Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-308

190 A nemzetgyűlés 308. ülése 1924, évi június hó 27-én, pénteken. az értékes középosztály kisgazdaelemekkel felfrissittessék.« Azután tovább a 9. pontban (olvassa) : »Köveleljük, hogy az állam erkölcsi támogatásával fellépő szövetkezelek létesíttessenek s a nagybirtokok bérleteinél és eladásánál a földmüvesnép szövetkezetei vagy egyesületei részére elsőbbségi jog biztosittassék.« Azután a 10 pontban (olvassa) : »Követeljük, hogy minden község részére az állattenyésztés fejlesztése érdekében elegendő legelő biztosittassék.« A 31. pontból álló pártprogrammnak nem egy, hanem 5 pontja foglalkozik a földreformmal. A 11. pont i. i, a következőket mondja (olvassa). « A földművelő gazdák, munkások és kisiparosok szövetkezeteinek szabad fejlődéséi követeljük. A földmuvesnépet kiszipolyozó árdrágilók fegyházzal büntetendők. A börzét és uzsoráskodó kartelleket meg kell rendszabályozni.« Azután: »A földművelő munkásoknak nemcsak földel, de családi házat és baleset, betegség, rokkantság esetén segélyt, öregségükre nyugdijat követelünk. Ugy az ipari, mint a mezőgazdasági munkások megfelelő díjazásban részesitendők, hogy szorgalma révén minden munkás megelégedett polgára lehessen a hazának. A gazdák és munkások érdekeinek védelmére földmivelési kamarákat kívánunk hatósági jogkörrel és egyenlő választói joggal. A munkások és munkaadók közt leimerülő vitás kérdésekben független választottbiróság döntsön.« A 12. pont azt mondja (olvassa/ : »\ magyar nemzeti birtokpolitika megvalósításával kapcsolatban követeljük a kormánytól, hogy a külföldre és különösen Amerikába kivándorolt véreink hazatelepittessenek.« A 13. pont azt mondja (olvassa): »Követeljük, hogy a birtokreform keretében elsősorban a háborúban tényleg részlvett földműves és földmunkás katonák és a háborúban elesett katonák árvái és özvegyei juthassanak földhöz.« Emlékeztetem tehát önöket, ha nem olvasnák mindennap — mint ahogy hiszem, hogy önök mindennap vagy legalább minden héten olvasták épugy, mint a bibliát, az imádságoskönyvet vagy a háziáldást — azokat a programmpontokat, amelyek alapján oly váratlanul, hihetetlenül és szokatlanul nagy többséghez juttatta akkor önöket az a különös választási harc, amely két évvel ezelőtt lezajlott, íme lehal, programmjuknak öt pontjában is benne az, hogy mi történjék az ország földbirtokreformjával, helyesebben az ország földjével. (Zsirkay János : Elég, ha a pontok foglalkoznak a földbirtokreformmal. Azért nem foglalkoznak vele a ministerek !). T. Nemzetgyűlés ! Elismerem azt, amit itt képviselőtársaim is hangoztattak, hogy az igen t. földmivelésügyi minister ur, mikor konkrét panaszokról vagy bajokról volt szó, rendelkezésre állott és igyekezett ezeket megjavítani. Elismerem azt is, hogy Pesthy Pál minister ur is hatékony segítségemre volt abban a konkrét panaszban, amelyet feltártam előtte, Ugyanakkor, amikor megállapítom, hogy megtették kötelességeiket — sajnálom, hogy evvel íájdalmat okozok az igen t. földmivelésügyi minister urnák — eszébe kell hoznom azt az indokolást, amellyel annakidején annak dacára, hogy ama 44 képviselő között voltam, akik a földbirtoknovella megszerkesztését és letárgyalását követeltük, a földbirtoknovellát nem sza vaztam meg. Miért ? Azért, mert én gyakorlatilag és saját kerületemben és másutt is, ahol figyelemmel kisértem, a földbirtoktörvény végrehajtását — Pest vármegyében is több helyen — arról győződtem meg, hogy a törvény végrehajtásához nem elég az, ha a minister urak siettetik a végrehajtást és hallatják szavukat, hanem a földbirtokreform letárgyalásához szükséges az is, hogy tudja az országos közvélemény, tudják a végrehajtó birok és tudják az érdekelt emberek és felek, hogy itt oly nemzetgyűlés van, amely ezt a földreformtörvényt s a novellát radikálisan és becsületesen szándékozik végrehajtani. Minthogy pedig ugy a földbirtok novella tárgyalásánál, mint különösen azután az országos sajtóban, az összes újságokban, — talán a Népet, a Szózatot, a Népszavát kivéve — ellene voltak, ellene irtak és napról-napra tendenciózus támadásokat intéztek a földbirtoktörvény végrehajtása ellen, oly közvélemény alakult ki, hogy a végrehajtás során azt tapasztaltuk az eljáró közegeknél, hogy ők nem hisznek, vagy nem akarnak hinni ennek a törvénynek végrehajtásában és hogy a többtermelés jegyében és érdekében nem tartják szükségesnek azt, hogy ez a földbirtoktörvény végrehajtassék. íme, ismételten csak egy esetre hivom fel az igazságügyminister ur figyelmét, amely eset csak sporadikus jelenség ugyan, de rendkívül tanulságos. Olyan esetről van szó, amilyen például legutóbb is megtörtént velem, amely olyan helyen történt, ahol 15 ember vett részt, ahol tehát nem lehet vitás, hogy ki evett pogácsát és ki mtt snapszot, vagy ki nem evett pogácsát és ki nem ivott snapszot ; hogy komprommitáljanak valakit, megetetik a pogácsát és megitatják a snapszot csak azért, hogy azzal a zajjal és kellemetlenséggel, amely az ilyen jelentés felolvasásával szokott előfordulni a nemzetgyűlésben, érdemeket szerezzenek s hogy maguk a minister urat mege'ősitsék abban a felfogásában, hogy ne járjon el az érdekelt bíróval szemben. Méltóztassék elhinni, nem kellemes, ha az ember olyan bírákkal szemben, akik a legmagasabb bírói rangban lévő idős emberek akiknek nagy múltjuk van, az erőszakosságnak és a legkeményebb magatartásnak gesztusát kell alkalmazni. Nem kellemes, de ha az ember lelkiismeretes, akkor ezt meg kell tenni. Kijelenthetem, hogy három éven keresztül, amióta az első és második nemzetgyűlésnek tagja vagyok, nekem nem volt kellemes ez a képviselői megbízatás s rendkivül sok kellemetlenséggel járt, de igenis, vállalok minden kellemetlenséget azért, hogy e kellemetlenségek árán be tudjam váltani azt, amit a törvény keretén belül megígértem azoknak a földtelen embereknek és kisembereknek, akiknek bizalmából ebbe a tekintélyes testületbe bekerültem. Amikor ennek a megbízatásomnak nem tudok eleget tenni, akkor a legnagyobb örömmel teszem le a mandátumomat és azt mondom, hogy válasszanak más képviselőt, aki ennek a kormánynak uralkodása alatt meg tud felelni vállalt kötelezettségének. De mindaddig, amig ezt az erkölcsi obligót fent^rtom és tiszteletben tartom, igenis, minden eszközzel, amelyet a magyar s általában az európai parlamentarizmus a képviselők kezébe ad, mindent meg fogok tenni, hogy a törvényt végrehajtsam, és ne engedjem ezeket a szegény dolgozó munkásembereket elütni attól a jogtól, amelynek megszerzését nekik a Iörvény biztosítja. Ebben a tekintetben bátor vagyok határozati javaslatot is benyújtani (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés az igazságügyi- és földmivelésüg3'i minister urakat hogy a földreformtörvény végrehatását végre minden eszközzel sürgessék, ellenőrizzék, azonban nem a nagybirtokosok, hanem a földigényelők érdekében.« Nem kívánom önökkel megismertetni azokat a statisztikai adatokat, amelyek rendelkezésemre állanak Romániára s a Magyarország testéből elszakított országokra vonatkozólag, mert talán az igen t. képviselő urak is mindannyian tudják és ismerik ezeket a statisztikai adatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy a földbirtokreform nagyon radikálisan hajtatott végre. Meg kell állapi tanom, hogy azt, amit például Románia csinált Erdélyben a magyar földbirtok tekintetében a magyar birtokosokkal és középbii tokosokkal szemben, teljesen