Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-285

A nemzetgyűlés 285. ülése 1924. egész munkát újra elővétette és újra megcsinál* tattá a tisztelt fővárossal. Tudjuk azt is, hogy a közigazgatási biróság, amikor a hozzáérkezett töméntelen panaszokat felülvizsgálta, tízezrével helyezte vissza a választói jogosultságuktól megfosztott választókat jogosultságukba. Ilyen előzmények után azután Wolff Károly ur, aki tulaj donképen a főváros szelleme, aki a főváros ügyeit intézi, és aki a maga felfogását ott érvényesítette és érvényesiti még ma is, nem azon akad meg, amit itt a belügyminister úrtól kapott a külön rendelkezéssel, nem azon a másik pofonon akadt meg, amelyet aközigazgatási biróság sózott rá, hanem megakadt a Népszava, a sajtó egy mondatán, egy közleményén, amely csak halvány ismétlése annak, ami itt a nemzetgyűlésben ezzel a kérdéssel kapcsolatban felvetődött. Ha a nemzetgyűlés konzekvens akar maradni önmagához, ha a nemzetgyűlés figyelembe tudja venni azt, hogy a belügyminister ur kénytelen volt külön rendelkezéssel a további jogfosztásokat megakadályozni, ha tudja azt, hogy a közigazgatási biróság tízezrével helyezte vissza a választókat jogosultságukba: akkor nem tehet mást, mint azt, hogy ennek a közleménynek szerzőjét vagy felelős emberét nem szolgáltatja ki a bíróságnak, (Ugy van! a ssélsőbaloldalon.) nem szolgáltatja ki zaklatásoknak, mert ezt a nagy pert, amely a jogfosztás kérdésében egyrészt a kormány és a tömegek, másrészt a kormány és a főváros, harmadszor a nép és a főváros között folyik, nem itt fogják eldönteni, hanem egészen más helyen, s hogy el kell dönteni s hogy jól kell eldönteni, ebben, azt hiszem, valamennyien egyet értünk. Nem szabad tehát belemenni ezekbe a részletekbe, nem szabad a kérdést elparcellázni. Egy fő, nagy kérdésről van szó, mondhatnám a nemzet becsületéről van szó ebben a kérdésben és ezt igy, ilyen apró kis játékokkal elintézni nem lehet. Én nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, vegye figyelembe a kérdés előzményeit, vegye figyelembe a kormánynak azt az álláspontját, hogy ő maga sem tudta már tűrni, pedig sokat tud eltűrni és sokat tud csinálni is, de ezt nem tudta eltűrni, hogy ez a jogfosztás igy végbe menjen és külön rendelkezett, továbbá a közigazgatási biróság határozatait, amelyek tömegével vannak és dezavuálják Wolff Károly urat és rezsimjét; ezek figyelembe vételével ne adjon alkalmat arra, hogy ezekből kifolyólag egy ártatlan mondat szerzőjét vagy a felelős szerkesztőt zaklassák. Elnök: Kíván még valaki szólani! Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e az előadott ügyben Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások a ssélsőbaloldalon: Kisebbség! Ellenpróbát kérünk!) Többség. Határozatikig kimondom, hogy a nemzetgyűlés Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. (Pikier Emil: Ez nem többség!) Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 457.) sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt feljelentett Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó! Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Ebben az ügyben Szigethy László bányamérnök tett feljelentést Vanczák János képviselő ur ellen a Népszavának 1923, évi február hó 27-iki számában megjelent cikke miatt. Ebben a lappéldányban ugyanis »A bombamerénylet aktáit átküldik az ügyészséghez, — és pont.« cím alatt a követéin május hó 16-án, pénteken. 49 kezők foglaltatnak (olvassa) : »Egy Szigethy László nevű fiatalember után kutat a rendőrség Miskolcon, akinek állitólag része lett volna a bombamerényletben. Azt mondanunk sem kell, hogy mire a budapesti rendőrség távirata Miskolcra érkezett, Szigethy elutazott onnan. Szigethy László portréja olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy ki ez a Szigethy László, aki alaposan gyanúsítható a bombamerényletben való részességgel. Mi már régen ismerjük őt- Ez a Szigethy László volt az, aki mint állítólagos bányamérnök, a tanácsköztársaság ideje alatt a parádi üveggyár termelőbiztosa volt. És ez a Szigethy László volt az, aki a kommün bukása után a nemzetvédelmi osztály tagja lett és azt tűzte ki célul, hogy a bányamunkások mozgalmát megfigyelje és beárulja. Ez a Szigethy László állítólagos bányamérnök volt az, aki Szabó József képviselőnek irásos jegyzőkönyvet adott. Szigethy miskolci ismerősei kijelentették, hogy nem tartják lehetetlennek, hogy az állitólagos bányamérnök, a volt termelőbiztos és a nemzetvédelmi osztály volt tagja, vállalkozhatott a bombamerényletben való részvételre.« Ezek miatt a kijelentések miatt, amelyek ugy a bíróságnak, mint a mentelmi bizottságnak felfogása szerint, amennyiben valók és igazak, alkalmasak arra, hogy Szigethy László ellen büntető eljárás tétessék folyamatba, amelyek tehát megállapítják a rágalmazás vétségének tényálladékát, miután zaklatás esetét fennforogni nem látta, a sajtójogi felelősség tekintetében pedig a szerző személyének fel nem derithetése folytán Vanczák János felelős szerkesztő vonandó felelősségre ; javasolja a mentelmi bizottság a nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János mentelmi jogát fügessze fel. (Szabó Imre: Talán egyszer s mindenkorra javasolnák 1) Elnök : Propper Sándor képviselő ur kíván szólani ! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Általában a mentelmi bizottság működésében bizonyos rendszertelenséget kell konstatálnunk, s ez tegnap egészen furcsán tűnt ki akkor, amikor Klárik Ferenc képviselőtársunkat egy és ugyanazon ügyből kifolyólag kétszer egymásután adták ki. Egyébként a mentelmi bizottság működése ellen azt a kifogást is lehet emelni, hogy belemegy a dolgok meritumába és verdiktet mond, megállapítja a bűnösséget, vagy bűntelenséget, ami szerintem helytelen, mert prejudikál a bíróságnak s így azt a felelős egyént, aki a biróság elé kerül, már bizonyos teherrel állítja oda a biróság elé, ami feltétlenül helytelennek és büntetőjogi szempontból kifogásolhatónak mondható. Ez a rendszertelenség, amely igy végigvonul a mentelmi bizottság működésén, ebben az ügyben is kifejezésre jut, amennyiben pl. az előadmányból azt sem tudjuk megállapítani, hogy tulaj donképen ki itt a panaszos. A főügyészség kéri Vanczák János képviselő ur mentelmi 3ogának felfüggesztését, mert a Népszava napilap stb. . . . de magánvádlót itt nem látunk és nem hallunk magánvád-inditványról. (Mikovinyi Jenő előadó: Azzal kezdtem előadmányomat, hogy feljelentés történt! — Esztergályos János: A jelentésben nincs benne!) Azt hiszem, a szóbeli előadmány nem térhet el az írásbeli előadmány tói (Mikovinyi Jenő előadó: Bővebb lehet!) és én az írásbeli előadmányban nem látok magánvádi indítványról említést, úgyhogy bele sem megyek a kérdés érdemi vitatásába, hanem arra kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék ezt az ügyet pótlás végett visszaadni a mentelmi bizottságnak, hogy végre legalább azt tudjuk, — mikor a kérdést tárgyaljuk — ki itt a vádló, ki az, aki kéri és mi miatt kéri ki a szerzőt vagy a szerkesztőt, mert enél-