Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-287

A nemzetgyűlés 287. ülése 1924. évi május hó 21-én, szerdán. 115 vonatkozólag nincs és ez is olyan elenyésző, hogy ezt bizonyítékul tekinteni nem igen lehet. Ami a Piroska-ügy későbbi fejleményeit illeti, — nevezetesen azt mondotta ma az igen t. képviselő ur, hogy kíváncsi lenne annak ki­derítésére, hogy a Piroska-ügy szálai vég­eredményben hova vezetnek ! — ennek kiderí­tésébe nekem akkor, amikor az ügy már birói vizsgálat tárgya és amikor a vizsgálat már ilyen előrehaladott stádiumban van, birói do­logról lévén szó, beavatkozásom nem igen van és ebben nem tudok semmit tenni. Abban a kérdésben pedig, amit az igen t. képviselő ur óhajt, hogy preventive gátoljam meg, hogy hasonló intézkedés, mint ami a Piroskáék sza­badlábra helyezésével történt, elő ne fordul­jon, szintén nem tehetek semmit, mert ezt ille­tőleg a törvénykönyv rendelkezik, ezt a bíró­ság magyarázza ', s én a birói munkába admi­nisztratív utón — nagyon jól tudja az igen t. képviselő ur is — be nem avatkozhatom. (Sza­bó József : Nagyon helyes ! Csodáljuk, hogy ilyet kivan !) Végezetül a Piroska-ügyben legyen szabad megjegyeznem, hogy igenis tény az, hogy a szegedi főügyész a közbéke és a közbiztonság megóvása érdekében előterjesztést tett a Cüriá­hoz az iránt, hogy a Curia a szegedi törvény­szék helyett más bíróságot delegáljon az ügy letárgyalására. Ez az én felfogásom szerint is helyes, meg is történt, amennyiben a Curia delegálta a szolnoki törvényszéket. Egyéb uj adatát a nyomozásnak az igen t. interpelláló képviselő ur sem szolgáltatta mai felszólalásá­ban, bár az elején Ígérte. (Fábián Béla : Sági János, aki Heller Fülöpöt megtámadta !) Erről a tényről nem tudok ; hogy ez bekapcsolódik-e a Piroska-ügybe, vagy sem, azt sem tudom, mert utóvégre ez lehet egy önálló inzultus, anélkül, hogy kapcsolatban állna a Piroska­üggyel. (Fábián Béla : Csodálatos !) _ Elnök : Kérem a képviselő urat, ne méltóz­tassék közbeszólni. Pestby Pál igazságúgyminister : Méltóz­tassék ezt az adatot talán elsősorban a rendőr­hatóságokkal közölni, és őket ezirányban nyo­mozásra felhívni. Én a Piroska-ügyben ezeket cselekedtem, ezeket derítettem ki, a való tény­állás a Piroska-ügyben az, amit előadtam, és ahhoz további hozzátennivalóm nincs. Kérem e részben válaszom tudomásulvételét. (Helyes­lés a jobboldalon.) Következik a képviselő urnak^ a Márffy­ügyben hozzám intézett második kérdése. Erre vonatkozólag az igen t. képviselő ur azt mon­dotta, hogy bizonyos eltussolási törekvés van abban az irányban, hogy az Erzsébetvárosi Kör elleni elkövetett bombamerénylet ügye eltus)-. soltassék. Ebben az ügyben is megtettem a szükséges intézkedéseket és megállapíthatom, hogy az emiitett bombamerénylet ügyében hat letartóztatott volt. E közül a hat letartóztatott közül négy nem is tett soha beismerő vallo­mást. Beismerő vallomást tett Márffy és Radó József. (Fábián Béla : És a gyógyszerész l Az még most is fentartja beismerő vallomását.) Ki az a gyógyszerész ? (Fábián Béla : Az, aki Marffynak a helyettese volt a IX. kerületi éb­redőknél !) Ezt nem tudom. Hat letartóztatott volt, akik közül négy nem ismerte be a cselek­ményt soha. kettő, úgymint Márffy és Radó, beismerte. Márffy a vizsgálóbíró által történt második kihallgatása alkalmával visszavonta beismerő vallomását. Radó József pedig fen­tartotta. (Fábián Béla : Marosinak hívták a gyógyszerészt, aki beismerő vallomást tett !) rxacio Józsefre nézve megállapítottam, hogy egy alkalommal, amikor Radó Józsefnél benn volt a fogházban, a látogató szobában, azt hi­szem, az édesanyja — volt ott még egy ur, aki azt a kérdést intézte Radóhoz, hogy van-e már védője ! Radó erre azt mondotta, hogy nincs védője, vagy hogy van védője és nem kell már neki védő, es azután ez az ur tényleg azt a kér­dést intézte hozzá, hogy nem vonja-e vissza vallomását, mert a többiek már visszavonták. (Zaj balfetől.) Megáiiapitottam azt is, hogy ennél a be­szélgetésnél egyfogházőr volt jelen és — az igen t. képviselő ur mindenesetre nagyon jól tudja, hogy a látogatókról jegyzéket vezetnek, — hogy a látogatók jegyzékében ennek az ur­nák neve nincs feljegyezve. Nyomoztam az­után, hogy ki volt ez az nr és merre van ha­zája, ezt azonban nem sikerült megtudnom. (Fábián Béla: A IX. kerületi ébredőknél!) Elnök: Már többizben figyelnieztetteni a képviselő urat, hogy nincs jog-a közbeszólni. (Fábián Béla: Válaszolok a minister urnák!) Most nincs joga válaszolni sem. Pesthy Pál ígazságügymfnister: Mindezek­ből megáiiapitottam, hogy bár egy fogházőr jelen volt a beszélgetésnél, az előzetes letartóz­tatásban és vizsgálati fogságban tartott fog­lyokkal való érintkezésnek a büntető perrend­tartásban előirt szabályait nem tartották be szigorúan, miért is errevonatkozólag a szüksé­ges intézkedéseket a budapesti kir. ügyészség­nél megtettem. (Helyeslés jobb felől.) Ennyit a Márffy-ügyről. (Pikier Emil: Összejátszás van, az bizonyos! — Hegymegi Kiss Pál: Az kétség­telen!) A következő kérdés a kecskeméti kir. tör­vényszék elnöke magatartásának a kérdése. Ezt az ügyet is megvizsgáltam és megáiiapi­tottam, hogy Francia Kiss Mihály ellen a kecskeméti törvényszéknél zsarolás vétsége miatt eljárás volt^ folyamatban. Ebben az ügyben a kecskeméti törvényszék a főtárgya­lást 1922 november, azt hiszem, 21-én, megtar­totta és Francia Kiss Mihályt a vád alól fel­mentette. Az ügyész fellebbezése folytán az ügy felkerült a budapesti kir. táblához. A kir. tábla az ügyben bizonyitásfelvételt rendelt el, és ennek a bizonyitásf el vételnek foganatosi­tására a kecskeméti törvényszéknek egy bírá­ját küldte ki. Ez foganatosította a bizonyitás­kiegészitést és az iratokat 1924 február 3-án visszaterjesztette a táblához. Tény az, hogy Kiss János, a kecskeméti törvényszék^ elnöke, résztvett Francia Kiss Mihály esküvő jén,mel y márciusban tartatott, azt hiszem, március 12-én. (Fábián Béla: Igen !) Ebből megállapi­tom, hogy március 12-én, mivel február 4-^én az iratok már visszaküldettek a budapesti táb­lához: Francia Kiss Mihály ellen a kecskeméti kir. törvényszéken büntető eljárás folyamat­ban nem volt, de még csak vizsgálat sem volt ellene folyamatban. (Esztergályos János: De nincs is miért, hiszen nem követett el semmit!) Megállapítom azt is, hogy ez a Kiss János, a kecskeméti törvényszék elnöke, aki szintén Franezia Kiss, vérrokonságban van Franczia Kiss Mihállyal, az emiitett zsarolási ügy ter­heltiével. Megállapítható továbbá, hos-v Kecs : keni éten ilyen vérrokonsági kötelékben álló eervénekre nézve két kötelesség áll fenn, neve­zetesen az. hogy esküvő és temetés alkalmával egymást" felkeressék és egymásnak gvászában és örömében résztvegvenek. (Fábián Béla: Az akasztásnál is megjelennek a rokonok f De-

Next

/
Thumbnails
Contents