Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-306

Ä nemzetgyűlés 306. ülése 1924. moíndtam neki' —, csak jelöljön meg egy embert, akivel ez megtörtént, mert máskülönben nem mehetek az esettel a nemzetgyűlés elé. Azt mondta: „Kedves barátom, menj el Drucker Zsigmond csemegekereskedőhöz, a Vilmos csá­szár ut 18. szám alá. Neki is volt egy rózsaszinü szegfűje, a rendőr elszedte tőle. Nagyon meg­remegett szegény ember, egészen oda volt." Elmentem Drucker csemegekereskedőhöz, akinek ott van az üzlete a Bazilika mellett, Vil­mos császár ut 18. szám alatt, s azt kérdeztem tőle: „Kedves Drucker ur, mi történt önnel a Margit-hidfőnél?" „Kérem, kedves képviselő ur, ne tessék az. én esetemmel foglalkozni. Igaz, hogy az a rendőr durván rámtámadt, kommu­nistának is nevezett, el is vette tőlem a szegfűt, én azonban nem akarok hatóságokhoz szalad­gálni, én politikával nem foglalkozom." „Ked­ves Drucker ur, maga ne féljen — feleltem —. ez közügy." Elmondta még, hogy 25 év óta áll fenn az üzlete, s hogy a nevét felirta a rendőr azzal, hogy a rendőrséghez be fogják citálni; viszont ő is felirta magának a rendőr számát. Megkérdeztem Drucker úrtól, — és ez na­gyon érdekes —, hogyan került a gomblyukába a szegfű. Elmondta: „Én az egyik vevőmnél, dr. Bokor orvos urnái voltam Budán, hogy az egy­heti vaj- és turószállitmányomért ellenértékül járó pénzt, mintegy 300.000 koronát, bekasszál ­jam. Azt mondta őnagysága, az orvos ur neje: „Kedves Drucker bácsi, ön olyan nagyszerű vajat küldött nekünk, hogy megtisztelem ezzel a kis virággal!" és azzal a kabátomra tűzte azt a szegfűt. Mikor onnan eljöttem, a Lukács-fürdő táján rámtámadt a rendőr, mintha legalább is Somogyi és Bacsó gyilkosa volnék, kommunis­tának nevezett és elvette a virágot." 1641 volt a rendőr száma. Ez a rendőr nemcsak Druekert támadta meg, hanem más járó-kelőket, sőt höl­gyeket is megtámadott. (Vanczák János: Győr­ben vasárnap haj tó vadászatot rendezett a ren­dőrség!) A minister ur már régebben kijelentette, hogy az ő ismeretes rendelete csak tömeges fel­vonulásokra vonatkozik, amikor a vörös szint tüntetően a kommunistákra emlékeztető módon, vagy a közfelháborodást provokáló módon vise­lik. De amikor Drucker bácsit azért, mert becsü­letes vajszállitásáért egy hölgytől szegfűt kap s azzal indul el az üccán, lekommunistázzák, én kivánesi vagyok a minister ur válaszára, hogy mit szól ehhez? (Rothenstein Mór: Én nem va­gyok kivánesi! — Derültség half elől.) Itt ugy látszik, nincs más mód, mint megtiltani az Úr­istennek, hogy szegfűt teremtsen. Pedig Petőfi is mondotta, hogy: „A virágnak megtiltani nem lehet..." Hát a békés polgárokra kell a rendő­röket ráuszítani! Én nem hiszem, hogy a t. egy­ségespártnak egyetlenegy képviselőtagja is he­lyeselné azt, ami ezen a téren történik; nem he­lyeselheti a minister ur sem. Nem lehet ezt egy mosollyal elintézni, hanem el kell törölni azt a rendeletet, amelynek semmi célja és semmi ér­telme nincs! (Ugy van! balfelől.) Ezekután a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz. (Olvassa:) „Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a budapesti közrendőrök az uccán békésen járókelő polgárokat zaklatják és igazoltatják és a rendőrhatóságok elé állítják, ha ruhájukon virágdíszt viselnek? Hajlandó-e a minister ur haladéktalanul intézkedni, hogy a virágot kedvelő r közönség ezentúl a tűrhetetlen zaklatásoktól végre meg­kíméltessék?" (Helyeslés bal felölj Elnök: A belügyminister ur kivan szólani! évi június hó 25-én, szerdán. 