Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-302
A nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi június hó 18-án, szerdán. 11 Somogyi gyilkosai hol vannak, miért nem jelentkeznek ? (Szomjas Gusztáv : Nincs értelme ennek a dolognak Î) Előttem felszólalt Szakács Andor t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy a kormány kormányzati politikája, a jogrendnek és a tömegek megélhetési lehetőségének hiánya oda fog vezetni, hogy tulaj donképen a kormány maga a legjobb agitátora a szociáldemokrata pártnak. (Barthos Andor : Ha ez igaz, akkor örülhetnek rajta ! — Szomjas Gusztáv : Akkor még tenyészteni kellene minket 1 — Derültség.) Elnök : Kérem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassék csendben meghallgatni a szónokot. Pikier Emil : Az elveszett háború és forradalom következtében az ország tényleg katasztrofális helyzetbe került s ezért a katasztrofális helyzetért én nem is okolom a jelenlegi kormányt ; azonban okolom azért, hogy ezt a katasztrofális helyzetet valósággal keblén melengette, valósággal kiszélesitette, valósággal felszitotta és a nyomorúságnak bacillushordozója lett. (Barthos Andor : Ez nem áll !) Ezt, igenis, számon kérem. A kormány és a reakciós tábor azzal szokott védekezni, hogy azt irja, hogy a szociáldemokrata párt, mely a háborúban a frontot felbomlasztotta, mely itt a Hinterlandban agitációjával a tömegek kitartásának energiáit sorvasztotta, felelős érte. (Ugy van! jobbfelől. — Szomjas Gusztáv : Ezt nyögjük most !) Szomjas képviselő ur ezt helyesli. Én egy klasszikus tanura akarok hivatkozni abban a tekintetben, hogy mi okozta a háború el vesztését,a katasztrófát. Illetékesebb tanú ez, mint Szomjas igen t. képviselőtársam, mert ez Bilinski volt közös pénzügyminister. Épen a napokban jelentek meg emlékiratai, melyben megirja, hogy mi okozta a háborút. Bilinski vezető államférfiú volt, ott ült a boszorkány konyhában s világosan látta, hogy mi okozta a háborút és az összeomlást. Mindenkit megemlít inkább, mint a szociáldemokratákat. Bilinski azt mondja, hogy a monarchia két államának vezető politikusai évtizedeken keresztül hibát hibára halmoztak, amely hibatömegnek nem is lehetett más effektusa, mint az elveszett háború. Megállapítja lovag Bilinski, hogy különösen a szerb kérdésben a magyar agrárius Darányi Ignác micsoda rettenetes bűnöket követett el, mikor a velünk barátságban élő szerb népet valósággal erőszakkal felpiszkálta és ezzel megkárosította a magyar népet is, mert olcsó szerb hús helyett, drága magyar húst kellett a magyar dolgozó embereknek enniök. (Zaj a jobboldalon. — Egy hang a jobboldalon : Szégyelje magát !) Én nem szégyelem magam, t. képviselőtársam, tessék engem megcáfolni. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat mindkét oldalon, méltóztassék egymást csendben meghallgatni Î Lehetetlen ugy tárgyalni, hogy tiztizenöten beszélnek egyszerre ! (Zaj.) Csendet kérek î Pikler Emil : Megemlíti emlékiratában lovag Bilinski volt közös pénzügyminister, hogy őt egyenesen meglepte az az engedékenység, melyet a szerb kormány tanúsított akkor, mikor az osztrák-magyar ultimátumra válaszolt. Lehetetlen volt erre háborúval felelni, de Bilinski azt mondja, hogy a monarchia egyenesen háborút akart s azért nem respektálta a szerb kormány engedményeit s belevitte ebbe a rettenetes katasztrófába a monarchiát. Megállapítja Bilinski volt közös pénzügyminister — tessék elolvasni emlékiratait, — hogy Conrad a tehetetlenség csimborasszója volt. így fejezi ki magát. Megállapitja, hogy a legfontosabb állami funkciókat tehetetlen grófokkal, bárókkal láttatták el, akik nem járták az élet iskoláját, nem ismerték a nép szükségleteit, akik nem voltak vér a nép véréből és hus a nép husából. Megállapitja, hogy amig a cári Oroszországban Stolipin és Kokokcev, mint kispolgárok sarjadékai, feljutottak a ministerelnökségig, addig a monarchiában ezek a pozíciók tisztán az arisztokrácia részére voltak fentartva. Megállapitja, hogy Lajos Ferdinánd főherceg, aki az önök által — vagy legalább egy részük által — annyira szeretett Habsburg-háznak egyik dicső sarja, valósággal hóhérlegény volt, aki a galíciai erdőkben az akasztófák ezreit ácsoltatta és azokra az ártatlan emberek ezreit akasztatta fel. Megállapitja, hogy egyetlenegy háborút viselő országban sem akasztottak fel annyi hazaárulót és katonakémet, mint az osztrák-magyar monarchiában, de olyanokat, akik ártatlanok voltak. Ilyen körülmények között a háború elvesztéseért, az abból eredt bajokért a szociáldemokratákat vádolni, ha ez nem demagógia, elferdítése a történelmi igazságnak, akkor nem tudom micsoda. (Barthos Andor: Ez is olyan, mint hogy Darányi Ignác miatt veszett el a háború !) Azért tört ki. (Sándor Pál : Az is oka volt ! 1907 î — Berki Gyula : Azt is mondja el, mit ír Tiszáról Bilinski ! Beletartozik !) Igen t. Berki képviselőtársam, hogy én mit akarok elmondani, azt magam állapítom meg, nem a képviselő ur. (Zaj. — Elnök csenget.) Most már nem Bilinskit idézem, hanem a magam feje után beszélek. Megállapítom, hogy a harctereken tényleg győztünk, katonailag erősebbek voltunk, a brutális testi erő a szuronyok villogtatásában, az ágyúgolyók elröpitésében, az embergyilkolásban, a harci technikában tényleg érvényesült. (Nagy zaj a jobboldalon. — Bogya János : Hallatlan igy beszélni ! Gyilkosoknak mondja őket, gyalázat !) Jöjjön ide, üljön ide mellém, képviselő ur î (Bogya János : Disznóság !) Menjen ki, ha nem tudja hallgatni. Én megmondom véleményemet. (Bogya János : Gazság ! — Propper Sándor : Mi az, Caligula ? — Farkas István : Minden háború mészárlás ! — Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Pikier Emil : T. Nemzetgyűlés ! A harctereken győztünk. (Farkas István : A kapitalizmus politikája a mészárlás ; vagy a gyárban, vagy a harctereken ! — Bogya János : Tanuljanak a nyugati szocializmusból ! Nézzék meg az angolokat ! — Szeder Ferenc : Hol volt Bogya a háború alatt ? Bizonyosan nem tetvesedéit a lövészárokban S — Propper Sándor : Svájcban volt 1 — Folytonos zaj.) Elnök : Propper és Szeder képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. Pikier Emil : T. Nemzetgyűlés ! Mondom, a harctereken tehát győztünk. Jobb céllövőink, jobb kardforgatóink voltak. A harci erényekben a magyar és a német hadsereg tényleg kiválóbb volt. Mégis miért vesztettük el a háborút ? (Szeder Ferenc : Mert nem volt ott Bogya ! — Zaj.) Elnök .* Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Pikier Emil : A háborút t. i. a háború vesztette el és bebizonyosodott, hogy a magasabb kultúra, az ügyesebb politikai és gazdasági szervezettség, (Propper Sándor : Több demokrácia !) igen, több demokrácia, jól mondja Propper képviselőtársam és a háborús országokban uralkodó demokratikus berendezkedések győztek. T. i. amig Franciaországban, igen Bogya képviselő ur, minden bevonult feleségének minden hónap elsején a levélhordó elvitte a házába a hadisegélyt bevonult férje után, addig itt Budapesten a bevonultak feleségei napokig sorban álltak a Ráday-utcában és egyebütt, amig 8—10 napi sorbaállás után meg tudták kapni a hadisegélyt. Miért maradt Franciaországban a Hinterland kitartó ? Mert az államhatalom gondoskodását megérezte mindenki és ha nálunk az asz(LíASímyok ugyanabban a bánásmódban részesültek ' L ^^\ 2* * i KJ
