nevét a magyar kötvények aláirási listájára, fontos nap a magyar közgazdaság életében. (Zaj. — Lendvai István közbeszól ) Elnök : Lendvai képviselő urat utoljára kérem és figyelmeztetem, hogy méltóztassék csendben maradni! Ugylátszik, a képviselő ur az elnöki figyelmeztetést egyáltalán nem akarja figyelembe venni. — (Halljuk ! Halljuk !) Csendet kérek ! B. Korányi Frigyes pénzngyminister : Ha ez a nap elérkezhetett volna ezelőtt félesztendővel, természetesen sokkal többet és sokkal gyorsabban segíthetett volna rajtunk a kölcsön. Rajtunk kívülálló okokból nem történhetett meg. De ma — azt tartom — örülnünk kell, hogy legalább idejutottunk és ma azt mondhatjuk, hogy egész^ szanálási tervünk sikere tényleg biztosítva van. (Éljenzés a jobboldalon.) Maguk a kölcsöntárgyalások elég gyorsan folytak le. Hiszen emlékeznünk kell rá, hogy äz ausztriai kölcsönt 14 hónapig tárgyalták. Ehhez képest mi aránylag g3

r

orsan fejeztük be tárgyalásainkat. (Szakács Andor : Majdnem ugyanannyi idő alatt ! Tavaly májusban kezdték !) Itt kötelességemnek tartom, hogy megemlékezzem egy államferfiuról, akit mindig megtaláltunk, amikor szükségünk volt rá. Nem küldtem ki nagy kölcsöndelegációt, mert nem tartottam szükségesnek és helyesnek, hanem a kormány nevében felkértem Teleszky Jánost, (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) aki saját érdekeinek mellőzésével vállalkozott rá, hogy két hónapon keresztül járjon Európában egyik fővárosból a másikba és elvégezte azt a nehéz niunkát, amellyel a kölcsön megszerzése járt. (Éljenzés jobbfetől ) Elvégezte ugy — ez nem az én ítéletem, hanem külföldön itélík meg igy — mint ahogy azt senki más el nem végezhette volna. (Éljenzés jobbfelöl.) Itt a nemzetgyűlés előtt tartom kötelességemnek, hogy neki köszönetünket fejezzem ki. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Meg kell emlékeznem egy másik megbízottunkról is. Ez Bark Péter ur, volt orosz pénzügyminister. Bark Péter ur a legelismertebb pénzügyi kapacitások egyike Európában, aki az európai piacoknak olyan ismeretét birja, amilyennel mi magunk talán nem bírhattunk volna és olyan összeköttetésekkel bir, mint alig más Európában. Bark ur felhívásunkra szíves volt elvállalni, hogy Teleszkj^ János mellett ő is résztvegyen a kölcsön megszerzésében. Azt hiszem, hogy ő is csak köszönetet érdemel. /Éljenzés a jobboldalon.) Utaztattunk két embert. Múltkor Szilágyi t. képviselő ur szörnyűködött, (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) hogy micsoda őrült pénzekbe kerülhettek ezek az utaztatások, amelyekkel a kölcsön címén csináltunk. Egyszer már ugyancsak azt hiszem Szilágyi képviselő urnák egy ilyen megjegyzésére feleltem és elmondtam azt, hogy mik voltak ezek az utaztatások, amikor én is résztvettem az ilyen utazásokban. Mondhatom, hogy kevesebb utazással ilyen nagy műveletet még alig végeztek el, mint azt Magyarország tette. Mondhatom, hogy ezek az utazások igenis szükségesek voltak más szempontból is. Mondhatom, hogy akik utaztak, — mert azokat nagyon megválogattuk - azok a legszebben végeztek el azt a megengedett és becsületes propagandát is, amellyel megmutatták, hogy milyen emberekkel bir Magyarország Ezek az emberek mindenütt tiszteletet szereztek Magyarországnak és olyan érdeklődést keltettek, amely nélkül soha eredményhez nem jutottunk volna. (Kiss Menyhért : És mennyibe kerülnek ?) T. Nemzetgyűlés ! A budget tétele közül a legnagyobb érdeklődést keltette legutóbb a tisztviselőkérdés. Szilágyi képviselő ur azt mondotta, hogy mi azelőtt többet Ígértünk, azután keveseb-