Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-308

A nemzetgyűlés 308. ülése 1924. évi június hó 27-én, pénteken. 191 igazságtalannak tartom azért, mert kimondottan nacionalista politikát szolgált akkor, amikor ezektől elvette nagyon jelentéktelen megtérítés ellenében birtokaik 90%-át, alig 10%-ot hagyva meg, de azt is meg kell állapitanom, hogy amig ők nacionalista szempontokat szolgáltak ezzel, tehát az ő nacionalista politikájuk szempontjából mindenesetre olyan dolgot műveltek, amelyektől kedvező eredményeket várnak az ottani nép körében, ugyanakkor azokon a határokon, azokban a vármegyében, amelyek a trianoni póznák és vonalak mentén az anyaországgal érintkeznek, nagyon raffináltan, előrelátással és okosan mindenütt ugyanolyan mennyiségű földet osztottak ki a magyar nincsteleneknek is, mint az ott élő román nincsteleneknek. Ebből azt lehet következtetni, hogy az utódállamok kormányai teljesen tisztában vannak a földbirtokpolitikának politikai és katonai vonatkozásaival és teljesen tisztában vannak azzal is, hogy Magyarország ellenálló ereiét gyöngítik akkor, amikor vegyes helyeken, a trianoni vonalak mentén teljesen igazságos alapra helyezkedtek azért, hogy az ottani magyar népnek hazaszeretetét megingassák és kisebbítsék vágyódását a megmaradt hazához való tartozása iránt. Mondhatom, hogy ezt igazán a legnagyobb raffinériaval és a legnagyobb elővigyázatossággal hajtották végre. (Kováts-Nagy Sándor: Mi van azokkal a telepi ésekkel, amelyeket a határon hozlak a románok ?) A határvonalra, igen t. képviselőtársam, nem hoztak telepítéseket, legalább azokban a részekben nem, ahol én a határvonalakat ismerem. (Kováts-3H

T

agy Sándor: Legyen szerencsém, majd elvezetem a határra és megmutatom.) A képviselő ur, ugy tudom, Bihar vármegyébe való és lehet, hogy Bihar vármegyében történtek ilyen telepítések. Nekem tudomásom van szerb telepítésekről, ezeket azonban nem a határvonalra hozták, határ érthető volna, ha odahozták volna, hanem a távolabbi nagybirtokok feloszlása által rendelkezésre állott földrészeket osztották ki köztük. A legnagyobb zavarok vannak ezek között, mert az ottmaradt lakosság összeveszett a betelepitettekkel, ugy, hogy valóságos harcok és háborúk fejlődtek ki abban a tekintetben, hogy ezeket a nagybirtokokat kik kapják, a betelepitettek-e, vag}' azok, akik a községekben lakt k. Igen t. Nemzetgyűlés A földbirtokreformról meg lehet állapítani, amit Griger Miklós igen tisztelt képviselőtársam és már többen is megállapítottak, hogy annak végrehajtása nagyon lassan megy és hogy a földbirtoknovella nem érte el a célját, mert a földbirtoknovellát azért hoztuk, hogy a földreformtörvény végrehajtása gyorsittassék. (Zsilinszky Endre : Nincs még kiadva a végrehajtási utasítás !) Zsilinszky Endre t. képviselőtársam közbeszólására szomorúan állapítom meg itt a nemzetgyűlésen, hogy jóllehet hetek és hónapok óta sürgetjük a végrehajtási utasítás kiadását, a végrehajtási utasítás még mindig késik (Farkas István közbeszólj Teljesen igaza van Farkas István t. képviselőtársamnak, mert már április 19-én történt meg a törvény hirdetése és ilyen törvényről lévén szó, amelyet százezrek és százezrek várnak, a végrehajtási utasításnak már akkor meg kellett volna jelennie, mert az a szokás a ministeriumokban, hogy amikor egy ilyen törvényt kihirdetnek, ugyanabban az időpontban vagy legfeljebb néhány napi késedelemmel, kiadják a törvény végrehaj tási utasítását is. En tehát abból, hogy a törvény végrehajtási utasítása hónapok óta késik, szintén azt látom, hogy igenis lassítják a dolgot és igazat a tegnap a nemzetgyűlés színe előtt elhangzott felszólalásnak, hogy valóságos szünet állott be a földbirtokreform végrehajtása tekintetében és ezt még tetézi egy másik szünet, t. i. hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság bírái a nyáron birói szünetet akarnak tartani, ami azt jelenti, hogy a j nyáron nem fognak tárgyalásokat elrendelni, vagyis az alatt a két hónap alatt, amikor igazán nagyon sokat lehetne dolgozni, nem fognak dolgozni Elmúlik egy gazdasági év, a nincstelenek és az igénylők elveszítenek egy gazdasági évet s az igen t. gazda vagy nem gazda képviselőtársaim belátására és bölcsességére bizom, hogy megítéljék, mit jelent az, ha két, három, hat vagy tíz hold fold művelésének hasznától elesnek egy esztendőre ezek a kisemberek, akik egy évvel hamarább kaphatnák meg az igért földet. Itt is ismételten arra kell kérnem a minister urakat hogy épen az én kerületemben méltóztassanak az eljárást befejeztetni, arra a 2000 hold háborús birtokra, amely nem is egy emberé, egy kapitalistáé, hanem a Strasser és König cégé, amely nem szolgál ipari érdekeket, mert.az egy hamis cím, hanem az tisztán és kizárólag nag\

