Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-283
20 A nemzetgyűlés 283. ülése 1924. évi május hó 14-én, szerdán. rendelte el az egyes állásokra, mivel az azt kérő 10 aláiró választó közül egy nem volt jelen.« Meg kell jegyeznem t. Nemzetgyűlés, hogy ez az egy a teremben nem volt, de arról, hogy nem volt-e kint az udvaron, senki meg nem győződött. Első kérdésem az igen t. belügy min ister urhoz (olvassa): 1. Hajlandó-e a belügyminister ur a főszolgabirót ezen törvénytelen eljárásáért felelősségre vonni és utasitani, hogy ilyen visszaélésektől a jövőben tartózkodjék? 2. Hajlandó-e a belügyminister ur előző interpellációmra, amelyet több közigazgatási visszaélés miatt intéztem hozzá, a vizsgálatot elrendelni és annak eredményét a nemzetgyűlésnek bejelenteni ? 3. Hajlandó-e a belügyminister ur Kozma György főszolgabiró ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelni, most és más alkalommal elmondott erkölcstelen és hazafiatlan dolgai miatt és őt állásától felfüggeszteni? Hajlandó-e a beregi nép nyugalma érdekében odahatni, hogy Beregbe egy, a népet megértő, megbecsülő főszolgabiró kerüljön?« T. Nemzetgyűlés ! Ne méltóztassék azt hinni, hogy azért terjesztem elő ezt az interpellációt, mert ellenszenvvel viseltetem az ottani hatóságok iránt. Én vagyok annyira Krisztusnak követője és krisztusi eszmék élnek annyira lelkemben, hogy ezt emiatt nem tenném. Különben is az a sok üldözés és szenvedés, amelyen keresztülmentem megérlelte már bennem azt a meggyőződést, hogy mindaz, amit emberek tesznek és cselekednek hiábavalóság. Amikor ezek az emberek, akik az én kezemből is elfogadták az áldást, most ellenem fordulnak, legfeljebb szánom őket és azt mondom : Uram, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. Ismerem azt a társaságot és meg vagyok róla győződve, hogy ha valamikor én ülnék abban a nem is belügyministeri székben — nem vágyom olyan magasra — hanem újból abban az alispáni székben vagy a főispáni székben, ezek a t. urak jönnének hozzám kézcsókra. Én abban látom hazám reményét és abban látok biztatást a jövőre, hogy a néplélek távol van ezektől az uraktól, a néplélek megérti, mi a helyes, mi a tisztességes és mi a magyar. Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az interpelláló képviselő ur három kérdést intézett hozzám. Az első a vásárosnaményi biróválasztásra vonatkozik s azt kívánja tőlem az interpelláló képviselő ur, hogy én a főszolgabiró ellen ott követett törvénytelen eljárásért a fegyelmi eljárást indítsam meg. A biróválasztás másodfokon a törvényhatósági bizottság elé tartozik, a törvényhatósági bizottság határozata ellen pedig a közigazgatási bírósághoz benyújtandó panasznak van helye. A kérdéses biróválasztás érdemében tehát nincs jogom beleavatkozni. Sőt azt hiszem, éppen az ellenzéken ülő t. képviselő urak volnának az elsők, akik tiltakoznának az ellen, hogy én a közigazgatási biróságnak fentartott hatáskörbe beleavatkozzam. Ami azt a kérdést illeti, hogy visszaélések esetén érdemben a közigazgatási biróság körébe tartozó ügyekben is a fegyelmi eljárást megindíthassam, erre vonatkozólag osztom a képviselő ur álláspontját, hogy igenis, amennyiben a közigazgatási biróság megállapítja, hogy nemcsak szabálytalanság történt, hanem visszaélés, a törvénnyel való tudatos szembehelyezkedés is, ebben az esetben fegyelmi eljárásnak helye van. Méltóztassék azonban megengedni, hogy ennek elrendelésével bevárjam a közigazgatási biróságnak a tényállásra vonatkozó jelentését. Azt kérdezi az