Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

52 A nemzetgyűlés 285. ülése 1924 Népszava ir — mintha nem tudná, hogy itt elle­nünk, a baloldal ellen évek óta tartó politikai hajsza folyik, még pedig épen a túloldal jóvol­tából. (Kovács-Nagy Sándor: Ne Írjanak olyat! — Esztergályos János: Lelkiismeretlen hajsza!) Ebben a konkrét esetben is a legtipikusabb hajszát látom. Tisztázza először a királyi ügyészség nyo­mozás által vagy a vizsgálóbiró utján, vájjon adott-e meghatalmazást Neézer Rupert Rezső ügyvédnek és képviselőnek, vagy pedig nem, és ha ez tisztázva van, akkor indítsa meg a kiada­tási eljárást, addig azonban ne jöjjön hozzánk és ne kérjen ki egy képviselőt, aki nem bűncse­lekményt követett el, de megfelelő módon teljesí­tette esak ügyvédi kötelességét. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy a Rupert Rezső kiadására vonatkozó indítványt utasitsa vissza. Elnök : Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozat­hozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. (Hebelt Ede: Hallatlan az, hogy az igazságügy­minister is feláll ilyen ügyben! — Pesthy Pál igazságügyminister: Semmi köze hozzá a kép­viselő urnák ! Én a magam meggyőződése szerint szavazok és nem a képviselő ur gusztusa szerint! — Hebelt Ede: De az igazságügyministernek az igazságot kellene képviselnie!) Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 459.) sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Rupert Rezső képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. (Nagy Vince: Tizenhatan voltak húsz ellen! — Pik­ier Emil: Néggyel vagyunk többen! — Egy hang jobbfelől: Húszan vagyunk!) Csendet kérek, kép­viselő urak! (Drozdy Győző: Akkor tizenhatan voltak! — Propper Sándor: Komédia ez, uraim, nem parlament! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Cirkusz! — Pikier Emil: Beketow ide jöjjön tanulni, hogyan kell cirkuszt csinálni!) Mikovinyi Jenő előadó: Zsilinszky Endre budapesti lakos, a Szózat főmunkatársa a buda­pesti főügyészségnél feljelentést tett Rupert Rezső képviselő ellen. Ezen feljelentés alapján a buda­pesti főügyészség kéri Rupert Rezső képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanis a Világ című politikai napilapnak 1922. évi április 11-iki számában ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Az elnök konstatálta a többséget, a képviselő uraknak nincs joguk ebben az enunciációban kételkedni! (Drozdy Győző: Hátha tévedett! Az elnök nem tévedhet! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! fMeskó Zoltán: Csak a római pápa nem tévedhet! — Propper Sándor: Egyelőre csak a pápa csalhatatlan! Az is csak vallási kér­désekben! — Egy hang jobbfelől: Tizenheten vagyunk! Felkiáltások a szélsőbaloldalon: És mi húszan voltunk! — Drozdy Győző: Konkurrenciát csinál a római pápának! — Propper Sándor: Az is csak vallási kérdésekben csalhatatlan!) Csendet kérek! Mikovinyi Jenő előadó: A Világ című poli­tikai napilap 1922. évi április 11-iki számában Rupert Rezső aláírással egy cikk jelent meg, amelynek egész tartalmát, de különösen az alább idézett részleteket teszi főmagánvádló vád tár­gyává: »Politikává akarják lefokozni már nem­csak a gyilkosságot, mely valóban az volt, hanem évi május hó 16-án, pénteken. a megtorlást is.« — »Sajtójuk pedig, »a nemzeti hősök« magasztalója üvölt: Mit, ez a kis pokol­gépes história, a Tisza-gyilkosság, az volt az eset! Sirtatok volna akkor!« — »A gonoszság őrülete és minden aljasság kell ahhoz, hogy valaki — mint most az egyik szokványos gyilkosmagasztaló újság teszi« stb. Főmagánvádló azt állítván, hogy ezek a ki­jelentések a cikk értelméből megállapithatólag a Szózat ellen vannak intézve, kérte az elj megindítását. Tekintettel arra, hogy az iratokból megállapítható, hogy a cikket Rupert Rezső kép­viselő irta; mivel a személyi összefüggés nem vitás; miután az abban foglalt kifejezések tényleg alapját képezhetik annak, hogy emiatt a cselek­mény miatt a feljelentő ellen bűnvádi eljárás in­dittasséks miután zaklatás esetét nem látja fen­forogni, javasolja a bizottság, hogy Rupert Rezső képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyó­lag is függessze fel a nemzetgyűlés. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánitom. Következik a határozat­hozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e Rupert Rezső képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggeszteni, igen van nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képvi­selő urakat, akik Rupert Rezső képviselő ur men­telmi jogát felfüggeszteni kívánják, szíveskedje­nek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzet­gyűlés a képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 460.) sajtó utján elkövetett rágalmazás és hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt feljelentett Szilágyi Lajos képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A »Bihari Újság« 1922 november 5-én megjelent számában »Mossuk kezeinket« című cikkben, to­vábbá ugyanezen újság 1922 november 8-án meg­jelent számában »A háború alatt tett kisded szol­gálatok« című cikkben, a »Magyarország« Buda­pesten megjelenő napilap 1922 november 24-iki számában a nyilttér rovatban »Nyilatkozat« című közleményben, a »Bihari Újság« 1922 november 30-án megjelent számában »Nyilatkozat« című közleményben, és végül a debreceni királyi köz­jegyzői kamarához intézett feljelentésben Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő Ertsey Péter fő­magádvádlóra vonatkozólag a következőket irta: »Eltévelyedett s a keresztény jelszót teljesen jog­talanul kisajátítják, a népnek vallásához és fele­kezetéhez való ragaszkodását önző politikai cé­lokra használják, tetteikkel a keresztény jelszót meghurcolják és meggondolatlan cselekedeteikkel örömet okoznak a zsidóknak, bajt az országnak, a megyének, a falunak.« (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) »Jobb lesz a rágalmazóknak hallgatni. Ertsey a párbaj elől, a feltételek megállapítása elől gyá­ván meghátrált.« »Dr. Ertsey Péter biharderecskei kir. köz­jegyző engemet 1922 szeptember hó 21-én a megye­gyűlésen távollétemben orvul és vakmerően meg­támadott« stb. Ennek a tartalma alapján tett feljelentést rágalmazás vétsége miatt dr. Ertsey Péter fő­magánvádló és minthogy a kir. ügyészség kérte a mentelmi jog felfüggesztését, a mentelmi bizott­ság átvizsgálván a megkeresésre kiadott iratokat, megállapitotta, hogy a cikkekben fogrlalt kitételek tényleg feltüntetni látszanak a rágalmazás vétsé­gének kritérumait és miután az összefüggés nem vitás, a zaklatás esete pedig nem forog fenn, kéri

Next

/
Thumbnails
Contents