Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.
Ülésnapok - 1922-306
A nemzetgyűlés 306. ülése 1924. évi június hó 25-én, szerdán. 129 lesek kimenni, akkor, amikor az uradalom parancsolja. Minden utasitást pontosan betartanak. A rendeletet az uradalomtól az aratógazda veszi át. Amelyik munkás az aratógazda rendeletének nem engedelmeskedik vagy szájaskodik, az a munkából azonnal kizáratik és minden bentlevő keresetét elveszti. (Zsilinszky Endre: Nem hiszem, hogy magyar birtokos csinál ilyen szerződést, ezt zsidó csinálta, Jakab csinálta!) T. képviselő ur, menjen el oda, vagy jöjjön el hozzám, rendelkezésére bocsátom az adatokat. (Horváth Zoltán: Mindegy, ha Jakab, ha gróf, ha báró, ha zsidó csinálta! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kénytelen leszek a zajongókat névszerint figyelmeztetni! Dénes István: A képviselő ur nem volt benn, amikor előbb kijelentést és nyilatkozatot tettem errenézve. Ha bent lett volna, akkor tájékozódott volna. (Horváth Zoltán: Nem háborodott volna fel!) Különben is a képviselő ui ujságiró, a képviselő urnák módjában áll, hogy lemenjen oda, nagyon örvendenék, ha lemenne egy kissé, másfél órányira Budapesttől és meggyőződne erről a fehér rabszolgarendszerről. (Zsilinszky Endre: Nem hiszem, hogy magyar birtokos csinálta, ezt Jakab csinálta!) Mindegyik szerződés igy van csinálva, a tulajdonosok keresztények, legtöbb helyen mágnások, egyformán bűnösök, mint az a zsidó, aki azt csinálja. (Zsirkay János: Még nagyobb bűnösök! — Kuna P. András: Kibujt a szög a zsákból!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kuna P. András képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Kiss Menyhért közbeszól.) Kiss Menyhért képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Dénes István: A képviselő urnák ez a felháborodása teljesen indokolatlan, mert a Világospuszta azt hiszem a Pálffy hercegé, s ha jól tudom, bérgazdaság van rajta. (Zsilinszky Endre: Nem ő csinálta a szerződést, hanem a Jakab csinálta! — Egy hang jobbfelöl: Hát a bérgazdaság kié?) Nekem mindegy, ha a herceg elbújik a zsidó háta mögé, erre nincs mentség, ne bújjék el a herceg a zsidó háta mögé, hanem menjen el a birtokára és nézze meg, hogy él a magyar nép. Az uradalomnak jogában áll karhatalommal az illető birtokterületről eltávolitani a munkást, nemkülönben aki az uradalom által kirendelt gazdának vagy felügyelőnek nem engedelmeskedik feltétlenül, részeges vagy lázitó. (Kiss Menyhért: Mi az: lázitól) Aki nincs megelégedve. A lazítást odalent ugy értelmezik, hogyha valaki nincs megelégedve a munkabérrel és szól a társának, hogy: hallod-e komám, a mellett a munkabér mellett még sem lehet megélni, hát csináljunk valamit. Ez a lázitás. (Tovább olvassa.) „Ha a lucerna és baltacím felgyüjtését, kévékbe kötését, boglyákba való behordását az uradalom ugy rendelné, hogy éjjel kell végezni, a munkások kötelesek ezeket a munkálatokat éjjel is teljesiteni." Betekintés végett a Ház asztalára teszem ezt a szerződést. (Éhn Kálmán: Ki csinálta ezt a szerződést?) A község főjegyzője, a kormánynak egy szerve odalenn. (Éhn Kálmán: A bérlő kicsodái) A község főjegyzőjének hivatalos asszisztálása mellett csinálta. (Horváth Zoltán: Mindenkinek nem lehet külön elmondani, majd a naplóban elolvashatja. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat a Ház mindkét oldalán, ne méltóztassanak a szónokot zavarni. Dénes István: Nem szivesen teszem, de még el kell mondanom, hogy fokozza ezt a szomorú helyzetet az, hogy ugyanezek az uradalmak előszeretettel alkalmaznak leány- és egyáltalában nőmunkásokat. (Éhn Kálmán: Azt mondja meg, hogy kicsoda!) Méltóztassék elvenni a szerződést és megtudja. Megmondtam már, ki volt, nem vagyok hajlandó annyit ismételni. (Éhn Kálmán: Pálffy herceg nem csinálta ezt a szerződést. — Lendvai István: A zsidó bérlője: Scharf Jakab! — Éhn Kálmán: Ki az a bérlő? — Lendvai István: Élesebben már nem tudom megmondani.) Elnök: Éhn Kálmán képviselő urat szintén kérem, méltóztassék a kozbeszólásoktól tartózkodni. Dénes István: A nő munkásoknak, a leánygyermekeknek egész napi ugyanannyi munkáért az 5 kiló kétszeresnek, tehát a 'ó kiló búzának és a két kiló rozsnak csak a felét adják. (Zaj és felkiáltások baljelöl: Hallatlan! — Zsirkay János: Fehér rabszolgaság! — Kiss Menyhért: Többet dolgoznak, mint a férfiak!) A törvény respektive a rendelet határozott tilalma ellenére az uradalmak még azáltal is nyomják a szerencsétlen munkásságot, hogy még nyomorúságosabb helyekről — mint Mezőkövesd, Dunaegyháza, Makó, Dorozsma stb. — sommás munkásokat hozatnak oda Damoklész-kardként, mintegy azt mondván, hogy vigyázz, te munkás, ha nem dolgozol nekem annyiért, amennyiért én akarom, akkor dolgozik az éhhalálra kázhoztatott mezőkövesdi, dunaegyházi, makói, csongrádi stb. kubikos munkás. Felhivom az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét arra, hogy különös előszeretettel alkalmaznak sommás munkásokat Fejér megyében ebből a célból. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezt. nem lehet megakadályozni! Nem lehet előirni, hogy milyen munkást alkalmazzon valaki. — Kiss Menyhért: Az aratásnál mindig ezzel fenyegetőznek az uradalomban.) A magyar nép életerejéről van szó. Nem hiszem, hogy akadna nemzetgyűlési képviselő — és jól esik látnom a támogatásukból, hogy nem akad —, aki ne látná, hogy itt a szinmagyarság millióinak szisztematikus és rendszeres pusztításáról van szó. (Lendvai István: Fajvédelem helyett fajpusztitás történik.) A körülöttünk élő ország-okban amúgy is ujjal mutogatnak reánk és olyanképen használják ki politikailag ezt a dolgot ez ellen a szerencsétlen ország ellen, hogy azt mondják: ime nézzétek, hogyan bánnak a magyar nép zömével a magyar nagybirtokosok és hogyan tűri azt a magyar kormány. (Lendvai István: Rettenetes megszállás alatt van ez a tizennégy vármegye.) Tudom, hogy az igen t. földmivelésügyi minister ur lelke mélyén elitélő gondolatok forognak most is ezeknek hallatára, mert mindig, igy a törvény tárgyalásakor is elitélte ezeket a dolgokat, de ne csak elitélő legyen az érzése és gondolata, hanem teljesitse az interpellációmban kérteket, mert csak ezzel tesz tanúságot amellett, hogy igenis meg akarja gátolni Magyarországon a fehér rabszolgaság rendszerét. Ha ugyanis egyes nagybirtokosok ilyen kapzsi, rövidlátó és vak gazdasági politikájának nem vetünk véget, oda fogunk jutni, hogy a magyar nagybirtokos uraink megint a ruténeket fogják behozni, vagy talán kinai kulikat hoznak be, mert nincs bennük magyar érzés, nekik csak az alacsony munkabér a fontos. Én hiszem, hogy intő és kérő szavam nem 1 fog a pusztában elhangzott szó maradni, reméNAPLÓ xxv. !.«