Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-291

A nemzetgyűlés 291. ülése 1924. évi május hó 28-án, szerdán. 203 ügyministeriumban és sürgettem ezeknek a fellebbezéseknek az elintézését, maga a belügyniinister ur kijelentette, hogy nem helyesli ezt a tömeges betiltást, ezt a tömeges kivégzést, (Propper Sándor : ö lassanként vágja le a kutya farkát !) mert ő azon az, állásponton van, hogy meg kell engedni ezeknek a csoportoknak a megalakulást és a megalakulás után gyakorolják azután a hatóságok az egyesületek felett ellenőrzési jogukat, a megalakulás után ellenőrizzék a csoportokat, vájjon nem vétenek-e a törvények vagy rendeletek ellen. Én tehát csak a belügyminister ur saját kijelentésére hivatkozom, mikor tiltakozom ezek ellen a végzések ellen és tiltakozom az ellen, hogy ezek a fellebbezések évek óta nincsenek elintézve. Kérem a belügyminister urat, hogy ezeket a sürgetéseket ne dobja félre, hanem intézze el fellebbezéseinket és tegye lehetővé, hogy ez az egyesület, amely tulaj donképen állami feladatot végez, állami mulasztásokat pótol, visszanyerhesse a maga működési szabadságát. Ezért a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz (vívassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete alapszabályszerü helyicsoportjai megalakulását vagy működését a közigazgatási hatóságok a valóságnak meg nem felelő indokolással nem veszik tudomásul? 2. Mi az oka annak, hogy az ezen végzések ellen benyújtott fellebbezések a belügyministeriumban megrekedtek s azok hónapokig, sőt évekig nem intéztetnek el ? 3. Hajlandó-e a belügyminister ur ezen végzéseket megsemmisíteni, az alsófoku közigazgatási hatóságokat pedig arra utasítani, hogy a helyicsopartok alapszabályszerü megalakulását vegyék tudomásul s velük szemben csupán törvényes ellenőrzési jogsaikat gyakorolják ?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Ki a következő interpelláló ? Petrovits György jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Ma egy bete, amikor interpellációmat el akartam mondani, annak elmondását a belügyminister ur óhajtásának megfelelően elhalasztottam annál az oknál fogva, mert a belügyminister ur is belátta, hogy itt valami nincsen egészen rendben és kilátásba, helyezte, hogy az illető ügyben rendet teremt. Minthogy azonban ez nem történt meg, kénytelen vagyok a mai naponí interpellációmat elmondani^ és röviden előadni, mi adott okot interpellációm elmondására. Tudomást szereztem arról, hogy a bejelentő és kijelentő lapokat az államrendőrség árusítja, még pedig a szállodákban darabonként 6000 koronáért bocsátja a vendégek rendelkezésére. (Kiss Menyhért : Kedélyes állapot !) A külföldiek ennek az összegnek a kétszeresét fizetik. Nagyon gyakran megtörténik így az, hogy egyszerűbb szállodákban, ha többen mennek egy szobába lakni, a rendőrség bejelentő lapjaiért a vendégek többet fizetnek, mint a szobáért. Hogy ez normális állanotnak mégsem nevezhető, azt minden elfogulatlan ember elismeri. (Pikier Emil : Vidéki szállodákban tényleg ugy van, hogy a rendőrséari bejelentő 'lap többe kerül, mint a szoba ! Például Miskolcon is ! — Meskó Zoltán : Nem kell Miskolcra menni ! — Derültsea.) Elnök : Csendet kérek ! Farkas Tibor : Tudomásom van arról is, hogy azok, akik elsősorban vannak érdekelve ezáltal a különös adóztatási nem által, a szállodások és az utazók, több izben fordultak orvoslásért az illetékes tényezőkhöz, mindeddig eredmény nélkül. Azt hiszem, hogy a parlament^ legalább részben, arra. is való, hogy a kormányzatot és annak intézkedéseit ellenőrizze, mert hiszen nemcsak a törvényhozás a parlament kötelessége. Mindenesetre különösnek tartom, hogy ilyen dolgok megtörténhetnek. Senki sem tudja, milyen alapon, milyen jogszabály alapján, egyszerre csak megjelennek ilyen uj adónemek, mely adónemekre tudomásom szerint nincs megfelelő jogalap. Azért interpellációm a következő kérdéseket foglalja magában (olvassa) : »Milyen közigazgatási érdek indokolja azt, hogy a bejelentő lapokat az államrendőrség árusítja ? Milyen jogszabályok alapján történik ezen bejelentő lapok árának megállapítása olyan összegben, amely nincsen arányban az előállítási költséggel ? Az előállítási költség és az értékesítési ár közötti különbözet hová fordittatik és hogyan lesz elszámolva ?« Azt hiszem, ezek olyan kérdések, amelyekre joggal kívánhat a nemzetgyűlés és a nagy nyilvánosság feleletet. Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Ki a következő interpelláló ? Csik József jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Farkas Tibor képviselőtársam érdekes interpellációja után én is egy igen kellemetlen kérdést kivánok felvetni itten. Nagyon szerettük volna, ha a kormány abbai a boldog állapotba hozta volna ezt a szerencsétlen országot, hogy a szabadságjogokat minden téren helyreállította volna. Ha már a szabadságjogok helyreállítása olyan nehezen, szinte kinos lassúsággal megy előre, sőt egyáltalán meg: sem történik, akkor legalább azzal a — hogy ne mondjam — balkáni, vagy — hogy ne mondjam —• ázsiai módszerrel, amely módszerrel az egyes hatósági közegek érintkeznek azokkal a szerencsétlen emberekkel, munkásokkal és polgárokkal, akiket ügyes-bajos dolguk a hatóságokhoz kényszerit. Egy olyan színmagyar városban, mint amilyen Kecskemét, ahol sem nemzetiségi kérdés, sem felekezeti kérdés, se faji eltérés nincsen, hanem mindannyian, a lakosságnak talán 96—97 százaléka faji és nemzeti szempontból teljesen egyformán gondolkozik, az ember azt hihetné, hogy a furkósbotnak nagyon kevés szerep jut. Mégis egyre-másra jönnek az orvosi bizonylatokkal ottani polgárok és munkások, akiknek vagy lakásügyben vagy közigazgatási ügyben dolguk akadt a rendőrséggel ós ez a találkozás véres nyomokat hagyott az illető polgárok és munkások arcán. (Drozdy Győző : Mi már ezt régen mondjuk !) (Az elnöki széket Huszár 'Károly foglalja el.) Tisztelt Nemzetgyűlés! Itt egy csomó látlelet van a kezemben, amelyeket közjegyzőileg hitelesítettek ; így Kovács Józsefné. egy hatvankét éves öregasszony az orvosi látlelet szerint a feién három, a karján négy, szóval öszszesen hét idegen test által ejtett sérülést és horzsolást szenvedett, amelynek begyógyulására legalább 8 napig tartó időre van szükség. Itt van egy másik közjegyzőileg hitelesített orvosi látlelet, amely azt tanúsítja, hogy Katona Mihályt verték mes;. Ez még cifrább és még érdekesebb zúzódásokat szenvedett. Itt van a harmadik, H. Tóth Ferenc munkás, akit szintén