Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. Sokszor hangzik föl az, — a túlsó oldalon is hallunk aggodalmas hangokat — hogy a munka­párti rezsimnek az a célja, hogy minden kisgazda­képviselőtől vagy minden demokratikus elemet lassankint kibuchstabirozzon. Ez a munka rend­szeresen és titokban folyik, Ennek a munkának egyik része és pedig a jelentősebb része az, ami ma itt végbemegy. Épen azért figyelmeztetjük innen is a túlsó oldalon ülő és demokratikusan gondolkozó képviselőtársainkat, vegyék észre ezt a veszedelmet, vegyék észre ezt a ravaszul, fon­dorlatosan kigondolt rendszert. (Kállay Tamás: Ugyan! Nagyon tévedsz!) T. képviselőtársam, talán kettőnk beszélgetésében valamikor meg­csillámlott egy ilyen, naindakettőnk által felvetett probléma, hogy ezeknek bizony könnyű a mai képviselőház ábrázatán változtatni, mert itt van ez a választójogi rendelet, amely minden csiri­biri ok cimén módot ad annak elérésére, hogy a képviselő aktiv és passziv választójogát nemcsak bizonyos időre, hanem egész életére elveszitse. Abba még bele lehet nyugodni, hogy ott, ahol a büntetőtörvénykönyv rendeli, kinek-kinek poli­tikai jogai gyakorlása felfüggesztessék és ha a bíróság azt felfüggeszti jogerős Ítélettel, az a képviselő addig, amig ennek a büntetésnek ha­tálya tart, nem gyakorolhatja alkotmányos jogait, de az ilyen Ítéletekben nem lehet meg. Amig az­előtt, az u. n. reakciós rendszerek idejében, — még Tiszáék alatt is, sőt régebben is, — még a gyil­kost sem lehetett megfosztani örök időkre az ak­tiv és passziv választójogtól, csak arra az időre. csak arra, a mondjuk 10 esztendőre, amig a poli­tikai jogainak gyakorlása felfüggesztetett, akkor t. képviselőtársaim, méltóztassanak igen riadtan meggondolni és észrevenni azt, hogy e törvény alapján, még ha 10 koronára is büntetnek meg valakit, az illető egész életére elveszíti az aktiv és pasjziv választójogát. Erről van tehát szó. Azért szólok t. képviselő­társaim lelkiismeretéhez, mert tudom, hogy ide­bent a legtöbben természetesen igen jóhiszeműen vizsgálják a dolgokat és foglalnak el valami álláspontot, de odakünn az ügyészek és a többiek részéről ez tendenciával, praemeditációval törté­nik. Kérem tehát t. képviselőtársaimat, hogy a kétségeknek engedjenek helyet lelkükben és mert legalább is kétségről van szó, ne méltóztassanak hozzájárulni az előadó ur javaslatához. Elnök: Propper képviselő ur kért még szót. Propper Sándor: Elállók a szólástól. Elnök: A képviselő ur eláll a szólástól. Kiván-e valaki még szólni? Rubinek István képviselő ur kivan szólni. Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Átnézve a mentelmi bizottság jelentését és az ahhoz csatolt iratokat, én is ugy találom, hogy bár Reisinger képviselő ur abban a kitételében, amelyet a ma­gyar pénzzel kapcsolatban használt, bizonyos tapintatlan kifejezést használt, (Felkiáltások a középen: Ugy is van!) mégis az én véleményem is az, hogy ezzel a kitételével a magyar állam megbecsülése és hitele ellen vétséget nem köve­tett el, illetőleg ez a kitétele ennek a vétségnek kritériumait nem meriti ki. Én tehát a magam részéről is kérem, hogy a jelen esetből kifolyólag Reisinger Ferenc nem­zetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát a nemzet­gyűlés ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha, szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni? (Mikovínyi Jenő előadó: Nem kívá­nok szólni!) A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a bizottság javas­latát szembeállítom Pikier Emil képviselő ur javaslatával, mely egyenes ellentétben áll a bizott­NAPLÖ XXIV. évi május hó 16-án, pénteken. 61 sági javaslattal. A bizottság a mentelmi jog fel­függesztését javasolja. Amennyiben a bizott­ság javaslatát nem méltóztatnának elfogadni, Pikier Emil képviselő ur javaslatát fogom elfogadottnak kijelenteni,amely azt indítványozza, hogy a mentelmi jog ebből az ügyből kifolyólag ne függesztessék fel. Kérdem tehát a t. Házat; méltóztatik-e el­fogadni a mentelmi bizottság javaslatát szemben Pikier Emil képviselő ur javaslatával, igen vagy nem? (Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. Megállapítom, hogy a Ház egyhangúlag Pikier_ Emil képviselő ur ja­vaslatát fogadta el. (Zaj a szélsőbaloldalon. Fel­kiáltások jobbfelől: Jól van, Esztergályos!) Csen­det kérek! Ismét az elnöki enunciáció közben méltóztattak közbeszólni. A képviselő urakat már több izben nem fogom figyelmeztetni, hanem azonnal rendre fogom utasítani. Kimondom tehát a határozatot, hogy a nem­zetgyűlés Reisinger Ferenc nemzetgyűlési kép­viselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyó­lag nem függeszti fel. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó utján el­követett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében (írom. 466.), Az előadó urat illeti a szó! Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanczák János kép­viselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszéknél Igaz Pál budapesti lakos feljelentést adott be a »Nép­szava« című politikai napilap ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés tartalma szerint a Budapesten megjelenő »Népszava« című lap 1922. évi április hó 16-án megjelent számában »Figyelmeztetés« eím alatt egy közlemény jelent meg, melyben a következők foglaltatnak: »A szombati napon pár­tunk központi titkárságához a Fővárosi Orfeum igazgatósága nevében telefon utján kérdést intéz­tek, hogy a titkárságnál vagy a pártban Igaz Pál nevű egyén van-e egyáltalában alkalmazásban? Az illető a Fővárosi Orfeum igazgatósága előtt, mint a szociáldemokrata párt alkalmazottja mu­tatkozott be és mint ilyen az orfeum helyiségét a pártunk részére rendezendő jótékonycélu elő­adásra kérte átengedni. Tekintettel arra, hogy a szociáldemokrata pártnak ilyen nevű alkalma­zottja nincsen és a múltban sem ^ volt, továbbá, mert pártunk részéről sem Igaz Pál nevű egyén, sem bárki más ilyen irányú megbízást nem kapott, nyilvánvaló, hogy az ilyen pártunk nevé­vel visszaél. Ezért arra kérünk mindenkit, ha bárhol ily nevű egyén pártunk nevében jelent­keznék, mint szélhámost a rendőrségnek adja át.« A bizottság a megkereséshez csatolt iratokat betekintette és megállapította, hogy ugyanezen ügyben már érkezett egy megkeresés a nemzet­gyűléshez, a melynek tárgya ugyanezen bűncselek­mény miatt Esztergályos János képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelem volt. Ugyanis a nyomozás során megállapittatott, hogy az Igaz Pál főmagánvádló által vád tár­gyává tett cikk szerzője Esztergályos János nem­zetgyűlési képviselő. Mivel azonban a nemzet­gyűlés a mentelmi bizottság javaslatára Eszter­gályos János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel és igy nevezett ellen büntető utón eljárni nem lehetett, most a buda­pesti kir. büntető törvényszék vizsgáló birája a fokozatos sajtójogi felelősség alapján Vanczák János felelős szerkesztő felelősségét állapította meg és ennek folytán a főügyészség most Vanczák 10

Next

/
Thumbnails
Contents