Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-288

140 A nemzetgyűlés 288. ülése 1924. ugy, hogy preciz számitások szerint itt körülbelül 18%-os kamatteherrel van szó, ami az akkori pénzpiac viszonyait figyelembevéve, túlzottnak nem tekinthető. Sajnos, a tárgyalások folyamán ezeknél kedvezőbb feltételeket kieszközölni nem I elletett. A képviselő ur következő kérdése a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésével van kapcsolatban. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben egy félreértés van. Azt mondja ugyanis az igen t. képviselő ur, hogy abban a felhívásban, amelyet a gazdaközönséghez intéztünk, benne van egy pont, amelyben a közélmezési ministérium gabonavásárlásairól történik emlités, s benne van az is, hogy mi szerezzük meg az előleget, s azt kérdi a képviselő ur, hogy ki és milyen feltételek mellett kapta az előleget. Erre nézve megjegyzem, hogy ez a kérdés a mi vásárlásainkkal nincsen vonatkozásban, hiszen a vásárlásokat régebben meg kellett, hogy szüntessük. Itt nem is erről van szó, hanem arról, hogy a gazdaközönség egészen nyiltan azt a kérést terjeszthette a kormány elé, hogy mivel ők terményeiket magyar koronában értékesítették s nekik nem állott módjukban a szükséges valutát beszerezni, ennélfogva gondoskodásnak kellene történnie arról, hogy végeredményben a szükséges devizák nekik rendelkezésre álljanak, hogy igy a részvényjegyzéseket megtehessék. Ennek alapján — mivel voltak rendelkezésre álló készletek— léptem közbe és felajánlottam, hogy igenis, itt vannak készletek, erre szerzünk egy hitelt, rendelkezésre bocsátjuk a gazdaközönségnek, s a gazdaközönség azután ezt saját exportja utján le fogja bonyolitani. A hitelt egy, az Angol-Osztrák Bankkal kapcsolatban álló angol banház adta meg. 12 %-os hitelről van szó, s a bank semmi más feltételt nem szabott. Annál is inkább örvendetes volt ez a megoldás, mert ekkor is megpróbáltuk a kérdést a malomérdekeltséggel megoldani, de az olyan súlyos feltételekkel állt elő, hogy azokra való tekintettel az ügylet létre nem jöhetett. Ennek alapján, minthogy voltak elzálogosítható készleteink, sikerült ezt a kérdést megoldani ugy, hogy minden második kezet kikapcsoltunk s tisztán kereskedelmi ügyletet létesítettünk. Ennek alapján kaptunk 4*2 millió svájci frankot, anielylyel a gazdaközönségnek szintén lehetővé tettük, hogy részvényjegyzéseit eszközölhesse. Tényleg azonban volt különbség téve a gazdaközönségnél atekintetben, hogy vájjon ó- vagy uj gabonát szolgáltat-e a. részvényjegyzésekre. Mivel a forgalom akkor még kötött volt, tényleg az volt a helyzet, hogy az ó-gabonát nekünk kellett volna átvennünk; azonban mégis ebben a tekintetben is teljesen szabadkeze van a gazdának. Mert arra nagy súlyt helyeztünk, hogy ebből abszolúte senkinek se biztosíttassák monopolisztikus helyzet, hanem a gazda azt az üzemi szervet vagy kereskedő céget keresse fel, amelynél a legjobban tudja értékesíteni gabonáját. Arra is nagy súlyt helyeztünk, hogy a gazda feltétlenül a világparitási árat kapja meg gabonájáért. Ezt sine qua non feltételnek tekintettem, mert amikor azt kívánom, hogy jegyezzenek, lehetetlenség, hogy tőlük még ezen a címen áldozatot is követeljek. Épen ezért volt a helyzet az, hogy mivel akkor a gabonaforgalom még nem volt feloldva, én akartam átvenni a gabonát, hogy én értékesítsem, illetve a közélelmezési ministerium. Miután most ez az akadály megszűnt, a gazdának módja van arra, hogy ettől függetlenül is megkapja a világparitási árat. Ha pedig a jegyzésekkel kapcsolatosan árdifferencia származnék; ennek a gazda előnyére kell