Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-309
r À nemzetgyűlés 309. ülésé 1924,. évi június hó 28-án, szombaton 221 kasokat; ezek a nagyobb varosok, ahol a mező- j gazdasági munkásoknak már szervezeteik is vannak. De künn a falvakban, a majorok közelében még mindig divat a 20—25.000 koronás napszám, (Erdélyi Aladár: 80.000 igen, de 25.000 nem!) amely pedig megközelítőleg sem áll arányban a megélhetési lehetőségekkel. De igen t. képviselőtársam, arra nézve, hogy hogyan áll néhol a mezőgazdasági munkásság bérviszonya, egy jellemző példát olvasok fel, s azt hiszem, hogy ebben az esetben a napszám még a 25.000 koronát sem éri el. Itt van pl. kezeim között egy aratási szerződés, amely roszszabb az átlagos aratási szerződéseknél. Vizeki Tallián István gazdasági intézőségében kötötték ezt a szerződést, amelynek különösen a következő részlete hívja ki az érdeklődést, a figyelmet még t. képviselőtársam részéről is. (Erdélyi Aladár: Engem minden érdekel!) A mezőgazdasági napszámra vonatkozólag pl. azt mondja, hogy a munkások negyedik, ötödik és hatodik hónap 10—15-éig a r következő bér mellett tartoznak napszámot végezni (olvassa): »Férfimunkás 4 kg. búza egységára naponta, felnőtt és női munkás 1/4 kg., fiu- és leánygyermek % kg. búza egységára naponta.« Méltóztassanak ezt átszámítani. fKiss Menyhért: Hallatlan!) Ha 4 kg-ot számítunk, az is csak körülbelül 12.000 K munkabért jelent naponta. De a nyári munkákra nézve — mert a nyári idő alatt is kötelesek ugyancsak mezőgazdasági munkát végezni ennél a munkaadónál, akinél aratást vállaltak — < azt mondja, hogy a hatodik hónap 15-étől, tehát június 15-ótől augusztus 31-éig a következő bér mellett kötelesek munkát végezni (olvassa): »Férfimunkás 5 kg,- felnőtt és női munkás 2 kg, fiu- és leánygyermek 1 kg búza egységára naponta.« Szeptembertől október 31-éig pedig a következő bér mellett kötelesek dolgozni (olvassa): »Férfi-munkás 4 kg, felnőtt és női munkás 2 kg, fiu- és leánygyermek 1 kg búza egységára naponta. Azt hiszem, hogy ezek után igen t. képviselőtársam is meggyőződhetett arról, hogy bizony a mezőgazdasági munkásoknál sok helyütt — nem mondtam, hogy mindenütt — nem nagvon rózsásak a viszonyok és az 1923. évi XXV. te. — amely már le is jár — ezeknek viszonyait egy cséppel sem lendítette előre. Ezek most is ép ugy élik azt a keserves, nyomorúságos, kinos életüket, mint élték a törvény életbelépése előtt, és ha meg mernek mozdulni azért, hogy magasabb, tisztességesebb bért kérjenek maguknak, akkor az 1898. évi II. te. rendelkezései alapján annak rendje és módja szerint le fogják őket csukni. (Erdélyi Aladár: Földjárandóság és egyebek nincsenek kikötve!) Micsoda, kérem? (Erdélyi Aladár: Földjárandóság!) Bizony nincs, csak a részes aratásnál. Nem elszigetelt jelenségek ezek, amelyeket én itten felhozok. Ezekkel a jelenségekkel találkozhatunk elég gyakran. Az ország, a dolgozó nép érdeke megkövetelné, hogy ezekbe a kérdésekbe törvényhozási utón belenyúljunk egy kicsit másként, mint ahogy azt az 1923. évi XXV. te. lehetővé tette. Erre nézve egy határozati javaslatot is beterjesztek. A határozati javaslat a következőképen hangzik (olvassa): »Tekintettel arra, hogy az 1923. évi XXV. te. hatálya ez év végével lejár, továbbá, mert ezen törvény különben sem felelt meg óhajtott céljának, utasitsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat olyan törvényjavaslat beterjesztésére, amelynek rendelkezései alapján a paritás elvének szigorú figyelembe vételével munkaadók és munkásokból mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság szerveztessék, és a minimális mezőgazdasági munkabéreket megállapítsa.« NAPLÓ xxv. T. Nemzetgyűlés! Beszélni akartam még a mezőgazdasági munkanélküliségről, mindazokról a bajokról, amelyek állandóan és szisztematikusan jelentkeznek a mezőgazdaságban. Beszélni akartam a segités módozatairól, amelyek az ország érdekében egyenesen kívánatosak és lezüllött gazdasági életünket alátámasztanák. Ezekkel azonban ez alkalommal nem foglalkozom, hanem módot keresek arra, hogy legközelebb ezeket a kérdéseket idehozzam. Az egyesülési és gyülekezési jog tekintetében is, mielőtt beszédemet bevégezném, egy határozati javaslatot terjesztek be és annak idején, habár reménytelenül és előreléthatólag eredménytelenül, kérni fogom ennek elfogadását (olvassa) : »A nemzetgyűlés kimondja, hogy az egyesülési és gyülekezési jog nem lehet egyes társadalmi osztályok kiváltsága, hanem ez a jog megillet mindenkit, minden társadalmi réteget, amelyek gazdasági és erkölcsi érdekeik megvédése céljából ezen jogukkal élni akarnak. Nem lehet tehát ezen jogot megtagadni a .mezőgazdasági munkásságtól sem. Ennélfogva utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, illetőleg a belügyminister urat, hogy mindazokat a nyílt és titkos rendeleteket és utasításokat, amelyeknek alapján vidéki közigazgatási hatóságok a földmunkások szervezkedését megakadályozzák, haladéktalanul vonja vissza-« Politikai térre most nem terjeszkedem ki beszédemben, mert hiszen előttem igen t. képviselőtársaim egy része megállapította azt a politikai felelősséget, amelyet a kormány tartozik viselni azért a nyomorúságos helyzetért, amelybe az ország jutott, s amelynek szomorú következményeit az ország lakossága, dolgozó munkássága, polgársága közösen kénytelen tűrni és viselni. Mondom, nem terjeszkedem ki erre a térre, de minthogy látom azt, hogy még azokat a minimális követeléseket sem váltják valóra, amelyeket mezőgazdasági szociálpolitikai téren a kormánnyal szemben az ország érdekében felállítunk, ennélfogva az indemnitást nem szavazom meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Láng János képviselő ur jelen lévén, felhívom, hogy mentségét terjessze elő. Láng János : T. Nemzetgyűlés ! Szeder igen t. képviselő ur beszéde alatt katholikus vallásos érzületemben, valamint abban az érzületben, amely engem a katholikus egyházhoz mint annak hűséges fiát fűz, megsértve éreztem magamat. Visszautasítottam Szeder igen t. képviselő ur fellépését a katholikus egyházzal szemben. Ebben azonban annyira mentem, hogy bizonyos olyan kifejezésekre ragadtattam magamat, amelyek a parlament nívójának egyáltalában nem felelnek meg. Másrészről pedig, bár nem hallottam az elnök ur enunciációját arra nézve, hogy engem rendreutasított, tudomásul veszem, hogy háromszor is rendreutasított, aminek következtében kötelességszerűen engedelmeskednem kellett volna. De mivel erről csak most, utólag szereztem tudomást, mindkét sérelemért, ugy az elnökségtől, mint a Háztól elnézést kérek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A nyilatkozat megfelelvén a házszabályok kívánalmának, azt elegendőnek találom és a javaslattételt mellőzöm. Szólásra következik ! Bodó János jegyző : Rupert Eezső ! Eupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Annak a kötelességemnek akarok eleget tenni a magam és pártom nevében, hogy mégis minden párt résztvegyen az indemnitási vitában, ami szinte lelkiismereti kötelesség. A mi pártunkból eddig még felszólalás nem történt. Ezt óhajtom pótolni lehető röviden. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Különben is igénybe kellene vennem a nemzet31