r gazdaság, még pedig földbirtokgazdálkodás folyik"ezen a területen. Mi már megállapodtunk a Magyar Földhitelintézettel, az a mérnökökkel rendelkezésre áll és miheiyt az Országos Földbirtokrendező Bíróság döntését megkapjuk, még a nyár folyamán, még ebben a gazdasági évben, 1914 október elseje előtt ki tudjuk oszlani a földeket, ugy hogy ezek az emberek ebben az esztendőben ezt a 2000 holdat vagy legalább annak nagyon jelentékeny részét birtokba tudják venni. Arra kérem a kormány tagjait, hogy ha ők a törvényt ebben a tekintetben nem akarják végrehajtani, illetőleg kijelentik — mint ahogy a földművelésügyi minister ur g}

r

akran megteszi, — hogv neki nincs módjában a bírákat befolyásolni, mert a törvény ezt nem engedi, mégis találják meg azt az utat és módot, amelyet a ministerelnök ur megtalált Weiss Manfréd báró nagybirtokos érdekében, hogy levé ben és élőszóval gondoskodjék arról, hogy az a földbirtok megmaradjon, mondom kérem a kormányt és különösen a kisgazda minister urat, — mert hiszen még ma is azt tartja a közvélemény, hogy ő a kisgazdák ós a földtelenek érdekeit van hivatva istápolni a ministeri székből — hogy ennek a feladatnak eleget tegyenek és ilyen semleges, nemleges választ ne adjon nekünk, hogy ő majd mindent megtesz, de aztán az ember azt tapasztalja, hogy eltelnek hónapok s a dolog még sem megy előre. A múltkor is nyomatékosan arra kértem, hogy inkább ne teleljen arra semmit, csak tegye még az intézkedéseket, de olyan intézkedéseket, hogy végre ezek az emberek tényleg földhöz jussanak. Most pedig, a földbirtokreform keserves lehetetlen és szomorú sorsa után méltóztassanak megengedni, hogy a fold után átmenjek egy oiyan területre, amely nem ezen a földön van, hanem a föld felett ; az erkölcsnek, a hitnek és az eszméknek a birodalmába. Méltóztattak olvasni a Magyarságban és más újságokban is azt a szomorú hirt, hogy az utódállamok, különösen Csehország és Románia az ottmaradt magyar püspököket egymásután kitiltják, működésüket megszüntetik és arra kényszerítik őket, hogy működésük területét elhagyják és hazatérjenek Magyarországra. A legutolsó ilyen menekült püspök Pap Antal munkácsi püspök ur volt, akinek hazafias és magyaros jellemét és gondolkozásmódját nemcsak egyházmegyéje területén ismerik, hanem ismerik azon túl is és aki épen magyarságáért jutott annak idején ebbe a magas állásba. Most ót üldözték ki és kényszeritették, hogy elhagyja Csehszlovákia területét. Az itteni nuncius ur nyilatkozatot adott ki a magyar lapokban, amely nyilatkozatában megvédelmezi a Szentszéket és Gaspard bibornokot és azt mondja, hogy egvházi okok voltak azok, amelyek miatt az illető püspök ur kénytelen volt 1 állását elhagyni. 27'