Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

A nemzetgyűlés 285. illése 1924. nem fog. Felkérem., hogy hajlandók-e önök az ügyfelünktől jogtalanul elvett pénzt visszaszolgáltatni«. A bizottság betekintette a megkereséshez csatolt iratokat és megállapította, hogy a levél tényleg oly kifejezéseket tartalmaz, amelyek valóság esetén alkalmasak arra, hogy a feljelentő főmagán vádlóval szemben a büntető eljárás megindittassék. Miután pedig a zaklatás esete kizártnak látszik, a bizottság azt javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Rupert Rezső képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben a bűnvádi eljárás lefolytathatása végett függessze fel. Elnök : Nagy Vince képviselő ur kivan szólani. Nagy Vince : T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül csodálom, hogy az előadó ur, aki jogász és biróember, ebben az ügyben ily könnyedén siklik keresztül a kérdésen és azt mondja a jelentésében, amelyet magáévá tesz, hogy megállapítható magából a levélből a bűncselekmény fenforgása. Itt valóban nem szükséges nekünk az iratok közelebbi betekintése, mert maga a levél van inkriminálva. Hir György képviselő ur feljelenti Rupert Rezsőt, amiért egyik ügyfele nevében és megbízásából közli az ügyfele által jelzett tényállást, azt, hogy Rupert Rezső ügyfelétől, Neézer Lászlótól Hir János pénzeket vett el azzal a fenyegetéssel, hogy különben a Britanniába fogja záratni Hir György képviselő ur segitségével. Ha itt zsarolásról van szó, aminthogy tényleg itt Neézer László állitása szerint erről van szó, ezt nem Rupert Rezső képviselő ur követte el; ezt a zsarolást az követte el, aki Neézer Lászlótól azzal a fenyegetéssel a pénz átadását kierőszakolta. Általános szabály a büntetőjogi felelősség szempontjából, hogy amikor ügyvéd a fele megbízásából és képviseletében bármilyen kijelentést tesz, ezért elsősorban maga az ügyfél felelős. Ha tehát Hir György vagy Hir János urak bármiféle bűncselekményt látnának fenforogni Rupert Rezső ügyvéd levelében, akkor elsősorban Neézer László ellen kellett volna fordulni, nemcsak azért, mert ő az ügyfél, hanem azért is, mert Rupert Rezső levelében semmiféle az ő részéről jövő kijelentés vagy fenyegetés nincs, hanem az az állitás, hogy: ügyfelünk közli velünk a tényállást. Rupert Rezső tehát még csak magáévá sem teszi a tényállitást, annál kevésbé van a levélben bármiféle fenyegetés. Tipikus ügyvédi felszólitóleyél ez arra vonatkozólag, hogy az elvett pénzt adják vissza. A zsaroláshoz, bocsánatot kérek, valami minimális fenyegetés, valami erőszak kilátásba helyezése csak szükséges. Itt annál a két ténynél fogva, hogy Rupert Rezső a saját személyében nem felelős^ mert ő ügyvéd és egyszerűen csak ügyfelének állításait közli és ügyfele követelését kivánja e levél utján érvényesíteni, másrészről pedig, mertalevél szövegéből kitetszően semmiféle zsarolás tényálladéka meg nem állapitható, mivel épen egy megtörtént zsarolási esettel fordul szembe és az ilymódon elszedett pénzt akarja ügyfelének visszajuttatni, zsarolásról nem lehet szó, de még a kisebb bűncselekménynek, a rágalmazás vétségének tényálladéka sem található fel, mert, amit a levélben Rupert Rezső állit, arról kifejezetten azt mondja, hogy azt ügyfele közli vele. Kétségtelen dolog, hogy annál a nagy világnézeti különbségnél fogva, amely a panaszos Hir György képviselő ur és Rupert Rezső, a mentelmi bizottság objektuma között van, ők egymással szemben állanak. Teljesen ellentétes az ideológiájuk. Hir György képviselő ur elvbarátai épen azokat üldözik, akiket Rupert Rezső véd, és Hir György képviselő úrról és elvbarátairól átment a köztudatba az, hogy valóban nem mindig csak szellemi fegyverekkel igyekeztek embereket bizoévi május hó 16-án, pénteken. 