Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-310

A nemzetgyűlés 310. ülése 1924. évi július hó 1-én, kedden. 253 István mondja, akinek Rassay t. képviselőtársam készséggel állt rendelkezésére. Még egy rövid citátumot fogok felolvasni, amely szintén megmondja, hogy milyen lapokról van szó. (Olvassa); »A sajtó kérdésében hozott határozati javaslatok második pontja a destruktiv lapok elleni átfogó és hatásos társadalmi bojkott megszervezése. Ezt a részt a Társadalmi Eg3'esületek Szövetsége közelebbről fejtegetni nem kívánja, miután a sajtókérdés megoldásának ezt a részét kizárólag társadalmi utón akarja megvalósítani. Csak arra keh rámutatnia, hogy ha ez a társadalmi akció azt az erőt, határozottságot és szivósságot tudja felmutatni, amit kellő megszervezés mellett joggal elvárhatunk a magyar társadalomtól, akkor ez a társadalmi akció a kormány intézkedéseinek hatalmas támasztéka lesz.« Próbáljon csak Rassay t. képviselőtársam ilyenformán a kormánynak hatalmas támasztéka lenni ! Akkor bizonyára nem lennének olyan jó barátságban, mint most vannak. „ (Rassay Károly : Nem vagyok jó barátságban ! Én csak önöknek vagyok az ellensége ! Csak választatni akarok, hogy önök eltűnjenek a föld színéről. Válasszunk, ne obstruáljunk. — (Olvassa) : »A közvélemény jellemző megnyilvánulásául tekinti a Társadalmi Egyesületek Szövetsége azt a követelményt, mely a keresztény irányzat ministereitőJ, politikusaitól és vezető egyéniségeitől megköveteli, hogy a destruktiv sajtó részére adandó közlésektől, intervjuktól a legszigorúbban tartózkodjék « íLendvai István közbeszól.) Elnök: Lendvai képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Benárd Ágoston (olvassa): »A közvélemény e felfogásának feltétlenül igazat kell adnunk és legfőképen a nemzeti keresztény társadalom szervezetlenségének tudható be, hogy a hivatkozott vezető egyéniségek ezideig ily magatartást nem tanúsítottak. E jogosult követelmény megvalósulása esetén a társadalmi megbélyegzés hatásosan effektuálná és mentesítené a szóban forgó személyiségeket az alól a súlyos és nem egészen alaptalan vád alól, hogy a destruktiv lapok szerkesztésében közvetlen tevékenj'ségükkel maguk is résztvesznek.« Végül (olvassa): >Az egész nemzet közvéleménye elvárja a kormánytól, hogy a közélet azon terén, amety az ország romlásához a legnagyobb mértékben járult hozzá és amely egész politikai életünknek elgerinctelenedésére, magasabb szempontoktól való következetes és önző elzárkózására a legkárosabb befolyást gyakorolja és gyakorolta : egy államférfiúi gesztussal végre rendet, teremt.« (lendvai István : Államférfiúi gesztus !) Én csak azt szeretném, hogy az 1921-ben igy beszélő Bethlen István írását a mai Bethlen István megszívlelné és aszerint járna el (Rassay Károly : Gyerünk választani !) Említettem beszedem elején s most közbeszólás formájában ismét kipattant, hogy Bassay igen t. képviselőtársam, noha elvi ellensége a kormánynak, nincs iránta bizalommal. . . (Bassay Károly : Akkor ott ülnék ! Nem szoktam meghúzódni évekig egy kormány mögött és egyszer csak kiugrani !) Nem egyszer ugrott már ki, hanem többször, és még többször fog kiugrani, megnyugtatom a t. képviselő urat, ha önmagát nem ismexú. (Rassay Károly : Elvi alapon !) Rassay t. képviselő ur elvi ellensége a kormánynak, nincs iránta bizalommal, nem szavazza meg a törvényjavaslatot, de azért annak tető alá juttatását előmozdítani igyekszik. (Rassay Karoly: A fővárosi törvénynek? — Lendvai István : Ő nem ad kosarat Bethlennek !) Nem, az indemnitási törvényre gondolok. Ez kétségtelen, mert a képviselő ur közbenjárásával igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogjf az indemnitási vita megrövidíttessék, úgyhogy tényként állapithalom meg, hogy a képviselő ur a törvényjavaslat tető alá juttatását elő akarja mozdítani. Sőt azt méltózta- ] tott a képviselő urnák mondani, — beszédem elején is hivatkoztam rá — hogy a szociáldemokrata párt megbízásából tárgyalást is folytatott ez irányban a kormánnyal. (Rassay Károly : Nem mondtam, hogy »megbízásából« !) Különben ez mindegy, ez egyáltalában nem fontos. (Rassay Károly : Még mindig sokkal kellemesebb, mint különös bandákba belekerülni ! — Lendvai István : Ebben igaza van !) Mint már emiitettem, nagyon jól el tudom képzelni, hogy pl. Rassa3