interpelláló képviselő ur, hogy I az előző interpellációjában szóvá tett visszaéléi seket vizsgálat tárgyává tettem-e és különösen Kozma György főszolgabiró ellen meginditottam-e az eljárást? Annakidején, amikor a képviselő ur ezt az interpellációját elmondotta, nem voltam jelen a nemzetgyűlés ülésén, rögtön intézkedtem azonban, hogy arra vonatkozólag jelentést kapjak. Nemcsak a jelentésből, hanem a tanuk vallomásaiból és az okiratokból is ugy látom, hogy a képviselő ur egyes ügyekben talán téved, más ügyekben talán tévútra van vezetve. A képviselő ur akkor elmondott panaszainak egyrésze olyan ügyekre vonatkozik, amelyeket még Kozma György főszolgabiró ur hivatali elődje intézett el, ezek a panaszok tehát Kozma György főszolgabiró személyét annál kevésbé érinthetik, mert hiszen ő hosszabb ideig egyáltalában nem a megyénél teljesített szolgálatot, hanem a közélelmezésügyi ministeriumtól kapott beosztást. — (Nagy Vince: Népbiztosságoknál !) Második csoportja a panaszoknak olyan, hogy róluk az első pillanatra is megállapítható, hogy a képviselő ur tévedésben van, mert például akkor, amikor a képviselő ur panaszkodik, hogy az útépítési munkálatokban résztvevők nem kapnak napidíjat vagy napszámot, elfeledi, hogy a közmunkára vonatkozó törvény saerint közmunkáért ilyen díjazás nem jár, ha tehát közmunkával hozatják helyre az utakat, díjazást adni nem kötelesek, a törvény értelmében járnak el és az én igénytelen nézetem szerint igenis, annak a népnek érdekében tesznek intézkedést, mert hiszem elsősorban a népnek érdeke az, hogy az utak időnkint jókarba helyeztessenek és fentartassanak. (Horváth Zoltán : Kérdés, hogy közmunkaváltságot fizetnek-e, mert ha megfizetik, akkor természetben nem kötelesek közmunkát végezni!) Teljesen igaza van a képviselő urnák, hogy amennyiben valaki a közmunkaváltságot megfizeti, közmunkára nem kötelezhető, a panasz azonban nem erre vonatkozott, ugy látszik tehát, hogy ilyen irányban kifogás fel sem merült. Vannak azután más olyan panaszai az igen t. képviselő urnák, amelyek elvégre jogorvoslati elj alá tartoznak. Itt van például az, hogy egyes kiutasitási ügyekben vagy lakásügyekben a főszolgabiró nem járt el helyesen. Erre vonatkozólag figyelmeztetnem kell a képviselő urat arra, hogy elsősorban jogorvoslati eljárást kell igénybe venni és amikor jogorvoslati eljárással reparálták az alsófoku hatóság tévedését, tulajdonképen csak abban az esetben lehet helye fegyelmi eljárásnak, ha például hamis jegyzőkönyvet vett fel a főszolgabiró, illetőleg az eljáró elsőfokú hatóság, vagy általában eljárásában mutatkozik olyan súlyos mulasztás, amely megtorlást igényel. További vizsgálat szüksége mutatkozott Gulácsy Istvánné ügyében, akit a képviselő ur előadása szerint fegyveres csendőrök állítólag bekísértek. Az illetőtől a csendőrség bérli az őrslaktanyát, a főszolgabiró tehát azért felelőssé nem tehető, hogy a csendőrség nevezettnek a lakását lefoglalva birja, mert hiszen ebben az ügyben a lakásügyi hatóságok intézkednek és én sem vagyok abban a helyzetben, hogy addig, amig a csendőrőrsök elhelyezéséről gondoskodás nem történik, a csendőrőrsöket magánhelyekről, esetleg meglehetősen indokolt kérelemre is, kilakoltassam. Amenynyiben azonban jogtalan volt a bekisérés, itt a csendőrség látszik felelősnek és ebben az ügyben a vizsgálat folyik is. A képviselő ur kifogásolta továbbá, hogy Kozma György jelenlegi főszolgabiró urat valamikor aljegyző korában valaki legazemberezte. Az iratokból ugylátszik, hogy a képviselő ur maga