Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-287

A nemzetgyűlés 287. ülése 1924. hogy baj legyen !) Jó, akkor várjon öt percig, amíg befejezem, s azután önre kerül a sor. (Elénk derültség. — Kiss Menyhért : Mi lesz itt ! — Csik József : Ez nem tetszik neki, ha ezt mondják ! — Pikier Emil : Mi van azokkal, akik a csempészést elősegítették ? — Zsirkay János : Azokat is le kell zárni ! Ezt is követeljük ! — Tankovics János : Hát ilyen a kollegialitás ? — Derültség és zaj.) Szombathelyen, március 15-ikén Kenessey Sándor rendőrtiszt bejött a kávéházba... (Zaj a balközépen.) Kérem, itt nem zsidókról van szó ; mert Magyarországon kétféle emberek vannak, akik ellen a képviselő úrék hajszát folytatnak. Az egyik : a zsidók, a másik : a zsidóbérencek. Hogy ki a zsidó, arra vonatkozólag ők azt szokták mondani, hogy az, aki zsidófaju, de például nem zsidó náluk HollósiHollaender Sámuel, aki A Nép munkatársa, pedig fajára nézve igazán zsidó. (Zsirkay János : Nem áll ! — Kiss Menyhért : Meg van cáfolva ! — Pikier Emil : Nem zsidó a HollósiHollaender ? — Kiss Menyhért : Lehet, de nem munkatársa A Népnek. — Zaj.) Nem tudom, mi nem igaz, az-e, hogy Hollósi-Hollaender Sámuel zsidó, vagy pedig az, hogy A Nép munkatársa. (Felkiáltások a halközépen : Az, hogy A Nép munkatársa !) Hát akkor ki az a Bartók Endre, aki Münchenből Hitler mellől a tudósításokat küldte 1 (Kiss Menyhért : Az más !) Tudja mit, képviselő ur, én már egyszer a képviselőházban felhoztam, hogy Hollósi-Hollaender Sámuel Bartók Endre néven ír A Népbe. Akkor még ezt nem tagadták le, elismerték, csak azt mondták, hogy mi közöm nekem ahhoz, hogy önökhöz ki ir. Ebben önöknek teljesen igazuk van. Amint önök elfogadnak zsidópénzt a hirdetésekért, amint önök elfogadnak pénzt zsidó gyárosoktól, bankoktól, amint önök zsarollak a bankokat és a Tébe-t... (Zaj és felkiáltások a balközépen : Nem áll !) Elnök : A képviselő urat ezért a sértő kifejezésért kénytelen vagyok rendreutasítani. Nagyon kérem a képviselő urat, méltóztassék az interpelláció tárgyához visszatérni, mert maguk a közbeszólások is házszabályellenesek, az azokra való kitérés pedig hosszadalmas és szintén #

házszabályellenes. Fábián Béla : Megkövetem a nemzetgyűlést azért, mert ezt a kifejezést használtam, Nem szokásom, hogy erős és sértő kifejezést használjak. Most csak azért tettem, mert az urak állandóan direkt professzionista módon zavarnak a beszédemben és kénytelen voltam nekik oly választ adni, amely remélhetőleg néhány percre elhallgattatja őket. (Kiss Menyhért : Nagyon téved. — Derültség. — Kiss Menyhért : Bartók egy budai sváb flu, sohasem volt zsidó. — Pikier Emil: De zsidó hirdetéseket miért közölnek ! — Zsirkay János : Miért jönnek a zsidók hozzánk ? — Élénk derültség. — Felkiáltások a jobboldalon : Szép fajvédők ! — Zsirkay János : Ha én zsidó volnék, nem adnék A Népnek hirdetéseket.) Ha pedig én tisztességes keresztény fajvédő volnék, nem fogadnék el a zsidóktól pénzt (Derültség és zaj.) és ami még fontosabb, nem küldenék a zsidókhoz, hogy hirdessenek és nem küldenék a Tébe-hez, mikor állandóan a bankokat támadom, hogy legyenek szívesek, vegyenek vissza a Tébe-be és adjanak pénzt. (Kiss Menyhért : Nem áll ! — Nagy zaj. Elnök csenget.) Azzal kezdtem, hogy kétféle emberek vannak. Amikor Hollósi-Hollaender Sámuel nekik cikkeket ir, és Hitler mellett az exponensük, évi május hó 21-én, szerdán. 