Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-291
204 r A nemzetgyűlés 291. ülése 1924. évi május hó 28-án, szerdán. súlyosan megvertek az ottani rendőrségen^ és ennek is nyolc napon túl terjedt a gyógyulása. Itt van Kasza János 22 éves polgár, akit mind a két talpára, annyira megvertek, hogy hónapokon át nem tudott lábára állani és tele volt hólyagokkal és véraláfutásokkal. Itt van Rédei Julianna, Kalmár Ilona, Nagy Lajos, Major Lajos, Fejszéé Mihályné, Sebestény János, — tehát férfiak és nők vegyesen — akik mind arról panaszkodnak, hogyha nekik Barna Tibor rendőrfőfelügyelő úrral találkozásuk volt, akár az ő akaratukból kifolyólag, akár akaratuk ellenére, akkor ez a Barna Tibor az ő erejét és felgyülemlett energiáját arra használta fel, hogy ezeken a szerencsétlen embereken erős sebeket ejtsen. Nem ismerem, a magyar büntetőtörvénykönyvnek azt a szakaszát, vagy azt az igazságügy minister! rendeletet, amely megengedné, vagy pláne imperative megparancsolná, hogy a rendőrség és csendőrség megpofozza, megrugdalja ezeket a szerencsétlen áldozatokat. Ilyen rendeletet és törvényparagrafust nincs szerencsém ismerni. Ha r tehát azt akarjuk, hogy a kulturnemzet nevére méltó legyen ez az ország, akkor az ilyen Barna Tibor rendőrfőfelögyelő urakat ki kell józanítani abból^ a mámorból, amelyben ők, ugy látszik, KözépEurópa legfőbb generálisának, vagy talán még hatalmasabb urainak vagy császárjainak kép zelik magukat és az eléjük kerülő polgároknak és munkásoknak minden indok nélkül nekiesnek és őket jól összeverik. Amikor pedig odamennek kérdezősködni, hogy miért történt ez, akkor még egyszer megverik őket ráadásul, hogy többet ne legyen kedvük alkaL matlankodni. Amig egyfelől ezek az atrocitások 1 történtek Kecskeméten, másfelől az odavaló kisbirtokosok és földbérlők szerettek volna egy egyesületet, egy szövetséget létrehozni. Én ugy tudom, hogy a trianoni békében is benne van az, hogy ilyen szövetségnek és egyesületnek a létrejöttét a kormánynak nem szabad megakadályoznia. De egyáltalában az emberi jogok értelmében tiltakozom az ellen, hogy ha a magyar földbérlők és kisbirtokosok egy egyesületet akarnak megalkotni, hogy azt a kormányhatalom ne hagyna jóvá. Ha a kormány jóváhagyta és megengedte, hogy az Omge-ben a nagybirtokosok és nagybérlők szövetkezetét hozhassanak létre és egyesületet alkossanak, ugyanazon jog alapján erkölcsi kötelessége a kormánynak "megadni ezeknek a kisembereknek is a lehetőséeret, hogy egyesületet alapithassanak, mert ezek is ugyanúgy szolgálják az ország érdekét, mint a nagy latifundiumok tulajdonosai, mint a nagybirtokosok és amikor veszedelem van, épugy kockáztatják és odaadják életüket, mint a nagybirtokosok. Én azt gondolom, hogy ha statisztikai kivonatot kérnénk a statisztikai hivataltól arra vonatkozólag, hogy a kisbirtokosok és a kisemberek közöl hányan estek el a hazáért és ha megkérdeznők, hogy az országos magyar gazdasági egyesület és általában a nagybirtokossás- és a nagy kapitalisííák tagiáira vonatkozólag mit mutat ez a statisztikai kimutatás, meggyőződnénk 7-óia. hogy igaza van Horváth Zoltán t. képviselőtársamnak, mertl nagyobb mértékben vették ki a véráldozatból a részüket ezek a kisemberek, mint a nagvbirtokosok és a nagytőkések. Mondja me^ nekem az igen t. belügyminister ur, akinek itt