Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-310

252 ÍA nemzetgyűlés 310. ülése 1924. évi július hó 1-én, kedden. hol és mikor szereztek érvényt az 1914. évi XIV. te. amaz unos-untig hangoztatott tendenciájának, hogy a tisztességes, komoly sajtót védelmezni és a napisajtó visszaéléseit, nemzet- és erkölcsrontó tevékenységét visszaszorítani akarja ?« »A hazaáruló, az erkölcsöt sárba ráncigáló, az osztálygyülöletre uszitó, a magyar hagyományokat s a nemzeti multat meggyalázó sajtónak nem görbült meg egy hajaszála sem. A sajtótörvény palládiuma csak arra bizonyult jónak, hogy felfogja az igazságszolgáltatásnak a bűnösök lejére lesújtó pallosát.« »A magyar sajtótörvény nem nyújtott sem erőt, sem fegyvert, sem ösztönzést a változó kormánj'oknak, hogy a sajtó bűnözését megelőzzék, megszüntessék; vagy a méltó büntetéssel sújtsák. így ?ztán a közélet minden mas terét megelőzve, beállott egy leírhatatlan sajtóanarchia. A magyar kormányok és a magyar nemzet orra elölt adták el Európa legszebb országát Istent és hazát tagadó nemzetközi sajtókufárai.« »A magyar közvéleményben régóta nagy idegesség tapasztalható a sajtó orgiáival szemben. A nemzetnek a zsidókérdés köveikeztében sajnálatosan kettéosztott közvéleménye azonban nem tudott oly erővel megnyilatkozni, hogy a kormányokat cselekvésre birja.«»A Társadalmi Egyesületek Szövetségének jelenlegi memoranduma es a hozzácsatolt javaslatok intő példa kell hogy legyen a kormány részére, hogy a kérdés megoldása már nem tűr halasztást. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége és az öszszes hozzátartozó egyesületek kérik a kormányt, hogy ne hag}?ja elhaladni az utolsó pillanatot és tegye meg a lépést egyrészt a destruktiv sajtóval szemben, másrészt az uj sajtótörvény meg alkotása céljából Egyedül az ily irányú határozott fellépés állithatná helyre a keresztény magyarság megingott hitét, amely ingadozást látva, a destruktiv sajtó fokozott munkásságba kezd (Lendvai István : Bethlen mint fajvédő ! — Zaj.) E munkásságnak legszomorúbb tünete, hogy sorainkat újból megbontva látjuk.« Most röviden azt mondhatnám, hogy a kormány e téren azon dolgozik, hogy a mi sorainkat minél inkább megbontsa. [Olvassa): »A keresztén)^ nemzeti elem tiszta vérkeringését megmérgezéssel fenyegeti a destruktiv zs'xúó sajtó csatornájából kiömlő baciUustömeg.« (Kiss Menyhért : Ilyen szélsőséges beszéd !) Ezt Bethlen István mondotta. (Lendvai István : Fog az még sok mindent mondani !) Ma bennünket vádolnak azzal, hogy megbontjuk a keresztény nemzeti irányt. (Olvassa). »A Társadalmi Egyesületek Szövetsége az egyes határozati javaslatokban foglalt kívánságokkal, amennyiben azok a kormány tevékenységét involválják, alábbiakban kivan foglalkozni. Az összes határozati javaslatok legkiemelkedőbb pontja a sajtóorgánumok elleni szigorú és pártatlan vizsgálat megkövetelése abból a célból, hogy megállapittassék, az ország romlásának felidézésében, mely lapok bűnösek és mely lapok bűntelenek.« »Utalnunk kell arra, hogy csak az esetek elenyésző csekély részében inditatott meg a bűnvádi eljárás az inkriminált cikkek szerzői ellen. Az esetek túlnyomó nagy része kivizsgálatlan maradt. Az igazolási eljárás is oly tökéletlen módon folytatódott le, hogy abban a közvélemény megnyugodni nem tud. Jellemző, hogy a Budapesti Újságírók Egyesületénél Fényes László folytatta le az igazolást (Nemes Bertalan : Meddig tart még ez a felolvasás ? Az indemnités nem érdekli az igen tisztelt képviselő urat ?) Maguk az időszaki lapok semminemű igazolási eljárás alá nem vonattak. Számos lapnál, amely úgyszólván évtizedeken át állott a destruktív irány szolgálatában, ugy a szerkesztőség, mint a laptulajdonosok változatlanok. A bűnvádi eljárás, az igazolás és tisztogatás elmaradásának következménye, hogy időszaki lapjaink túlnyomó nagy része ma is a nemzeti és keresztény eszme ellen küzd.« (Nemes Bertalan : Megadja, vagy nem adja meg a meghatalmazást? Már félórája hallgatom a felolvasást!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Benárd Ágoston : Elhiszem, hogy ez a téma a képviselő urnák nem kellemes, de fáradozása nem fog sikerrel járni. (Nemes Bertalan : Ez a beszéd ki van nyomatva, mindenki elolvashatja ! — (Továbbolvassa) : »Az ilyen törekvéseket lehetetlenné kell tenni, de sajnos, azok egyedül büntető paragrafusok utján meg nem szüntethetők. A büntetőtörvény alapján rendszerint csak egyes közlemények tartalma rekriminálható, de nem üldözhető sikerrel az a tendencia, amely nem állapitható meg az egyes közleményekből, hanem rendszerint csak számos különböző tartalmú közlemény gondos egybevetéséből s néha csak több lap egész tartalmából s általában a szerkesztés és összeállítás módjából, a lapnak állandóan és céltudatosan követett irányából világlik ki a romboló tendencia.« Ezt ma is nagy sikerrel szolgálja, amit egy szóban lehet összefoglalni: fejlett technika. (Olvassa) : »Ez az irány nem fukarkodik a hazafias szólamokkal és álszenteskedéssel, hogy valódi mivoltát elleplezze A felületes olvasó legfeljebb ízléstelen vagy anyagi érdeken alapuló szenzációhajhászásnak véli a kitűzött célt. Sajnos, a közelmúlt eseményei teljesen kizárják ennek a sajtónak a jóhiszeműségét, amely sajtónak fegyvere ma is az, — álarc alatt — ami volt eddig: a tekintély lejáratása, osztálygyülölet szitása, az uszítás, atheista és antinacionalista tanok elhintése, a külföldön már rágalmazó hadjárat támogatása, hamis hirek terjesztése utján folyik az aknamunka. (Lendval István : Mikor Bethlen István igazat mondott ! — Rassay Károly : Nem tudom, melyik sajtóról van szó. Én ismerek ilyen sajtót! — Lendvai István: Azóta is szaporodott az a sajtó egynémely orgánumokkal !) Mindenki ismeri és nagyon jól tudja, hogy Bethlen kire értette, nem csinált abból titkot sem ő, sem a Társadalmi Egyesületek Szövetsége. /Olvassa) : »Kérdés, hogy mikép lehetne meggátolni azt a folytatólagos nemzetrontó kutmérgezést, amelyet ez a sajtó állandó foglalkozásként üz, és miként lehetne ennek a titkos bő pénzforrásokkal is rendelkező magyar nyelvű, de veszedelmesen idegen célú és szellemű sajtónak tisztességtelen versenyétől a belföldi tisztességes sajtót megszabadítani. . .« Elnök : Kérnem kell a képviselő urat, szíveskedjék hangosabban beszélni, mert a gyorsírók nem hallják a beszédet; egyben figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédet olvasni nem szabad. Amennyiben citátumokat méltóztatik felolvasni, méltóztassék rövidebb citátumokat olvasni. (Helyeslés a jobboldalon.) Benárd Ágoston : Tisztelettel meghajlom az elnök ur figyelmeztetése előtt, a ház engedélyét sem kérem, hogy felolvashassam, elállók az engedélytől, nem akarok obstrukciós beszédet mondani és majd rövidebb citátumokat fogok felolvasni. Mindnyájunkat érdekel ez a rövid fejezet, mindössze öt sor. (Olvassa) ; »Az a körülmény, hogy a destruktiv lapoknak a forradalom előidézéseért való felelősségre vonása csak most történhetik meg, amikor a hathónapos sajtójogi elévülés már régen lejárt, nem lehet akadálya a felelősségrevonás keresztülvite lének, mert az 1918 október 31-iki forradalom után épen az általuk előidézett forradalmi tobzódás következtében az elévülés hosszú ideig szünetelt, ami teljesen uj helyzetet teremtett. Az ő bűnük elévülése teljes konszolidációnk befejeztéig nem válhat teljessé« — tehát akkor még ma sem — »mert megbüntetésük konszolidációnk nélkülözhetetlen feltétele.« Nem én mondom, ezt Bethlen