Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

50 A nemzetgyűlés 285. ülése 1924, kül igazán bajos a kérdésben állást foglalni és a kérdés érdemét megvitatni. Nagyon kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék ezt az ügyet érdemi tárgyalás mellőzésével a mentelmi bizottsághoz pótlás végett visszautasítani. Elnök : T. Nemzetgyűlés! Propper Sándor képviselő ur a Klárik Ferenc két mentelmi ügyére vonatkozólag azt állitotta, hogy ugyanabban az ügyben kétszer egymásután egy^ és ugyanazon határozatot hozott a nemzetgyűlés, ami a házszabályokkal ellenkezik. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás ellenőrzése az elnökség hatáskörébe tartozik, megnyugtathatom a képviselő urat, hogy tévedésben van a kérdést illetőleg, mert Klárik Ferenc képviselő ur egy cikkért, amely két lapban jelent meg különböző időben, (Klárik Ferenc: Egy és ugyanazon időben!) kétszer jelentetett fel és a nemzetgyűlés kétszer lett megkeresve aziránt, hogy ebben az ügyben a képviselő ur mentelmi jogát függessze fel. Ezek tehát nem azonos ügyek, hanem egymástól különböző két ügy, amelyekről külön-külön teljes joggal határozott a nemzetgyűlés. Ezt voltam bátor Propper Sándor képviselő ur felszólalására, mely tévedésen alapult, megjegyezni. Az előadó ur kivan nyilatkozni! Mikovínyi Jenő előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! Kétségtelenül igazsága van Propper Sándor képviselő urnák, hogy az Írásbeli jelentésben nincs kifejezetten benne az, hogy ki és ki által tette a feljelentést. Tény azonban az, hogy a főügyészség kéri a mentelmi jog felfüggesztését és átteszi a megkeresésével az összes iratokat, amelyekből megállapítható, hogy jogos vád és feljelentés tétetett. Miután pedig én, mint előadó, azzal kezdtem az előadmányomat, hogy Szigethy László tett feljelentést Vanczák János képviselő ur ellen, ebben a tekintetben kifogás nem érvényesíthető. (Hebelt Ede: Mikor tette a feljelentést? Azt nekünk tudnunk kell!) Tehát a törvényelévülési határidőn belül, vagyis az inditványozási jog érvényesítésére szabott határidőn belül Szigethy László dr. Hampel József ügyvéd által beadott egy feljelentést a budapesti államrendőrség főkapitányságához. (Hebelt Ede: Mikor?) Mikor? Azonnal megmondom. (Esztergályos János: Azért kellene a jelentésben benn lenni. Akkor minek a jelentés?) Olvashatatlan a stampiglia! (Propper Sándor: Ilyen olvashatatlanság miatt már felakasztottak embereket! — Hebelt Ede: Tessék visszaküldeni! — Propper Sándor: Tessék visszakérni az aktát és még egyszer elintézni! Én laikus vagyok, nem jogász, de az ilyen hibákat észreveszem!) A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysága a jelentését átteszi a büntető törvényszékhez, 1923 július 7-én,

# (Hebelt Ede: Késő!) miután pedig a cikk 1923 június 6-án jelent meg, tehát egyhónapi határidő múlva, már pedig az inditványozás három év alatt évül el. (Hebelt Ede: Februárban jelent meg a cikk és júliusban tette a jelentést, ez több mint három hónap!) Nem. 1923 június 6-án jelent meg a cikk. (Hebelt Ede: Tévedés! — Kéthly Anna: A jelentésben február 27 van! — Állandó zaj half elől.) Elnök: Hebelt Ede képviselő ur kivan szólani. Hebelt Ede: T. Nemzetgyűlés! A jelentésben egészen határozottan benne van, hogy a »Népszava« 1923 február 27-iki számában jelent meg a cikk. Ennélfogva, ha a három hónapot számoljuk, ugy a határidő május 27-én lejárt. így a június 6-án tett feljelentés már elkésett. A nemzetgyűlést mindenesetre tájékoztatni kell aziránt, hogy a magáninditvány három hónapon belül megtétetett-e, vagy sem. Minthogy az előadó ur maga mondja, hogy az a pecsét, am'ely a feljelenévi május hó 16-án, pénteken, tésen van, homályos és hogy abból nem lehet az időt pontosan megállapítani, a mentelmi bizottságnak kötelessége lett volna, hogy más, megfelelő módon tisztázza a kérdést. Magam részéről indítványozom tehát, adjuk vissza az ügyet a bizottságnak azzal, hogy a szükséges adatok beszerzése után ujabb, megfelelő előterjesztést tegyen. Mikovínyi Jenő előadó: Igaz ugyan, hogy a főkapitányság egyik pecsétje homályos, de épen melléje van ütve ugyanarról a napról a másik pecsét, amint ez megállapítható és eszerint április 18-án adatott be a jelentés. (Meskó Zoltán: Nekünk a nyomtatott jelentés a mérvadó! — Hebelt Ede: A jelentés elmulasztotta ennek tisztázását. — Zaj balfelől-) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Esztergályos János: Nem lehet embereket ilyen lelkiismeretlenül kiszolgáltatni!) Minthogy Propper Sándor és Hebelt Ede képviselő urak azt indítványozták, hogy az egész ügy adassék vissza a mentelmi bizottságnak ujabb tárgyalás és jelentéstétel végett, elsősorban erre fogom feltenni a kérdést (Propper Sándor: Ne tessék ilyenekből pártpolitikát csinálni) és amennyiben a többség ezt nem fogadná el, az előadó ur javaslatára fogom feltenni a kérdést. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e Propper Sándor és Hebelt Ede képviselő uraknak azt az indítványát elfogadni, hogy Vanczák János képviselő ur előadott mentelmi ügyében a mentelmi bizottsághoz újból való tárgyalásra és ujabb jelentéstételre utasittassék ? Méltóztatnak az inditványt elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Pártpolitika ! — Propper Sándor : Botrány, hogy alaki hibák miatt igy járnak el !) Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e elfogadni a bizottságnak javaslatát, hogy Vanczák János képviselő ur mentelmi joga az előadott ügyben függesztessék fel, igen vagy nem ? Akik az előadó ur javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az említett ügyben Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztette. (Zaj balfelől és felkiáltások : Mindent megszavaznak ! — Propper Sándor : Ez nem pártügy, hanem jogi kérdés ! — Állandó zaj.) Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása zsarolás vétsége és rágalmazás vétsége miatt feljelentett Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében (írom. 458.). Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene a budapesti kir. ügyészségnél Hir György budapesti lakos, nemzetgyűlési képviselő zsarolás és rágalmazás vétsége miatt 1920 dec. 14-én feljelentést adott be, amely szerint Rupert Rezső, mint Neézer László budapesti lakos ügyvédje felszólítja a főmagánvádlót, hogy a főmagánvádló és fivére, Hir János által Neézer Lászlótól átvett pénzt adják vissza. Ebben a felszólitólevélben a következők foglaltatnak (olvassa) : »Ügyfelünk közli velünk, hogy a pénzt tőle a Britanniával való fenyegetéssel vették el, mialatt egy régebbi kitiltási ügyből kifolyólag rendőri letartóztatásban volt és pedig olyanképen, hogy amennyiben a még kezében levő pénzt vissza nem adja, akkor Hír János őt az ön segítségével a Britanniába fogja vitetni, ahonnan élve kikerülni