ásit a vörös bársonyszéke, mondja meg nekem' a láthatatlan belügvminls- ! ter ur, hogy milyen erkölcsi és emberi jogon képes ő megakadályozni azt, hogy Kecskeméten a kisbirtokosok és a föídmivesek egyesületet alkothassanak. (Drozdy Győző : Sehol se lehet ! Hát miért éppen Kecskemét a fontos ?) Ez a helyes. Mindenütt meg kell engedni. Azt követeljük, hogy tessék mindenütt megengedni. Ez egy olyan alkotmányos és szabadságjog, hogy az ország lakosságának feltétlenül jogában van ehhez ragaszkodni. (Pikier Emil : Ezt csak dorogi gummival lehet elintézni!) Nagy sajnálattal látom, hogy amikor a nemzetgyűlés egy ilyen fontos javaslatot tárgyal, mint a vámtar if a javaslat és amikor az interpellációknak egy olyan nagy zuhataga bontakozik itt ki, amely egymásután a kormány szirtjeit fogja csapkodni, a belügyminister ur nincs jelen és igy kénytelen vagyok ezt az interpellációt ugy elmondani, hogy az ő bölcs és hazafias válaszát nem lesz szerencsém meghallani és arra nem tudom majd megtenni észrevételemet. Felolvasom interpellációm kellemetlen öt kérdését (olvassa) : Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Kecskemét városában Barna Tibor rendőrfőfelügyelő a kecskeméti gazdák, munkások és munkásnők közül számtalant véresre vert minden indok nélkül? 2. Helyesli a minister ur a hatósági érintkezésnek vagy rábÍrásnak e balkáni formáját? 3. Hajlandó-e azonnal szigorú vizsgálatot és fegyelmi eljárást indítani a hivatalos hatalommal visszaélő rendőrfőfelügyelővel szemben? '4. Mi az oka, hogy a kecskeméti kisbirtokosok és földbérlők szövetségének alapszabályait nem hagyja jóvá? 5. Mióta tilos csonka Magyarországban a kisbirtokosok és földbérlők szervezkedése és miért nem tilos az Omge. szervezkedése?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügymlinister urnák. Szólásra következik? Csik József iegvző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Néhány héttel ezelőtt interpelláció formájában szóvátettem az állami üzemek munkásainak tarthatatlan gazdasági helyzetét. Annak idején az állami gépgyárban dolgozó munkások béreit mutattam be a t. Nemzetgyűlésnek, szembeállitva ezt a külső vállalatoknál és iparoknál dolgozó munkások béreivel. Az igen t. ministerelnök ur szives volt annak idején válaszolni interpellációmra és kijelentette, hogy meg fogja vizsgálni az általam felsorolt adatokat és amennyiben meggyőződik arról, hogy ezek tényleg helyes és való adatok, ugy meg lesz az eredmény, vagyis a reparáció be fog következni. A minisiterelnök ur tényleg tett is lépéseket, felszólította a gyár igazgatóságát, hogy tegyen jelentést, milyen a helyzet az állami gépgyár munkásai között és milyenek' ott a bérviszonyok. A gyár egész természetesen^ megtette jelentését, amelyet azonban ellenőrizni képesek nem 1 vagyunk. A mai fizetési rendszer épen olyan bonyolult, mint az adózási rendszer, az állami üzemekben nem: tudjuk, hogy mennyi összegbe mi van beleszámítva. A munkás megkapja a maga munkaibérét, emely lényegtelenül kis Összeír, megkapja a természetbeni ellátást, kap bizonyos kedvezménvt. ez a kedvezmény és a természetbeni ellátást beszámítják a fizetésébe, de bogy milyen összesrben. azt mi kellőkénen ellenőrizni nem tudjuk. Mi csak esryet tudunk, azt. hogy amikor a. munkálok a bért a hónap végén kézhez kapják, ez nagyon kevés és
