Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-302

10 Á nemzetgyűlés 302. ülése 1924. évi június hó 18-án, szerdán. tesen csak szerény, korlátolt erőnket tudjuk lennek a nagy célnak szolgálatába állitani, de ami minket illet, megtesszük kötelességünket. Tapasztaltam, hogy a hatóságok eddig nem vetettek gátat ennek a szervezkedésünknek. Azt az egypár gyűlésünket, melyet idáig tartottunk, a hatóságok engedélyez­ték. Ez nagyon bölcs belátás volt részükről. Nem tartanék a kormány részéről valamely politikát elhibázottabbnak, mint azt, ha a polgári ellenzék szervezkedését nem engedélyeznék az országban, mert ezáltal csak siettetnék azt a kialakulást, azt a folyamatot, amelyet az imént vázoltam. Mon­dom, mi megtesszük kötelességünket s én azt kérem az ország tisztviselői karától, amely talán szemközt, nyilvánosan kormánypárti, de bensejé­ben, szivében ellenzékibb, mint valaha volt, •— hogy méltányosan kezelje gyűléseinket. Meg fog­ják látni, hogy demagógia nem lesz beszédeink­ben, mert azt nemcsak hogy nem műveljük, hanem el is ítéljük, ellenben az igazságot époly bátran megmondjuk ott, mint ahogyan megmondjuk itt. A kormány iránt 'bizalommal nem viseltet­vén, az indemnitást nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György |egyzö : Pikier Emil 1 Pikier Emil : T. Nemzetgyűlés S Amikor tegnap Farkas István t. képviselőtársam indit­ványozta, hogy Matteotti olasz képviselő meg­gyilkolása alkalmából tűzessék ki a mai ülés napi­rendjére egy intézendő részvétkifejezés tárgya­lása, akkor a ministerelnök urnák erre adott vála­szából kicsendülni hallottam, szinte reflektor­szerüen megvilágítva láttam azt a mentalitást, azt a szellemet, amely őt kormányzati tevékeny­ségében vezette. Amikor a ministerelnök ur ugy állitotta be a kérdést, hogy az ilyen részvétnyilat­kozat az olasz nemzettel szemben tartozó lojali­tásunkba ütköznék, ez azt a hitet keltheti Olasz­országban, mintha a ministerelnök ur az olasz nemzetet a gyilkosokkal azonosítaná. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Igen, mert más­különben az olasz nemzetnek mi kifogása lehet az ellen, ha egy meggyilkolt képviselő halála alkal­mából a magyar parlament kifejezi részvétét az olasz parlamentnek ? Micsoda sértő van ebben az olasz nemzetre ? (Berki Gyula : Nem értette meg a képviselő ur. — Zaj a jobboldalon.) Ezen nem csodálkozom, mert hiszen — saj­nos — a politikai gyilkosságok korát éljük és ebben az atmoszférában . . . (Szomjas Gusztáv : Adler kezdte Î — Rassay Károly : Akárki kezdte, az utolsót már egyszer akasztófára kell vinni ! — Nagy zaj.) A képviselő ur azt mondta, hogy Adler kezdte. Itt azonban különbség van. Ezt nem vetet­tem volna közbe, de minthogy egy általam igen nagyrabecsült elvtársamról, Adler Frigyesről van szó, (Zaj a jobboldalon.) igenis, rátérek arra, akár tetszik önöknek, akár nem, -— hogy mit csi­nált Adler. Fényes nappal, pont tizenkét órakor bement Bécsben egy nyilvános vendéglőbe, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Dicséri a gyilkossá­got !) ahol gróf Stürkh ebédelt ; lelőtte és azt mondotta : Uraim, lelőttem a ministerelnököt, leszámoltam az életemmel (Rassay Károly : Ha leszámolt vele, akkor lőtte volna önmagát főbe ! — Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) az országot meg akartam menteni ettől az embertől. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Hogyan lehet a gyil­kosságot mentegetni ?) Elnök : Azt hiszem, a képviselő ur messzi túlment a tárgyilagosság határán, mikor egy poli­tikai gyilkosságot védelmébe vett. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Zaj a szélőbaloldalon.) Pikier Emil : Pardon, én nem védem, én csak megállapítom . .. Elnök ; Ebből az előadásából — azt hiszem — mindenki ezt kell, hogy következtesse. (Ugy van ! jobbfelől.) Nagyon fogok örülni, ha a képviselő ur megmagyarázza szavait, különben kénytelen vol­nék őt rendreutasitani. Mindenfajta politikai gyil­kossággal szemben csak egy véleményen lehetünk, (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon. — Rassay Károly : Ugy van ! A gyilkos, gyilkos !) Pikier Emil : Én nem volnék képes olyasmit elkövetni, amit Adler Frigyes tett, de a magyar politikai gyilkosok s az olasz politikai gyilkosok nem állanak oda, nem mondják : tessék engem letartóztatni, mint ahogy Somogyi gyilkosai sem mondták . . . (Nagy zaj a jobboldalon. — Szomjas Gusztáv : Hát Návay gyilkosai? Sohasem készü­lünk el ezzel ! Hagyjuk már ezeket a dolgokat !) Nem hagyjuk ! Ha Somogyi gyilkosai lógni fog­nak az akasztófán, akkor felhagyunk vele, Igen t. képviselő ur, engem nem lehet terrorizálni. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől : Minket sem l) Rendben van. Gratulálok Önöknek gyilkos kollegáikhoz ! (Nagy zaj a jobboldalon. — Berki Gyula : Bennünket sem fognak önök ter­rorizálni ! Elmúlt már az az idő !) Akkor tessék engem nyugodtan meghallgatni. (Zaj a jobb" és a baloldalon. — Szomjas Gusztáv : Nekünk semmi közünk azokhoz a gyilkosságokhoz I Ne gyanú­sítson !) Miért nem követelik megbüntetésüket? Tessék őket lefogni ! ( Rothenstein Mór : Önök tudják, hogy kik azok ! — Nagy zaj és ellenmon­dások a jobboldalon). Elnök : Rothenstein Mór képviselő urat rendreutasítom ! (Vanczák János : Fogják le a gyil­kosokat, maguk ismerik őket !) Vanczák János képviselő urat rendreutasitom ! (Szomjas Gusztáv közbeszól.) Szomjas Gusztáv képviselő urat is ké­rem, méltóztassék csendben maradni. (Felkiáltások a jobboldalon : Hol vannak a gyilkosok ?) Pikier Emil : Monoklisan ott járkálnak a Váci-utcában, mindenki ismeri őket. (Meskó Zol­tán : Tessék megmondani a nevüket !) Matty a­sovszky volt főkapitány és Beniczky volt belügy­minister hivatalosan kijelentették, hogy a gyil­kosokat kinyomozták. Tessék őket megkérdezni és tessék elintézni, nem az én dolgom. Amíg ezt nem teszik, addig mi állandóan napirenden fogjuk ezt a kérdést tartani, akár tetszik az uraknak, akár nem. (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) ; Csendet kérek, képviselő urak ! Pikier Emil : Nagyon sajnálom, hogy Szom­jas képviselő ur közbekiáltása kihozott a flegmám­ból. (Szomjas Gusztáv : Én csak azt mondom, hogy ne beszéljünk örökösen ezekről a gyilkosságokról Î Fejezzük már egyszer be ! — Szeder Ferene : Még sokat fogunk beszélni róluk I — Zaj.) Elnök : Szomjas képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. (Szomjas Gusztá\ r : Nekem egyikhez sincs közöm. Biztosítom, hogy nincs benne részem. Elitélem í) Pikier Emil : Mint szociáldemokrata annál inkább követelhetem, hogy mindenkivel, aki akár a kommün ideje alatt, akár a kommün bukása után bárki embertársának vérét ontotta, ember­társát meggyilkolta, egyformán bánjanak el. (Szom­jas Gusztáv : Ugy van !) Azokkal a kommunisták­kal, akiket el tudtak fogni, elbántak. Tessék ezek­kel is elbánni, akik ugyanilyen bolsevista mód­szerrel a kommün bukása után végezték ki ember­társaikat. Mi egyebet nem kívánunk. Azt hiszem, minden tisztességes magyar ember pártkülönbség nélkül osztozik ebben a felfogásomban és csatla­kozik hozzá. (Herrmann Miksa : Akkor tetszett volna kiabálni ! Akkor a hangjukat se hallatták. Adler Frigyest miért nem Ítélték el ? — Barthos Andor : Ne tessék disztingválni Adler Frigyessel !) Adler levonta tettének következményeit és nem szökött meg. Én nem helyeslem, amit tett, de

Next

/
Thumbnails
Contents