Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-307

A nemzetgyűlés 307. ülése 1924. évi június hó 26-án, csütörtökön. 143 jóvoltából napról-napra szaporodik a kormányfőtanácsosok száma. (Ugy van! balfelől.) Elnök ur, tekintettel egészségi állapotomra, kérek egy kis szünetet! Elnök : Sürgősség esetén nem volt gyakorlatban, hogy az elnök engedélyt adjon öt perc szünetre, köztudomású lévén azonban, hogy a képviselő ur beteg, kivételesen megadom a szünetet. (Helyeslés.) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülésst újból megnyitom. A szó folytatólag Griger Miklós képvsiselö urat illeti. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Griger Miklós : Tovább megyek. Az olyan pénzügyi, gazdasági és szociális politika, illetőleg antiszociális politika, mely a munkát nem övezi becsülettel, néhány ezer dologkerülőnek földi paradicsomot, a dolgozó millióknak pedig poklot teremt, nemcsak a szociáldemokrácia malmára hajtja a vizet, hanem porhanyóvá teszi a szíveket a forradalmi eszmék befogadására is és az anarchia számára kéisziti elő a talajt, — amivel beszédem harmadik részében kívánok foglalkozni. Mert, t. Nemzetgyűlés, a forradalomnak is megvan a maga filozófiája és genezise. (Ugy van ! balfelől.) így egyik jellemző tulajdonsága az, hogy ismétlődni szeret, amint azt a történelem, főleg Franciaország történelme igazolja. Másik karakteri sztikonja a forradalomnak az, hogy hasonlóan minden történelmi jelenséghez, végtelen sok és egymásba fűződő oknak rezultátuma. (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelől.) Ilyen elsősorban az, ha a társadalom nagy rétegeit kizárják az alkotmány sáncaiból, ha a demokratikus haladást erőszakkal vagy furfanggal megakadályozzák. Ezt az eljárást ideig-óráig siker koronázhatja, de a bűnhődés nem marad el, mert a nép ellen nem lehet büntetlenül vétkezni. Azért szakadt Franciaországra, főleg annak vezető köreire a forradalom, mert a középosztályt jogfosztottságban tartotta s az államban az, uralmat csak az udvari arisztokrácia kezén hagyta. Nálunk is 1918-ban enyhébb lett volna a társadalmi és politikai feszültség, talán ki sem robbant volna, ha nem olyan kormányzati rendszer uralkodik akkor, amely sorsdöntő órákban csak a nép igen csekély részére támaszkodhatott. (Ugy van! balfelől. — Szeder Ferenc: Mennyiszer elmondtuk már ezt!) Másik gyökere a forradalomnak az inség és a nyomor. Ez előzte meg a francia forradalmat is. A kenyérinség és az a cinikus elszólás, mellyel egyik miniszter kenyér helyett füvet ajánlott a népnek, volt tulajdonképen meginditója a mozgalomnak, amelyből később nagy és véres forradalom fejlődött ki. És ki tagadhatja, hogy a szenvedésnek, a hiányos táplálkozásnak, az élelmiszerüzletek előtt való áesorgásnak, a népesség lelki és testi összeroppanásának nagy, ha nem döntő része volt a lelkek forradalmasításában. Igaz, hogy ehhez a két dologhoz eav harmadik is szokott járulni : az izgatás, a lázítás, a tömegérzéssel való visszaélés, de ez csak akklor jön számba, amikor adva van a tömegelkeseredés, amely olyan, mint a puskanor, anró, pici szemekben pereg és gyülemlik fel valahol rakásra, főle<r a társadalom mélységeiben, s azután ha szikra éri, levegőbe röpit mindent, ártót és ártatlant: olyan, mint a Vezúv mélyében sistergő, pöfögő, feszülő láva, amely minden pillanatban szétvetheti a vékony földréteg börtönfalait és megfojthat, hamuvá égethet mindent, ami útjába kerül. . Ezek előrebocsátása után kérdezem, vájjon alkalmas-e a kormány pénzügyi, gazdasági és szociális politikája arra, hogy a forradalmi atmoszférát, a politikai, társadalmi es szociális feszültséget enyhitse és levezessél Azt kell felelnem, hogy nem. (Meskó Zoltán: Hat mire alkalmas! Egészen untauglich! — Szilágyi Lajos: Önkényuralomra! — Ugy van! balfelől.) Itt van mindjárt a választói jog kérdése. Az általános, egyenlő és titkos választói jog a következetes demokráciának első követelménye. Hogyan kezeli ezt a kormány? Nem a jogkiterjesztés, hanem a jogfosztás jegyében, (Ugy van ! balfelől.) apró jogcímeket mérlegelve ama néppel kapcsolatosan, mely a háborúban mérlegelés és habozás nélkül tette kockára életét ; (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) akinek pedig ad választójogot, annak csak azért adja. hogy azt ne a maga meggyőződése szerint gyakorolhassa (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és így álparlamentet teremthessen, mert hiszen kétségtelen, hogy amig a tisztviselő tudja, hogy főnöke ellenőrzi szavazatát, amig a szegény embernek, törpebirtokosnak, zsellérnek, ipari, mezőgazdasági munkásnak félnie kell a nagybirtokos és gyáros bosszújától, mindaddig nyilt szavazás mellett felette kétséges, hogy itt a nép igazi kiküldöttei foglalnak-e helyet. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Milyen indokra^ támaszkodik a kormány a titkos szakérdésében? Arra, hogy a titkos szavazás ellenkezik a magyar nép természetével. (Derültség és zaj balfelől. — Kiss Menyhért: Ráfogják! — Meskó Zoltán: De csak vidéken! Budapesten nem ellenkezik! — Pikier Emil: Itt sok a zsidó! — Rupert Rezső: Ez csak nem csökkenti a nemzet hitelét? Ezzel házaltak Európa előtt!) Ötven-hatvan esztendős tapasztalat igazolja, hogy a titkos szavazás nincs ellentétben egyetlen egy európai nép jellemével és természetével sem. Vagy talán a magyar nép nem tagja az európai nemzeteknek 1 Vagy a Nemzeti Kaszinó tagjai talán nemzeti karakter hüán vannak, mert titkos szavazással döntenek a tagjaik közé való felvétel felett ? A titkos szavazással kapcsolatos hivatkozás a magyar nép nemzeti karakterére nem ok, ez csak frázis. (Lendvai István : Ugy van ! Ugy van!), ez csak ürügy, ez csak tüzes tapló, amely nem emberi fülekbe, hanem máshova való. Nem ez volt az ok, amiért a kormány a titkos szavazást elejtette, hanem más : az, hogy olyan parlamentet kivánt, amelyről összetételénél fogva feltételezhette, hogy a szerencsés birtokban levőket, a beati possidenteseket» -nem akarja majd arra kényszeríteni, hoery javaikat és jogaikat megosszák az emelkedőfélben lévő társadalmi osztályokkal; (Ugy van ! Ugy van ! a ^ baloldalon) ; vagyis olyan parlamentet kivánt^ amely nem követel radikális, komoly szoeiálpolitikát, amely nem lelkesedik a fokozatos adórendszerért, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon) a fogyasztási s dók eltörléséért, a becsületes földreformért. (Kiss Menyhért : Ez az !) az aggkori biztosításért stb. (Szeder Ferenc : És ezt az ilyen parlamentet meglehetős sikerrel össze is állította !) A múlt nemzetgyűlésen sokáig támogattam. a kormányt — Isten bocsássa meg bűnömet, (Derültséa jobbfelől.) — de hát nem láttam tisztán. (Farkas István : Helyes a vezek-