Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-291

A nemzetgyűlés 291. ülése 192á. évi május hó 2B-án

i szerdám 215 gazdálkodunk ma, annál inkább fogunk egyket év múlva gondoskodnatni a tisztviselőkről. (Zaj.) Ma csak annyit jerentnetekki... (.ueisenl Kicüárd: Odakint ok is ezt monüjakí — Zaj. a balközépen. — Zsirkay János : üoi hallotta ezt 1 Talán a hoteljében í — JLenüvai István : Két esztendeig megszokhatják a döghalált i — Zaj. — Felkiáltások jobbfelöl : Halijuk ! Engedjék a ministen is beszélni !) Azt liiszem, ez eieggó fontos dolog. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfeiOL.) Azt kijeientlietem, iiogy semmiféle kategóriában bármelyik tisztviselő üeveseboet nem fog Kapni, mint amennyit eddig üapott. luiam Ferenc : Meg csak az Kenene I — Zsirjtay János : De a kenyér W százalékkal üragabb !) Juin OK : Zsirkay képviselő urat ismételten kérem, ne méltóztassék zavarni a szonoüot ! t,Uiain Ferenc : Szomorú játék ez !) lilám képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólani ! (Ulam Ferenc : Nem igy kell bánni a tisztviselői karral ! Folytonosan félrevezetik !) Ne méltóztassék közbeszóiani ! (Ulam Ferenc: A juta-iparnak meg egyéb iparnak van, a tisztviselőnek nincs ! Szegyen és gyalázat !) Uiain képviselő urat rendreutasítom es nagyon kérem, méltóztassék csendben lenni ! Lehetetlen igy tárgyalni ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Mondom, azt kijelenthetem, hogy senki kevesebb fizetést nem fog kapni. (Uiain Ferenc: Rébusz!) Itt vannak azután a félrevezetések, amelyeket odakünn egyes hirekkel elkövetnek. Magam is olvastam az egyik lapban azt a kirt, hogy »biztos helyről« megtudtuk, hogy a kormány nem fog júniusra semmiféle emelést csinálni, holott e hir megjelenésekor már el volt határozva, hogy egy nagyon megvetett összeg, 40 milliárdot juttatunk a tisztviselőknek. (Zsirkay János: Mennyi jut egyre!) Elnök: Zsirkay képviselő urat most már kénytelen vagyok rendreutasítani! Méltóztassék csendben maradni! B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Kérem, én meghallgattam a képviselő urakat, méltóztassanak most már engem is meghallgatni! (Felkiáltások jobbfelöl: Ugy van! Minket is zavar! Nem halljuk a választ! — Mayer János: Imparlamentáris viselkedés ez!) Azt is kijelenthetem, hogy abban a mértékben, amint bevételeinket sikerül emelni, a lehető legtöbbet szándékozunk fordítani épen a tisztviselők helyztének javítására. A nagyközönség körébe bevetették azt az állítást, hogy a tisztviselők csak október elsején fognak részesülni abban a végleges rendezésben, amely már az aranybudget alapján fog történni. Ez ugy volt, hogy az eredeti tervek szerint október 1-én részesültek volna a tisztviselők abban a rendezésben, még pedig azért, mert a megállapított költségvetések szerint nem mutatkozott akkor sehol annak lehetősége, hogy júliustól kezdve a tisztviselők már a rendezésben részesülhettek volna. Én azonban minden erőmmel arra igyekszem, hogy ezt mégis lehetővé tegyem és hiszem is, hogy lehetővé fogom tenni. (Helyeslés.) Mondom, nem könnyű ezt a kérdést megoldani. De nem Ígérek addig, amig a pontos számok nincsenek a kezemben; hiszem azonban, hogy meg tudom tenni és a kormány megteheti, hogy már július 1-én életbelépteti a végleges rendezést. T. Nemzetgyűlés ! Zsirkay képviselő ur még a gyorssegélyről is beszelt és arról, hogy milyen formában kaptak a tisztviselők