r képviselő ur, vagy a szociáldemokrata párt, avagy valamely más párt, igy jó magam is bizonyos feltételek mellett paktumra lép a kormánnyal. Lehet hogy tévedek, de feltételezem, hogy Rassay képviselő ur es a t. szociáldemokrata párt szívesen lépne paktumra a kormánnyal abban az esetben, ha a kormány például garantálná nekik azt, hogy a főváros vezetése ismét zsidó kézre fog kerülni. (Zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások . De vicces ! — Rassay Károly : Ilyen alapon soha, de ha a kormány alkotmányos szabad választást garantál, rögtön paklira lépek vele !) El tudom képzelni, hogy a képviselő ur ebben az esetben paktumra lépne a kormánnyal, ami érthető is, mert ebben az esetben joggal számithatna majd a zsidók hálájára ; hiszen eddig is volt alkalma a zsidósággal való összeköttetésének gyümölcsét és áldását élvezni. (Rassay Károly : Hogy érti ezt, képviselő ur ?) Megmondom rögtön, tessék türelemmel lenni. Mindent megmondok. (Rassay Károly : Félek, hogy elfelejti.) Világos, hogy ennek eddig is élvezte gyümölcsét, mert hiszen tudomásom szerint a fővárosnak zsidók állal lakott része választotta meg képviselőnek. (Rassay Károly : Ezt nem tudtam ! A déli kerület mindenesetre meg fogja ezt önnek köszönni!) Kétségtelen, hogy Budán nem választották meg a képviselő urat. (Rassay Károly : Nem léptem fel, de ha felléptem volna, épugy megválasztottak volna!) Okosan tette, van magához való esze! (Derültség a bal- és aszélsőbaloldalonj Természetes, hogy azért nem lépett fel mert biztosan tudta, hogy megbukott volna. A keresztény Budának mindenesetre nagy tehertételeként szerepelt a képviselő ur, mert a VII. kerületben jelölték és Pesten, a Dob-utca és környéke választotta meg képviselővé. (Rassay Károly : Nem is abban a kerületben választottak meg ! Önnek, mint nagy fővárosi politikusnak legalább ismernie kell a beosztást. — Lendvai István : Az jó beosztás, hog}^ az elején ébredő, a végén zsidóbarát.) De ez nem jelent semmit, ön épugy tudja, mint én, hogy amennyiben a kormánnyal paktumot tudna kötni, joggal számíthatna a zsidóság hálájára. El tudom képzelni, hog}

7 ebben az esetben arra is lehetnének esélyei, hogy polgármesterré választanák meg. (Rassay Károly: Sohasem volt ambícióm!) Ne méltóztassék haragudni, elhiszem, hogy nem volt ambíciója. Sőt azt is el tudom képzelni, hogy ebben az esetben talán kieszközölné a kormány a képviselő ur részére azt, hogy főpolgármesterré neveztessék ki. De azt is tudom, hogy amennyiben ön azt képzeli, (Rassay Károly : Netalán esetleg !) hogy ebben az esetben vezető szerepet játszhatik, csalódnék, mert sokkal valószínűbb, hogy csak statiszta szerepre lenne kényszerítve, mert a vezető egyének Buchinger, Vazsonja vagy ilyen valaki más lenne a iőváros vallás- és közoktatásügyi ministere, (Lendvai István : Ha az ember kormányt támogat, legalább ministerséget akar !) a fővárosi közoktatásügyi tanácsnoka Rothenstein Mór vagy hozzá hasonló lenne. (Lendvai István : Helyes, a kulturmunkát jutalmazni kell ! — Rassay Károly : Szeressétek egymást !) Bocsánatot kérek, nem akarom Pikier képviselő urat mellőzni, ne méltóztassék haragudni, önt kifelejtettem, de ön is juthat szerephez. /Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek !