Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-309
A nemzetgyűlés 309. ülése 1924. grammszerüleg az általános, egyenlő és titkos választójognak. (Propper Sándor: Bizony, azt eladták ! — Ellenmondások a jobboldalon. — Kuna P. András : Be sem jöttek volna titkos szavazás nélkül ! — Rupert Rezső : Hát a faluban hol van a titkosság! — Simoii János: A falu egészen nyiltan adja le szavazatát! Annak nincs rá szüksége ! — Meskó Zoltán : És a béreseket kocsikkal viszik szavazni ! — Simon János : Nem viszik ! Nem is kell őket vinni, leszavaznak községenként !) Elnök : Meskó képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Meskó Zoltán : A kisgazdapárt programmja a titkosság, vegye tudomásul, ha nem tudja ! — Simon János : Rendben van ! Fenn is tartjuk ! — Propper Sándor : Félnek a választóktól !) Propper képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Szeder Ferenc : Nem szólok most azokról a szociálpolitikai kérdésekről, amelyeket a kisgazdapárt programmjában kitűzött. Itt van a programmja a kezemben, (Simon János : Ismerjük !) a föld népéhez intézett Programm azokról az Ígéretekről, amelyeket önök a népnek tettek. (Kuna P. András : Nagyrészt már megvalósítottuk, lehetőség szerint ! — Derültség balfelől.) Ezt a programmot sem az igen t. túloldal, sem a kisgazdák, sem pedig mások nemhogy nem valósították meg, de még csak említést sem tettek róla. (Simon János : Hát a házhelyeket ti adtátok, a házakat ti építettétek fel ? — Zaj balfelől.) Most csak egyik legkardinálisabb _ tételére mutatok rá a kisgazdapárt programmjának és ez a földreform kérdése. Hogy ne lehessen köztünk vita arról, hogy a kisgazdapárt programmja e tekintetben mit tartalmazott, felolvasom a kisgazdapárt programmjának ide vonatkozó részét. (Halljuk ! Haljuk ! balfelől.) »Birtoknovella« a címe ennek a programmrészletnek, melynek B) pontja így hangzik (olvassa) : ^Követeljük az á n am részére a kisajátítási jog törvénybe "ktatását az egyházi, pénzintézeti, városi, községi és az összes többi kötött birtokokra nézve...« (Szabó Imre: Hát megadták? — Farkas István: Hol van ez meg? Hiszen még külön mentesítve vannak ! Egyházi birtokokat csináltak a földreform révén ! — Simon János: Ez tény, de ezt nem kisgazdák csinálták ! Mi követeltük bizonyos részben ezeknek a birtokoknak felosztását ! — Propper Sándor: Akkor ide kellett volna ülni! — Könyves Lajos : Akkor felborult volna az ország !) »...ezenkívül a 200 holdon felüli magánbirtokokra nézve is, valamint a háború alatt szerzett 100 holdon felüli magánbirtokra nézve.« Kuna P. András : 200 holdon felül nem követeltük !) Ez volt a kisgazdapárt programmjának a gerince, (Meskó Zoltán : Melyik évről 1) 1918ról. De hogy ne vádolhassanak bennünket azzal, hogy olyan programmot említünk fel, mely a forradalmi lázban fogant, és az ígéretek világában született meg, ide hozom nagyatádi Szabó István, a kisg'azdapárt vezére által a diktatúra bukása ut n irt füzetnek is egy részletét, melyben a következőket írja (olvassa): »A mi pártunk programmja pedig a következő: Mindazokon a helyeken, ahol a földmivesi népnek földre van szüksége, kisajátítható vagy kicserélhető legyen 200 holdon felül bármely birtok.« (Szabó Imre : Szóval ugyanaz !) Tegyék most a kezüket a szívükre és mondják meg, nem hagyták-e cserben azokat a törekvéseket, melyeket a kisgazdapárt eredetileg képviselt. A diktatúra utáni időkben már nem beszélhetünk NAPLÓ xxv. évi június hó 28-án, szombaton. 213 Nagy-Magyarországról, ezek az adatok pedig a diktatúra utáni időből származnak, (Kuna P. András: Elrontották a demokraták 1918-ban!) ennélfogva ne sértődjenek meg, ha unos untalan önökhöz fogjuk adresszálni a vádat, hogy igenis cserben hagyták a kisgazdapárt programmját, amelynek a szolgálatába szegődött most ez az oldal. Cserben hagyták azt a törekvést, melyet földbirtokpolitikai tekintetben a kisgazdapárt annak idején képviselt. (Propper Sándor : Ezt a forradalom után szövegezték, a forradalmat meg együtt csináltuk nagyatádi Szabó Istvánnal. (Zaj és ellenmondások a, jobboldalon. — Farkas István : Nagyatádi Szabóval ! — Propper Sándor : Ö volt a vezérem! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Simon János: Nagyatádi Szabó István mentette, amit lehetett és akit lehetett. Nem volt forradalmár ! — Propper Sándor : Szóval mentette a forradalmat ! — Simon János : Dehogy!) Azt mondja Lovász János t. képviselőtársam, hogy a jószándék nem hiányzik náluk. Nem vitatom, hogy a jószándék hiányzik-e vagy nem, egyedül csak azt nézem, hogy ez a jószándék valóra válik-e, és ha a jószándékot valóra váltják, akkor nem tagadom meg tőlük az elismerést : (Kuna P. András : De lehet-e ? Az a kérdés !) de ott ülni és szolgálni a legreakeiósabb ós a legnépellenesebb intézkedéseket s ugyanekkor jószándéfcról beszélni, azt hiszem, hogy ez még a kisgazdák részéről is sok. T. Nemzetgyűlés ! Rövidre szabott beszédem keretében egész más témákra akarok kitérni és azekat a szociálpolitikai feladatokat akarom precizirozni, pontosan és nem nagy általánosságban felsorolni, amelyeknek megvalósitását a kormány feladatának tekintem s amelyek megvalósítása nékül egészséges kibontakozást elképzelni nem is tudok. Az isren t. túloldal örömtől ragyogó arccal újságolja, s szinte tansol az örömtől, hogy a gazdasági szanálás előrehaladt. (Propuer Sándor: Szegénységi szanálás ! — Kuna P. András : Nem olyan nasy örömmel ! Muszáj volt ! Szomorúan csináltuk, mert elrontották. — Zsirkay János : Kik ? — Kuna P. András : A demokraták !) de amikor ennek tapsolnak, meg kell látni azt a tömes-nvomort is. (Kuna P. András : Amelyet csináltak 1938-tól kezdve !) amely kinn a falvakban rmsztitja a mezőgazdasági munkások rétegeit. Törvényhozási intézkedésekké^ kell e tömegpusztulásoknak és tömegpusztító betegségeknek a földmunkásság előrehaladása érdekében gátat vetni. Mielőtt azonban erre részletesen rátérnék, nem mulaszthatom el, hogy meg ne ragadjam az alkalmat és a múlt napokban az egyik képviselőtársam részéről felénk adressizált néhány kijelentésre erről a helyről ne válaszoljak. Griger igen t. képviselőtársam tegnapelőtti beszédében, előttünk is és ebben a Házban is szokatlan tárgyilagossággal, a szociáldemokrata pártról beszélt. Ebben a beszédében a szociáldemokrata pártnak a kereszténységhez való viszonyáról tett néhány kijelentést. Szokatlan volt ez a tárgyilagosság részéről azért, mert mi itt a nemzetgvülésben mindig csak azt szoktuk meg azok részéről, akik bennünket, pártunkat, pártunk törekvéseit, világnézetünket kritika tárgyává szokták tenni, hogy azok jobbára a legnagyobb hozzá nem értéssel, tájékozatlansággal és rosszakarattal kezelik a kérdést. (Rothenstein Mór : Lásd Petrovácz !) Pl. a tegnapi napon is megdöbbenéssel hallgattam, hogy egyik képviselőtársam minden lelkiismeretbeli furdalás nélkül beszélt a szervezett 30
