Nemzetgyűlési napló, 1922. XXV. kötet • 1924.június 18. - 1924. szeptember 05.

Ülésnapok - 1922-305

À nemzetgyűlés 305. illése 192 a szakemberek mellett a laikus független polgár is megmondhatja a maga véleményét az előfordult esetben. Ezért a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa): »A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy terjesszen elő megfelelő javaslatokat az esküdtbíróság visszaállitásáról és hatáskörének kiterjesztéséről. Terjesszen elő javaslatot az 1912 : LXIII. te. és az ennek alapján kibocsátott összes kivételes rendeletek hatályon kivül helyezéséről. Az esküdtbiróságok hatásköre kiterjesztendő az 1921 : III. és az 1913. évi XXXIV. tc.-ben foglalt rendelkezésekre is.« Mindezek után azt hiszem, nyilvánvaló, hogy én a kormánnyal szemben bizalmatlan vagyok és ezért az előterjesztett indemnitást nem fogadom el. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt a törvényjavaslat részletes tárgyalására kerülne a sor, módosító javaslatot bátorkodjam a nemzetgyűlés elé terjeszteni, hogy addig is idő legyen ennek a javaslatnak áttanulmányozására. Javaslatom a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló 1921 : XXIX. te. hatályának a törvényhozás további rendelkezéséig történő meghosszabbitásáról szól. Lényege tulaj donképen az, hogy az 1921. évi XXIX. te. 13. § második bekezdése, — amely arról szól, hogy a birói eljárás egyszerüsittessék, — tulaj donképen három esztendőre volt hozva azzal a célzattal, hogy az alatt az idő alatt a büntetőnovella ugy is törvényerőre emelkedik. Miután ez a hároméves határidő a jövő hónap 14-én lejár ésâ nem valószínű, hogy a büntetőnovelía addig életbelépjen, ennélfogva, hogy az igazságszolgáltatás menetében zökkenés ne álljon elő, kérném ennek a módositó indítványnak kinyomatását, szétosztását és a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál való figyelembevételét. Elnök: A javaslat ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ötvennél több képviselő a házszabályok 250. §-a alapján az indemnitási törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását kéri. A házszabály értelmében kötelességem megállapítani, hogy az^ ivet aláirt képviselők jelen vannak-e. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az aláirtak névsorát felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a névsort). Elnök : Miután az aláírók közül ötvenen jelen vannak, az indítvány fölött a házszabályok értelmében legközelebbi ülésünk elején fogunk határozni. Most pedig napirendi javaslatot teszek. Napirendi javaslatom az, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán, folyó hó 25 én délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. Határozat Rubinek István és társai azon indítványa fölött, hogy az indemnitásról szóló törvényjavaslat sürgősség mellett tárgyaltassék, 2. az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, 3. a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? Rassay Károly képviselő ur kivan a napirendi javaslathoz hozzászólni. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! A napirendi indítvány 3-ik pontja a székesfővárosi törvényjavaslat tárgyalása lenne. (Lendvai István: Helyes! Mielőbb!) Ezt a pontot rövid pár nappal ezelőtt én voltam bátor indítványozni, nevezetesen inditványztam, hogy a Ház tűzze ki napirendre a fővárosi tör vény javasatot is, (Helyeslés a balközépen.) hogy annak mielőbbi letárgyalásáL évi június hó 24-én, kedden. 1ÔÎ val a fővárosi exlex megszüntessék. (Helyeslés a balközépen.) Kérem, nagyon örülök ennek a helyeslésnek, de miután be tetszett mondani azt, hogy itt valami pakli van, félreértés elkerülése végett kénytelen vagyok rámutatni arra a körülményre, hogy az utóbbi időben az a hir terjedt el, hogy a kormány a maga részéről akkor sem volna hajlandó kitűzni a fővárosi választásokat, ha ez a törvényjavaslat megfelelő időben letárgyalta tnék. Nem akarok kitérni arra, mennyire fontos és szükséges, hogy végre a fővárosi exlex megszüntettessék. (Lendvai István : Nagyon helyes !) Legyen szabad azonban rámutatnom arra, hogy mindenkit óriási felelősség terhel abban, ha ennek a célnak elérését akármilyen pártpolitikai vagy hatalmi szempontból hátráltatja. (Kiss Menyhért: Főleg a kormányt !) A kormányt épugy terheli, igen t, képviselőtársam, mint az ellenzéket is, (Barabás Samu: Ugy van! Nem kell obstruálni!) elsősorban pedig minket, akik a főváros képviselői vagyunk és kötelességünk a fővárosi polgársággal együtt működni arra, hogy az autonómiát félretevő jelenlegi önkényes kormányzás helyébe végre a budapesti polgárságnak törvényes akarata lépjen. Nekem az a meggyőződésem, hogy ebben a pillanatban semmi nem akadályozhatja meg a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását. Mer hiszen, — amint pár nappal ezelőtt itt a Ház ülésén megnyilvánult, — aligha van a Háznak pártja vagy frakciója, amely nem követelné, hogy ez a javaslat mennél előbb tető alá hozassék. Ha pedig azt nézem, bogy a baloldal legélesebb ellenzéki álláspontot elfoglaló lapjai is miként irnak, akkor kénytelen vagyok megállapítani, hogy ők is látják maguk részéről, hogy kizárólag azon fordul meg e törvényjavaslat letárgyalásának lehetősége, hogy a kormány is kötelezőleg kijelentse, hogy ezt a törvényjavaslatot nem taktikából tűzette ki napirendre, hanem annak törvényerőre emelkedése után. a törvényes határidő betartásával, a választást is meg fogja ebben az évben tartatni. A legélesebb ellenzéki lap a következőket irja (olvassa): »Tisztán a ministerelnök kezében van a fővárosi javaslat elfogadtatása, ha komolyan kívánja annak elfogadtatását. Csak annyit kellene tennie a ministerelnöknek, hogy kijelentse a nemzetgyűlésen abbeli kötelezettségének vállalását, hogy a javaslat elfogadása esetén ez idén okvetlenül választatni fog a fővárosban.« Ilyen körülmények között. — amikor én azt látom, hogy az ellenzéken is immár uralkodóvá lesz az a felfogás, hogy a fővárosi törvényjavaslat letárgyalása elsőrendű politikai és alkotmányos érdek — ha a napirendi javaslatot elfogadom, ezt csak abban a feltevésben tudom megtenni, hogy a kormány részéről is elhangzik egy olyan kijelentés, hogy itt nem taktikázásról van szó, hanem arról, hogy a kormány komolyan kívánja e javaslat letárgyalását és annak konzekvenciáját viselni fogja abban a tekintetben is, hogy — ha a javaslat letárgyaltatik — a választások a legrövidebb idő alatt kiíratnak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és a középen.) Elnök: Farkas István képviselő ur kivan szólani. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Én csak azért szólalok fel, mert egyes lapok azt írták, hogy pakli és megegyezés történt a kormány és az ellenzéki pártok között arra vonatkozólag, hogy a fővárosi törvény letárgyaltassék. (Lendvai István: Ugy van!) Semmiféle paklira nem volt szükség (Rassay Károly: Ugy van! Szó sem volt róla!) és mi nem is tárgyaltunk ebben a kérdésben a kormánnyal, nem is óhajtunk tárgyalni; teljesen a kormányt tesszük felelőssé azért, hogy elmulasztotta abbeli