123 Rakovszky Iván belügyminister: T. Nem­zetgyűlés! Méltóztassék megengedni,. hogy pár szóval válaszoljak a képviselő ur interpellá­ciójára. Igenis, hajlandó vagyok intézkedéseket /tenni az ellen, hogy a rendőrhatóságok minden ok nélkül és az erre vonatkozó intézkedéseknek vagy félremagyarázásával, vagy egyenesen azokkal ellentétben a közönséget ne zaklassák azért, mert nyáron vörös virágot tűz ki ruhá­jára. Az erre vonatkozó intézkedések azt mond­ják, hogy a rendőrség egyáltalában csak ab­ban az esetben jogosult közbelépni, hogyha tüntetőleg és a polgári érzésű lakosság felhá­borodását... (Pikier Emil: De ne a közrendőr legyen erre jogosítva! Ha nincs kellő intelli­genciája a rendőrnek, ne ő rá bízzák! — Zaj. Egy hang jobbfelől: Várják meg a végét! — Rothenstein Mór: Abban az esetben sem jogo­sult! Ha szabad a fehér rózsával tüntetni, akkor a vörössel is szabad!) Elnök: Rothenstein képviselő urat figyel­meztetem, ne méltóztassék közbeszólni! Rakovszky Iván belügyminister: Szóval az erre vonatkozó intézkedések előirják, hogy a rendőrségnek csak abban az esetben van be­avatkozási joga... (Rothenstein Mór: Abban az esetben sem! — Szabó István (nagyatádi) íöldmivelésügyi minister: Ne kiabáljon, nem maga beszél! Micsoda dolog ez? Nem várhatja meg? Magának minden szabad? -— Bessenyey Zénó: Milyen csöndes hangon szokott beszélni Rothenstein képviselő ur s most milyen han­gosan kiabál!), ... ha a vörös szin alkalma­zása tüntetőleg és olyan módon történik, hogy a polgárság jogos felháborodását váltja ki. (Sütő József: Mi az a: tüntetőleg? Ezt tessék megmagyarázni! — Zaj! — Rassay Károly: Halljuk a ministert!) Ügy azok a bizonyos esetek, amelyeket a múltkor Propper képviselő ur előadott, vala­mint az az eset is, amelyet a képviselő ur je­lenlegi^ interpellációjában itt a nemzetgyűlés tudomására hozott, valóban azt a benyomást keltik, hogy a rendőrhatóságok helytelenül jár­tak el. Elrendeltem a vizsgálatot a Propper képviselő ur által bejelentett esetekre vonatko­zólag, el fogom rendelni erre az esetre vonat­kozólag is, ós ha azt látom, hogy a rendőrható­ság valóban hatáskörét túllépve, vagy pedig egyenesen az erre vonatkozó rendelettel szembe­helyezkedve járt el, ugy az illető rendőrtiszt­viselő vagy rendőrközeg megbüntetése iránt intézkedni fogok. (Helyeslés jobbfelől és a kö­zépen. Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! (Hor­váth Zoltán: A Borsszem Jankóba való az egész rendelet!) Csendet kérek a Ház mind­két oldalán! Pikier Emil: T. Nemzetgyűlés! Sajnála­tomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy a minister ur válaszát tudomásul vehessem. Mert ha a rendeletet nem tünteti el a világból, akkor mindig fognak akadni rendőrközegek, akik ezt vagy készakarva, vagy pedig bornirt­ságból tévesen fogják értelmezni (Ugy van! balfelől.) és a békésen járókelő polgárokat — most már nem is munkásokat, hanem békésen dolgozó adófizető kereskedőket —, akik napi munkájúk után kissé üdülni mennek a für­dőbe, azért, mert szegfű van a gomblyukuk­ban, meg fogják támadni. A minister ur válaszát tehát nem veszem tudomásul; ismételten kijelentem, hogy csak a 'is*

Next

/
Thumbnails
Contents