113 abban az esetben nem törődnek azzal, hogy iloliósi-rioiiaender zsidó-e, vagy nem zsidó. Nekik csak az a zsidó nem kell, aki nincs velük együtt, és zsidóbérenc minden keresztény, aki nincs velük együtt. Aki velük együtt van, az tisztességes ember, aki nincs velük, az zsidóbérenc. Ezért a képviselő urak terminológiája igazán lejárta magát azóta, amióta Magyarországon minden embert, ki nem tartozik a képviselő urak táborába, vagy zsidóbérencnek neveznek, vagy más egyéb jelzővel méltóztatnak illetni. (Kiss Menyhért : Ez sem áll ! Wolff nem tartozik hozzánk, mégis megbecsüljük. — Zaj.) Az igazságügyminister úrtól még meg akarom kérdezni, hogy mi van azokkal a bűnügyekkel, amelyek ügyében már több alkalommal interpelláltam. Ürömmel olvasom most az újságokban, hogy Keő-Kucsera bűnügyében végre két esztendő után a főtárgyalás ki fog tűzetni, de a főtárgyalásról már előre tudjuk, hogy nem lesz megtartható. Miért ! Mert mint méltóztatnak emlékezni, a Keő-Kucsera ügyben az volt a helyzet, hogy annak a kocsmárosnak odalent átadták a bombát egy Kovács József nevezetű ember utján, de ezt a Kovács Józsefet később nem lehetett megtalálni. Mikor megtalálták, a bíróság kitűzte a tárgyalást és most, hogy ki van tűzve a tárgyalás, ismét nem lehet megtalálni. Gsak azt kérdezem : mi van a Bedő József ügyével 1 Már letárgyalták a rákosszentmihályi bonyolult gyilkosságot is, de nem vették megélő Bedő József ügyét, aki elvágta Ottó ékszerész nyakát, hogy kirabolja. Mi van a Fővárosi Operettszinház ügyével ? (Kiss Menyhért : A Kain és Ábel gyilkosságról beszéljen. Előhoz mindent a világon. — Zsirkay János : És a sodomai pogromról. — Kiss Menyhért : És Gomorráról. — Zaj.) Képviselő ur, mondja meg nyiltan, hogy ön ezeket a gyilkosokat nem büntetné meg. (Zaj és derültség.) Elnök : Csendet és komolyságot kérek, képviselő urak ! (Szabó József : Lehet komolyság ilyenkor ?) Fábián Béla : Ezek után érdeklődöm az iránt, hogy mi van Bedő József ügyével, mi van a Fővárosi Operettszinház ügyével r és KeőKucsera ügyével 1 Ezek az interpellációk, bármiként álljanak is a, dolgok, tényleg az egész nemzet egyetemét érdeklik. Az igazságügyi kormány intézkedései fogják itt megakadályozni vagy előmozditani a bombamerényleteket és a többi gyilkosságokat. Én tehát az igazságügyminister urat arra kérem, hogy a múltkori általános válasza helyett ma részletekben is kegyeskedjék nekem és a nemzetgyűlésnek választ adni azokra vonatkozólag, amiket tőle a kecskeméti ügyben, kaposvári ügyben, csongrádi ügyben, a Márffy-ügyben, valamint most a Keő-Kuesera-ügyben kérdeztem. Egyszersmind a belügyminiszter úrhoz, aki, sajnálatomra, nincs jelen, de aki remélhetőleg információkat fog szerezni magának arra vonatkozólag, hogy az általam elmondottak a valóságnak megfelelnek-e vagy sem, a következő kérdéseket vagyok bátor intézni. Az igazságügyminister úrhoz ugyanazokat a kérdéseket intézem, amelyeket a múltkor intéztem. (Felkiáltások balfelől : Tessék felolvasni !) Felolvastam már beszédem elején. A belügyminister úrtól pedig a következőket kérdezem (olvassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Csongrádon a bombamerénylet kiszabadult terheltjei a tanukkal szemben terrorisztikus fellépést tanúsítót-