Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. a bizottság javaslatában a nemzetgyűlést, hogy Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez_ ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni ! (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e Szilágyi Lajos képviselő ur mentelmi jogát ezügyből kifolyólag felfüggeszteni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a bizottság javaslatát elfogadta. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kisebbség. Ellenpróbát kérünk!) Kérem, a határozatot már kimondottam. (Rupert Rezső: Nem engednek módot az ellenpróbára. — Zaj.) Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 461.) rágalmazás vétsége miatt feljelentett dr. Györki Imre nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A debreceni kir. főügyészség dr. Györki Imre nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a debreceni kir. törvényszék vizsgálóbirájának 1922. (B) 8340. számú végzésében foglalt tényállás szerint Debrecenben, Székely Imre nyomdájában »Dr. Györki Imre pártja, a magyarországi szociáldemokrata párt« aláírással ellátott nyomtatványban azon állitás foglaltatik, hogy a két éven belül elkövetett orgoványi, izsáki gyilkosságok, Somogyi és Bacsó megölése és más bűncselekmények is a mai uralom, a mai rendszer nevéhez fűződnek, melyért a magyar kormány felelős. Â megkereséshez csatolt iratok szerint a nyomtatvány Hóló János debreceni lakos, szakszervezeti titkártól származik, aki azonban azt vallja, hogy emlékezete szerint dr. Györki Imre nemzetgyűlési képviselő mondta neki tollba ezt a röpiratot. Tekintettel arra, hogy bűncselekmény jelenségei fenforognak, hogy a bűnvádi eljárás megindításához megkivánt felhatalmazást a m. kir. kormány megadta és hogy a cselekmény és a képviselő között az összefüggés megvan, zaklatás esete pedig nem forog fenn, javasolja a mentelmi bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hogy dr. Györki Imre nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szómit (Rupert Rezső szólásra jelentkezik.) A képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Igen szomorú napjait éli ez a nemzetgyűlés annak a rendszernek, amely rendszer itt végeredményben ezt az országot, méltóztatnak tudni, hogy hova vezette : a romlásba, a pusztulásba ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben. De abból a szomorú sorozatból is, melyben ennek a nemzetgyűlésnek többsége bebizonyi ja, hogy nem a békét, nem a megértést és nem az igazságot akarja, mondom, még ebből a szomorú sorozatból is igen kirivó példa a Györki Imre t. képviselőtársunk ellen inditott hajsza arra vonatkozólag, hogy a nemzetgyűlés többsége nem akar jó útra térni, hogy a nemzetgyűlés többsége tovább is folytatja a politikai hajszát az ellen az ellenzék ellen, amelyet érvvel sohasem tud legyőzni, azt meg sem kísérli s amelyet egyszerűen a büntető hatalommal akar letörni. Ez az eset, ez a mentelmi bizottsági jelentés, amely előttünk fekszik, mustrapéldánya annak a munkának, amellyel itt képviselők szabadsága, törvényhozói joga és mentelmi joga felett Ítélkeznek. Ez a jelentés még azt sem tartja érdemesnek megmondani, hogy miféle büntetendő cselekménnyel vádolják Györki Imre t. képviselőtársunkat. (Ugy van! ügy van! a baloldalon.) NAPLÓ XXIV. évi május hó 16-án, pénteken. 53 Egyszerűen csak odadobja, hogy »a bűncselekmény jelenségei fenforognak.« Nem tudjuk, miről van szó, becsületsértésről-e, rágalmazásról, vagy társadalmi rend ellen elkövetett valami vétségről; nem tudunk a világon semmit. Még annyira sem becsüli a t. előadó ur vagy bizottság a nemzetgyűlést, hogy megmondaná azt, hogy miféle büntetendő cselekménnyel van vádolva Györki Imre t. képviselőtársunk. Hiszen teljes lehetetlenség anélkül, hogy megmondanák, hogy miről van szó, határozatot hozni és ha ezt nem mondják meg és mégis határozatot hozunk, akkor lelkiismeretlenséget követünk el. Mert amint a nemzetgyűlés mentelmi-bizottságának kötelessége lett volna vizsgálni, épp ugy nekünk is kötelességünk vizsgálni azt, hogy büntetendő cselekmény forog-e fenn és hogy mi az a bűncselekmény; mert ha megmondják, csak akkor tudjuk a törvény kritériumai szerint eldönteni, hogy bűncselekményről egyáltalában lehet-e szó. Ez a munka, amely munkának eredményeit két nap óta megdöbbenéssel szemléljük, felületes, jogászilag lelkiismeretlen, mert hiszen nem világosit fel bennünket semmiről ; két nap óta egyszerű recitálás, blanketták felolvasása folyik itt; ez Fouquier Tainville rendszere, amely mellett annak idején előre elkészített blankettákra irták be a halálos Ítéletet. Itt f is napról-napra csak ilyen blanketták felolvasását látjuk, nem világosítanak fel bennünket semmiről, az előadó ur nem ismerteti meg az anyagot, a tanuk vallomását valótlanul adja itt elénk és állítja ide és amellett . . . Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék az előadó úrral szemben sértő kifejezéseket használni ; ha tévedett az előadó ur, tessék helyreigazítani. Rupert Rezső : Én nem akarom sérteni, csak egyszerűen a tényt állapítom meg. Sajnálom, hogy ennek a ténynek megállapítására szaloniasabb megjelölés vagy kifejezés nem áll rendelkezésemre, de a gyereket tényleg a nevén szokás nevezni. Emellett jeleskedik ez a mű, ez a jelentés is abban, amiben jeleskedik mind a többi, hogy jogászilag teljesen lehetetlen, mert sehol ezekben az ügyekben a jogászt nem lehet meglátni, ezek a munkák mind fércmunkák, jogászi szempontból egyszerűen a jogászi tudásnak a negációját jelentik. Nem tudom tehát, hogyan foglalkozzam ezzel a jelentéssel, milyen irányban szóljak hozzá, miféle érveket használjak, mert hiszen nem ismerem az alapot, amellyel foglalkoznom kell, nem ismerem azt a büntetendő cselekményt, amelyre a mentelmi bizottság jelentése vonatkozik és amely miatt nekünk Györki Imre t. képviselőtársunkat a bíróság rendelkezésére kellene bocsátanunk. Magából az inkriminált szövegből, amely előttünk fekszik, nem tudok, — bármennyire is törekszem, — nagyító üveggel sem tudok .büntetendő cselekmény tényálladékának nyomaira akadni. Azt mondj t. képviselőtársunk ebben a nyomtatványban, hogy »a két éven belül elkövetett orgoványi, izsáki gyilkosságok, Somogyi és Bacsó megölése és más bűncselekmények is a mai uralom, a mai rendszer nevéhez fűződnek, melyért a magyar kormány felelős.« Hát kérem, megtörténtek-e ezek a gyilkosságok í Ezek a gyilkosságok nem a mai uralmi rendszer nevéhez fűződnek? (Zajos ellenmondások a jobboldalon. — Propper Sándor: Tessék megtorolni! — Nemes Bertalan: Máskor sohasem gyilkoltak!) Hát mihez fűződnek ezek a gyilkosságok ? (Felkiáltások jobbfelől: A kommunizmushoz! Máskor is gyilkoltak! — Pikier Emil: Nemzeti hősökként nem ünnepelték a gyilkosokat!) Igen t. képviselőtársam, máskor is gyilkoltak a rablógyilkosok és a többi gonosztevők, meggyilkoltak valakit a pénzéért, 9