Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. Sokszor hangzik föl az, — a túlsó oldalon is hallunk aggodalmas hangokat — hogy a munkapárti rezsimnek az a célja, hogy minden kisgazdaképviselőtől vagy minden demokratikus elemet lassankint kibuchstabirozzon. Ez a munka rendszeresen és titokban folyik, Ennek a munkának egyik része és pedig a jelentősebb része az, ami ma itt végbemegy. Épen azért figyelmeztetjük innen is a túlsó oldalon ülő és demokratikusan gondolkozó képviselőtársainkat, vegyék észre ezt a veszedelmet, vegyék észre ezt a ravaszul, fondorlatosan kigondolt rendszert. (Kállay Tamás: Ugyan! Nagyon tévedsz!) T. képviselőtársam, talán kettőnk beszélgetésében valamikor megcsillámlott egy ilyen, naindakettőnk által felvetett probléma, hogy ezeknek bizony könnyű a mai képviselőház ábrázatán változtatni, mert itt van ez a választójogi rendelet, amely minden csiribiri ok cimén módot ad annak elérésére, hogy a képviselő aktiv és passziv választójogát nemcsak bizonyos időre, hanem egész életére elveszitse. Abba még bele lehet nyugodni, hogy ott, ahol a büntetőtörvénykönyv rendeli, kinek-kinek politikai jogai gyakorlása felfüggesztessék és ha a bíróság azt felfüggeszti jogerős Ítélettel, az a képviselő addig, amig ennek a büntetésnek hatálya tart, nem gyakorolhatja alkotmányos jogait, de az ilyen Ítéletekben nem lehet meg. Amig azelőtt, az u. n. reakciós rendszerek idejében, — még Tiszáék alatt is, sőt régebben is, — még a gyilkost sem lehetett megfosztani örök időkre az aktiv és passziv választójogtól, csak arra az időre. csak arra, a mondjuk 10 esztendőre, amig a politikai jogainak gyakorlása felfüggesztetett, akkor t. képviselőtársaim, méltóztassanak igen riadtan meggondolni és észrevenni azt, hogy e törvény alapján, még ha 10 koronára is büntetnek meg valakit, az illető egész életére elveszíti az aktiv és pasjziv választójogát. Erről van tehát szó. Azért szólok t. képviselőtársaim lelkiismeretéhez, mert tudom, hogy idebent a legtöbben természetesen igen jóhiszeműen vizsgálják a dolgokat és foglalnak el valami álláspontot, de odakünn az ügyészek és a többiek részéről ez tendenciával, praemeditációval történik. Kérem tehát t. képviselőtársaimat, hogy a kétségeknek engedjenek helyet lelkükben és mert legalább is kétségről van szó, ne méltóztassanak hozzájárulni az előadó ur javaslatához. Elnök: Propper képviselő ur kért még szót. Propper Sándor: Elállók a szólástól. Elnök: A képviselő ur eláll a szólástól. Kiván-e valaki még szólni? Rubinek István képviselő ur kivan szólni. Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Átnézve a mentelmi bizottság jelentését és az ahhoz csatolt iratokat, én is ugy találom, hogy bár Reisinger képviselő ur abban a kitételében, amelyet a magyar pénzzel kapcsolatban használt, bizonyos tapintatlan kifejezést használt, (Felkiáltások a középen: Ugy is van!) mégis az én véleményem is az, hogy ezzel a kitételével a magyar állam megbecsülése és hitele ellen vétséget nem követett el, illetőleg ez a kitétele ennek a vétségnek kritériumait nem meriti ki. Én tehát a magam részéről is kérem, hogy a jelen esetből kifolyólag Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát a nemzetgyűlés ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha, szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni? (Mikovínyi Jenő előadó: Nem kívánok szólni!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a bizottság javaslatát szembeállítom Pikier Emil képviselő ur javaslatával, mely egyenes ellentétben áll a bizottNAPLÖ XXIV. évi május hó 16-án, pénteken. 61 sági javaslattal. A bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolja. Amennyiben a bizottság javaslatát nem méltóztatnának elfogadni, Pikier Emil képviselő ur javaslatát fogom elfogadottnak kijelenteni,amely azt indítványozza, hogy a mentelmi jog ebből az ügyből kifolyólag ne függesztessék fel. Kérdem tehát a t. Házat; méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát szemben Pikier Emil képviselő ur javaslatával, igen vagy nem? (Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. Megállapítom, hogy a Ház egyhangúlag Pikier_ Emil képviselő ur javaslatát fogadta el. (Zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Jól van, Esztergályos!) Csendet kérek! Ismét az elnöki enunciáció közben méltóztattak közbeszólni. A képviselő urakat már több izben nem fogom figyelmeztetni, hanem azonnal rendre fogom utasítani. Kimondom tehát a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében (írom. 466.), Az előadó urat illeti a szó! Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanczák János képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszéknél Igaz Pál budapesti lakos feljelentést adott be a »Népszava« című politikai napilap ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés tartalma szerint a Budapesten megjelenő »Népszava« című lap 1922. évi április hó 16-án megjelent számában »Figyelmeztetés« eím alatt egy közlemény jelent meg, melyben a következők foglaltatnak: »A szombati napon pártunk központi titkárságához a Fővárosi Orfeum igazgatósága nevében telefon utján kérdést intéztek, hogy a titkárságnál vagy a pártban Igaz Pál nevű egyén van-e egyáltalában alkalmazásban? Az illető a Fővárosi Orfeum igazgatósága előtt, mint a szociáldemokrata párt alkalmazottja mutatkozott be és mint ilyen az orfeum helyiségét a pártunk részére rendezendő jótékonycélu előadásra kérte átengedni. Tekintettel arra, hogy a szociáldemokrata pártnak ilyen nevű alkalmazottja nincsen és a múltban sem ^ volt, továbbá, mert pártunk részéről sem Igaz Pál nevű egyén, sem bárki más ilyen irányú megbízást nem kapott, nyilvánvaló, hogy az ilyen pártunk nevével visszaél. Ezért arra kérünk mindenkit, ha bárhol ily nevű egyén pártunk nevében jelentkeznék, mint szélhámost a rendőrségnek adja át.« A bizottság a megkereséshez csatolt iratokat betekintette és megállapította, hogy ugyanezen ügyben már érkezett egy megkeresés a nemzetgyűléshez, a melynek tárgya ugyanezen bűncselekmény miatt Esztergályos János képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelem volt. Ugyanis a nyomozás során megállapittatott, hogy az Igaz Pál főmagánvádló által vád tárgyává tett cikk szerzője Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő. Mivel azonban a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatára Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel és igy nevezett ellen büntető utón eljárni nem lehetett, most a budapesti kir. büntető törvényszék vizsgáló birája a fokozatos sajtójogi felelősség alapján Vanczák János felelős szerkesztő felelősségét állapította meg és ennek folytán a főügyészség most Vanczák 10