Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-291

216 A nemzetgyűlés 291. ülése 1924. évi május hó 28-án, êzerdán. aranyparitáson, hanem aranyalapon — és a bevételek emelkedése arányában lehetővé fog válni — és erre is igyekezni fogok — a fizeté­sek további emelése. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A minister ur válaszát nem kivan ja végleges válasznak tekinteni. Az interpelláció tehát kiadatik a pénzügyminister urnák. Eassay képviselő ur személyes kérdésben kért szót. (Zaj.J Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Egy kép­viselő ur, akit én már hosszú idő óta nem szoktam nevén nevezni, mert én a magam ré­széről ugy elintéztem, hogy az illető .Képviselő úrral nekem ügyem már nem lehet, itt újra jónak látta a tőle már megszokott methodussal bedobni egy szót, azt mondván rólam: Bank­trubadur! Nem tudom mit ért a képviselő ur ezen, de ha van benne egy csepp tisztesség, azok után, amiket már itt egyszer niegproDuit velem szemben, kötelessége felállni és világo­san megmondani, mit ért ezen? Nekem sem­miféle bankkal semmiféle összeköttetésem nem volt és nincs. Nekem nem kell félnem akkor, amikor a pénzügyminister ur céloz a múltban bizonyos nivataios jelentésekre, amelyek az illető ur közgazdasági tevékenységére vonatkozólag adaiokat tartalmaznak ; én megengedhetem magamnak azt a fényűzést, hogy feiszólitsam az illető urat, jelentse ki, mit akart ezzel mon­dani, mert ha nem teszi meg, azzal csak tanú­jelét adja annak, hogy amint a jobboldalon nem volt erkölcsi érzéke ahhoz, hogy a parla­mentben mint illik viselkedni egy tisztességes embernek, épugy nincs meg benne ez a bal­oldalon, az ellenzéki padokban sem. (Zaj a bal­középen. Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : A képviselő urat ezért a kifeje­zésért rendreutasitom. (Ulain Ferenc szólásra jelentkezik.) A képviselő ur milyen címen ki­van szólani 1 (Ulain Ferenc : Személyes kér­désben !) Méltóztassanak jelentkezni annak rendje, módja szerint. Ulain Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Azt hal­lom, hogy itt valaki azt mondja, (Derültség.) hogy a minister urnák hivatalos adatai van­nak arról, hogy nekem valami dolgaim voltak. Felszólítom a minister urat, hogy itt a Ház előtt terjessze elő azokat a dokumentumokat, (Helyeslés a balközépen.) és kijelentem, hogy amennyiben ellenem a legkisebb inkorrektsé­get lehetne megállapítani az én u. n. közgazda­sági tevékenységem kapcsán, nyomban lete­szem mandátumomat. (Lendvai István : Ez fér­fias^ beszéd ! — Fábián Béla Lendvai István felé : Miért nem terjesztette elő interpelláció­ját 1 Várjuk a Döhmel-ügyben az adatokat !) Felkérem a minister urat erre annál is inkább, mert ugy emlékszem, hogy egy bizonyos vacso­rán egyszer már megengedte magának az igen t. pénzügyminister ur, hogy az én nevemet alap nélkül egy kérdésbe belekapcsolja. Felszó­litom, hogy ebben az ügyben a Ház szine előtt tegyen kijelentést. (Zaj a jobboldalon.) Annak az urnák pedig nem felelek. (De­rültség a jobboldalon és a középen. — Drehr Imre : A legegyszerűbb !) Jutácska hallgasson ! (Dréhr Imre: Aljasán gyanusitani, rágalmazni tud, egyebet nem!) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szó­lani. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Nem hiszem, hogy Eassay t. képviselőtársam azt állíthatta volna, hogy nekem nem tudom milyen kompromittáló adataim volnának Ulain képviselőtársammal szemben, (Ulain Ferenc: Szeretném látni azo­kat!) mert igazán még egyáltalában nem ér­tem rá ilyenféle dolgokkal foglalkozni ós mondhatom, a képviselő ur ellen semmiféle kompromittáló adatom nincsen. (Ulain Fe­renc : Azt hiszem is !) Allúziót méltóztatott azonban tenni egy privát kijelentésemre ame­lyet egyszer pártunkban tetteim. Igenis, tettem egy kijelentést. Azt hiszem azonban, azt nem lehet ilyen túl rossz néven venni. Ugyanis akkor hivatali elődömről volt szó, akit t. kép­viselőtársam erősen támadott és erre azt mon­dottam, — nyíltan megmondom — csodálom, hogy t. képviselőtársam támadja épen azt a minister!, aki a t. képviselőtársam által alapi­tott bankot igen nehéz helyzetből megmen­tette. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Tehát a képviselő ur inkább hálával tartoznék iránta, (Ulain Ferenc : Személyes kérdésben kérek szót !) Elnök: Először Lendvai képviselő ur je­lentkezett. Lendvai István : T. Nemzetgyűlés ! Zsidó fajvédelmi oldalról (Derültség.) támadó éllel és szándékkal egy közbeszólás röpült felém, amely azt kereste rajtam, miért nem mondtam el ma azt az interpellációmat, amelyet az Ulain-—Szemere- és Bobula-ügy rendőri és po­litikai háttere dolgában bejegyeztem. Ki kell jelentenem, hogy én lettem volna a legboldo­gabb, ha ezt az. interpellációmat ma elmond­hattam volna és bemutathattam volna azt a rettenetes politikai és rendőri hátteret, amely az Ulain-, Bobula- és Szemere-ügy mögött van. Hogy ezt nem tettem, hogy interpellációmat, amelyet feltétlenül el fogok mondani ezekből a padsorokból, ma töröltem, annak egyesegye­dül az az oka, hogy Ulain Ferenc igen t. kép­viselőtársam és barátom, ez a rendkivüli kor­rekt, becsületes férfiú, egyenesen megkért arra, ihogy várjak ezzel az interpellációval, amig ügyében az itélet jogerős lesz, nehogy egy pil­lanatig is az a látszata lehessen az én inter­pellációmnak, mintha én a na. kir. Curia Ítéle­tének prejudikálni szeretnék, mintha arra bár­mily távolról is befolyást szeretnék gyako­rolni. (Ulain Ferenc : Nem csongrádi metho­dusokkal dolgozunk, mint önök ! — Fábián Béla : Nem is gyilkolnak, mint Csongrá­don ?) Azt hiszem, ennek az álláspontnak kor­rektsége különösen kirivó akkor, amikor épen zsidó fajvédelmi oldalról állandóan a függet­len magyar biróság megrágalmazása, meg­gyanusitása hangzik el, amikor itt egyenesen Ítéleteknek akarnak prejudikálni. Ulain Fe­renc t. képviselőtársamnak ebben a felfogásá­ban azért osztoztam, mert ez méltán sorakozik az ő szinte túlságig menő korrektségéhez, amelynek szem- és fültanuja voltam beszá­molóján, amikor ő hatalmas beszéde során egyetlen szóval sem emlékezett meg arról a hajszáról, amelyben része volt, egyetlen szó­val sem emiitette fel azt a börtönt, amelyet ő ártatlanul ült egy politikai társaság haj­szája miatt, (Ugy van! Ugy van! a^ balkÖzé­pen.) amely politikai kalandortársaságban az a zsidó fajvédelmi képviselő is benne volt. Ennyit akartam elmondani. (Fábián Béla szó­lásra jelentkezik.) Elnök: Ulain képviselő ur kért először szót. Ulain Ferenc: Tisztelt Nemzetgyűlés! Konsta­tálom, hogy a pénzügyminister ur megcáfolta annak a képviselőnek állítását, aki az imént szóvá-

Next

/
Thumbnails
Contents