szolgálnia. Mert arra is a legnagyobb súlyt helyeztünk, hogy üzletet csinálni ebből a jegyzésévi május hó 22-én, csütörtökön. bői kifolyólag nem lehet. Amennyire emberileg lehetséges, mi ellenőrizzük a dolgot, és ha a gazdák javára mutatkozik különbözet, ezt megfelelő devizakurzus mellett a rendelkezésükre fogjuk bocsátani. Ezekben voltam báror röviden ugy a vásárlásokról, mint a kapcsolatos hitelügyletekről beszámolni. Még csak röviden azt jegyzem meg, hogy ha az egész vonalon ilyen következetesen tudtuk volna a devizabeszolgáltatást biztosítani és elérni, amint gabonaforgalomnál történt, akkor nagyon hiszem, hogy nem kerültünk volna abba a súlyos helyzetbe, mint amilyenbe kerültünk. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés 0 jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas Tibor: Igen t. Nemzetgyűlés! Interpellációmban felvilágosításokat kértem és ezeket meg is kaptam. Egyetlen kérdésre nézve bátor vagyok még néhány szóval megjegyezni azt, hogy itt a tévedés, azt hiszem, nem egészen az én részemről történt. Ugyanis abban a felhívásban, melynek eredetijét elhoztam, igenis szó van arról, hogy a gazda csak ugy jegyezhet aranyváltóval, ha egyidejűleg a jövőre 50%-ra szóló kötvényt ad a közélelmezési ministerium vagy az általa megbízott szerv részére. Ebből a felhívásból semmi esetre sem volt látható, hogy itt minő üzletről van szó, mert ha elzálogosításról van szó... (Bud János közélelmezésügyi minister közbeszól.) Ezt értem, egyet azonban nem, amiről a közélelmezésügyi minister ur, megjegyzem, nem tehet. Azért építettem fel interpellációmat ilyen logikus sorrendben, hogy mindenkinek módjában legyen ítéletet mondani afelett, hogy a közélelmezési minister ur a gazdaközönség elsőleges termését, a gabonát értékesítvén, a gazdaközönség, mint termelőosztály mennyi idegen valutát szolgáltatott be annak idején a Devizaközpontba, és hogy hogyan állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy a Nemzeti Bankra mindenki jegyezhetett másképen, csak a gazdákhoz intézett felhivás mondta azt, hogy a jegyzés nem történhetik másképen, mint arannyal, dollárral, nemes valutára szóló fizetési eszközökkel, vagy pedig gabonával. Történt ez ugyanakkor, amikor a bankok bárkinek módot adtak arra, hogy papirkoronával jegvezzen a Nemzeti Bankra. Minden esetre ez a kérdés szerintem elég fontos volt, mert a Futura vidéki megbízottai, amikor egy gazdasági egyesületi gyűlésen kérdést intéztünk hozzájuk, tudnak-e garanciát nyújtani aziránt, hogy a bank . . . (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! balfelől.) Majd folytatom, ha a tárgyalás odaát a gazdaközönség körében megszűnt. Elnök (csenget): Csendet kérek a jobboldalon. (Rothenstein Mór: Külön parlament! Valamit főznek!) Farkas Tibor: Amikor megkérdeztük őket, hajlandó-e a Futura igazgatója garanciát adni, hogy a gazda a jegyzett gabonájáért megkapja a teljes export-valutát, azt mondták, hogy ilyen irányban nyilatkozatot és Ígéretet nem tehetnek, mert tárgyalás van folyamatban a közélelmezési ministerium és ezek között a szervezetek közöttEzek a tárgyalások akkor voltak folyamatban, amikor a Nemzeti Bankra vonatkozó jegyzéseket már lezárták, és a közönség akkor még mindig nem értesült arról, hogyan is áll a helyzet, megkapja-e gabonája teljes ellenértékét, vagy sem. Amikor interpellációmat elmondtam, nagy differencia volt a budapesti tőzsdén jegyzett ár és az exportparitás között. Erről mindenki meggyőződhetik, aki elolvassa az akkori napi jelentéseket, mert akkor Pozsonyban a gabona ex slepp 4200 koronán állott, itt pedig 3300-3400 korona