51 nyos dolgoknak megtevesére erőszakolni vagy valaminek tűrésére kötelezni, és nemcsak szellemi fegyverekkel igyekeztek ilyen erőszakosságokat elkövetni. Rupert Rezső képviselőtársam volt az, aki mindig ezeknek az üldözötteknek segitségére sietett. Amikor ebben az esetben Hir György a feljelentő és ő vádolja zsarolással Rupert Rezsőt, aki pedig tiltakozik a Britanniával való fenyegefés ellen, ez olyan tipikus esete a zaklatásnak, hogy én azt hiszem : ebből pártpolitikát nem méltóztatnak csinálni és remélem, el méltóztatnak fogadni az én ellentétes indítványomat szemben az előadó úréval, amikor azt kérem, méltóztassék elutasitani a mentelmi bizottság javaslatát és ne méltóztassék felfüggeszteni Rupert Rezső mentelmi jogát. Elnök: Kivan még valaki szólni 1 Az előadó ur kivan szólni. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Csak az ügy megvilágítása és Nagy Vince képviselő urnák való feleletadás céljából közlöm, hogy Hir György főmagánvádló nemcsak Rupert Rezső képviselő ur, hanem tényleg Neézer László ellen tett feljelentést, azt pedig, hogy egy ügyvéd az ügyfelétől tényleg kapott utasitás alapján járt-e el és az ő felhatalmazása folytán irta-e ezt a szöveget (Hebelt Ede : Ez a nyomozás dolga ! ) vagy pedig abban saját önálló cselekménye is jelentkezik, a biróság tudja megállapitani. Épen az előbb kifogásolták az igen t. képviselő urak, hogy a mentelmi bizottság és annak javaslatai bizonyos prejudicionális jelleget kezdenek ölteni és valakire már előre megállapítják a bűnösséget, vagy nem. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsÖbaloldalon.) Pedig soha egyetlenegy bizottsági jelentésben sincsen az, hogy a bűnösség megállapítható, csak az van, hogy annak jelenségei fenforognak. Ez nagy különbség, igen t. képviselő urak és itt sem lehet ezt megállapitani mindaddig, amíg ez a Neézer László a biróság előtt nem tisztázza azt, vájjon adott-e felhatalmazást Rupert Rezsőnek ilyen hangú fenyegető, illetőleg zsaroló vagy rágalmazó levél megírására és vállalja-e érte a felelősséget, vagy pedig Rupert Rezső Neézer Lászlónak ilyen irányú és ilyen terjedelmű^ meghatalmazása nélkül saját kezdeményezéséből szövegezte _meg ezt levelet. Ezt mi megállapitani nem tudjuk, ezt a bűnvádi perrendtartás szabályai szerint az eljárás során csak a biróság tudja tisztázni. Elnök: Hebelt Ede képviselő ur kivan szólni. Hebelt Ede: T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur maga is elismerte, hogy Rupert Rezsőt abban az esetben, ha ő meghatalmazás alapján mint ügyvéd járt el, igy bűncselekmény nem terheli. Furcsának tartom tehát, hogy amikor ennek a kérdésnek a tisztázása könnyen megtörténhetett volna, — olyanféleképen, mint ahogyan sajtópör esetén is a nyomozás folyamán első lépés, hogy megkérdezik az illetékes szerkesztőtől, ki irta az inkriminált cikket, hogy nyilatkozzék erre nézve és csak ha nem nyilatkozik, csak akkor indítanak eljárást ő ellene — hogy ez a jelen esetben nem történt meg. A nyomozás legelemibb kötelessége lett volna az, hogy kinyomozza, vájjon Neézer, az ügyfél adott-e Rupert Rezsőnek meghatalmazást vagy sem. Addig, amig ezt nem tisztázták, addig nem lett volna szabad eljárást inditani egy nemzetgyűlési képviselő ellen, akinek igazán más kötelességei vannak, semhogy állandóan a biróság elé álljon és teljesen alaptalan vádakkal szemben legyen kénytelen kifogásokkal élni és védekezni... (Kovács-Nagy Sándor: Miért nem idéznek minket a biróság elé 1 — Drozdy Győző: Könnyű odaát!) A képviselő ur olyan édes naivsággal teszi fel a kérdést, — amilyenről a mai