segélyeket. Erre ebben a pillanatban iiem tudok válaszolni, mert még nem foglalkoztam ezzel a kémessel. (Ulam Ferenc: l\em is tudja a pénzügyminister ur, hogy ilyesmi történt ?) Tuaok, én sok minüenrői, egyéb csúnya dolgokról, amiket nem tudom, hogy a t. képviselő ur tud-e 1 (Taps a szelsöbaloidalon. — Uiain Ferenc : De miért nem méltóztatik erről is tudni, t. minister ur 1 On felelős !) Önnel szemben is és mindenkivel szemben mindig vállalom a felelősséget ! (Zaj. — Kuna P, András : Krititzální könnyű ! — Rassay Károly : Ugy van ! Es ne tessék helyeselni, mikor disznóságokról van szó ! — Uiain Ferenc : Bank-trubadur ! — Rassay Károly : Mi vagyok én í — Uiain Ferenc : Bank-trubadur ! — Rassay Károly : Meg van őrülve t Talán a Nemzeti Hitelintézetre gondol a képviselő ur 1 ! Egyszer már én önt itt leterítettem, képviselő ur ! (A terem közepére mutatva) : Alljon fel itt még egyszer ! — Nagy zaj. — Uiain Ferenc : Vízivárosi renegát ! — Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget) : Uiain képviselő urat kénytelen vagyok másodszor is rendreutasítani ! Méltóztassék lehetővé tenni, hogy itt egyáltalában tárgyalni lehessen ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! — Rassay Károly : lia több tisztesség lett volna benne, itt sem ülne ! — Uiain Ferenc : Magától nem tanulok etikát, barátom! Magát már jól ismeri mindenki! — Kuna P. András: Személyeskedés folyik itt mindig! Kár erre pocsékolni az időt!) B. Korányi Frigyes pénzügyminister: A tisztviselői kérdés nemzeti szempontból annyira fontos, annyira a középosztály, annyira az értelmiség kérdése s olyan nagy tömegeket érdekel, (Ugy van ! jobbfelöl.) hogyha erről beszélünk, azt hiszem, becsületbeli kötelességünk ügyelni arra, hogy minden szavunk igaz legyen. (Helyeslés. — Uiain Ferenc: Azt óhajtjuk mi is!) Legyünk tehát ebben a kérdésben higgadtak és ne keverjünk bele szenvedélyeket. (Helyeslés.) Magáról a gyorssegélyről annyit tudok, — akkor nem voltam itt, Parisban tartózkodtam — hogy tényleg segéilyek adattak húsvét alkalmával, de a segélyadást az akkori pénzügyi helyzetben lehetetlen volt az egész országra kiterjeszteni. Én beláttam azt, hogy ez bizonyos fokig igazságtalanság, épen azért igyekeztem ugy megoldani a kérdést, hogy egyenlőtlen elbánás, ez az igazságtalanság kiegyenlittessék. A segélyeket azelőtt sem adták — az én hivataloskodásomról beszélek, az azelőtti szokást nem tudom — a hivatalos fizetési könyvre, hanem egyszerűen kiosztották. Azt hiszem, hogy meg kell hagyni továbbra is a hivatalfőnökök és a ministerek hatáskörében azt a jogot, hogy az^ ilyen segélyeknél, amelyek nem a fizetési sémán alapulnak* belátásuk szerint járjanak el. Nem tudom, hogy ez hogy történt, de vannak tisztviselők, akiket bizonyos munkáért jobban szeretnék jutalmazni, mint más tisztviselőket. (Uiain Ferenc: Aranyközéputas rendszer! Nyíltan kell ezt csinálni!) Hogy tehát a gyorssegély juttatása hogyan történt, erre ma nem tudok válaszolni, s ezért kérem, hogy válaszomat egyáltalában ne mél^ tóztassék érdemleges válasznak tekinteni. Most csak annak kijelentésére fektettem súlyt} hogy nyugodt lehet mindenki, tőlem kevesebbet senki sem fog kapni mint eddig kapott, s hogy a legnagyobb gonddal tárgyalunk es kívánjuk ezt a kérdést megoldani. Remélem, hogy már július 1-étől kezdve aranyalapon lesz keresztülvihető a tisztviselők fizetése •—• tékát aeni ÜAVhÓ xxiv« 3P