Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.

Ülésnapok - 1922-287

108 A nemzetgyűlés 287. ülése 1924. évi május hó 21-én, szerdán. laki, aki a közvetlenül mellette álló embert le­lőtte csak azután legren gyilkos és becsület­vesztett, amikor a bíróság megállapította, hogy gyilkos. Valaki nem birói Ítélettel, hanem azzal a ténnyel lesz gyilkos, hogy a gyilkosságot el­követte. S hiába kap az illető amnesztiát és hiába menti fel a biróság, gyilkos marad akkor is, ha amnesztiát kapott, vagy ha a biróság valamely okból ellene Ítéletet nem hozhatott. (Zaj a balközépen. — Klárik Ferenc : Henceg­nek !) Elnök : Klárik Ferenc képviselő urat ké­rem, méltóztassék a házszabályokhoz alkalmaz­kodni ! Fábián Béla : Május 3-án a Magyar Király­szállodában rendezett táncvigalmon egész éj­szakán keresztül ott volt a város polgármestere, Tóth István is, aki azelőtt rendőrkapitány volt Pápán. (Schandl Károly : Nagyon derék em­ber !) Derék ember ? Akkor a képviselő urnák más felfogása van a derékségrőL mint nekem. (Felkiáltások tfobbfelöl: Valószínű! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek a jobboldalon ! Fábián Béla: Aki gyilkosokkal együtt mu­lat egy éjszakán keresztül, az az én felfogásom szerint nem lehet derék ember, vagy ha derék ember is, — ez utóvégre más kérdés — de nem lehet egy város polgármestere. Különben is az illető polgármester urnák életében van egy másik hasonló eset is. (Csik József : Ne tessék gyanúsítani Î) Képviselő ur, én helyt szoktam állani azért, amit mondok ! (Kiss Menyhért : Én is ! Ugylátszik, a Chevra Khadisának nem barátja, ez a baj S) Erre vonatkozólag a csongrádi Chevra Khadisa tudna felvilágosítást adni s abból ki­tűnnék, hogy a polgármester ur barátja a Chevra Khadisának. Egyébként Tóth István polgármester úrra vonatkozólag meg kívánom jegyezni azt, hogy amig Csongrádra nem ke­rült és amig Csongrád nem volt rendezett ta­nácsú város, hanem Fekete László főszolga­bíró állott az élén, addig ott a legteljesebb társadalmi béke és rend uralkodott. (Csik Jó­zsef ; Most isi az van !) Hogy ott most is az van, ezt mondja egy pap-képviselő az után, hogy gyilkoltak Csongrádon ! (Csik József : Gyanúsít alap nélkül.) Három halott és tizen­nyolc sebesült volt. (Csik József : Másutt is történik gyilkosság, de azért ebből nem lehet a társadalmi békére vonatkozólag következte­tést vonni ! — Kiss Menyhért : Minden buesun van három halott, de nem hozzák ide a nem­zetgyűlés elé !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Fábián Béla: Mindenesetre meg kell, hogy állapítsam, hogy van olyan felfogás, t amely szerint egy olyan városban, ahol bombát hají­tanak be egy jótékonycélu mulatságra és a bombavetés következtében 3 ember meghal és 17 ember megsebesül, társadalmi béke van. (Zsirkay János: Karácsony első napján, ami­kor nem szabad mulatságot rendezni, a leg­nagyobb kegyetlenség mulatni! Provokáció egy tiszta keresztény város ellen! — Kiss Menyhért: Január 6-áig nem lehet mulatsá­got rendezni. Akkor ne adott volna a mulat­ságra engedélyt a csongrádi rendőrség! — Folytonos zaj.) Elnök (csenpet): Csendet kérek. Kénytelen leszek, képviselő urak, a házszabály teljes szigorát alkalmazni, ha nem méltóztatnak az elnöki intelmet figyelembe venni. Kérem, mél­tóztassanak a, közbeszólásoktól tartózkodni! Fábián Béla: Amint mondottam: amig Fekete László főszolgabíró volt Csongrádon az első közigazgatási ember, addig ott nagyon szép rend volt és nagyon szép rendben vol­tak az emberek, nem volt semmiféle összetű­zés, mióta azonban Pápáról átjött Tóth István ottani rendőrkapitány, — akinek a rendőrka­pitányi érája alatt történtek meg a pápai ese­mények a kommün után — azóta a közállapo­tok Csongrádon teljes mértékben felfordultak. (Schandl Károly: Nincs összefüggés a két do­log között!) Ha Schandl képviselő ur, aki a csongrádi kerületet képviseli a parlamentben, azt mondja, hogy nincs összefüggés a két dolog között, akkor leszek bátor erre vonatkozólag egy pár illusztrációval szolgálni. A képviselő ur az ottani állapotokat jól ismeri sőt azt is tudom, hogy a képviselő ur odalenn az ottani állapotok elvadulása ellen több alkalommal fel is szólalt, (Schandl Károly : És a polgármester is !) Ké­rem, a polgármester is ! Akkor méltóztatik azt is tudni, hogy abban a városban, sajnos, az utóbbi időben olyan események játszódtak le, — gyilkosságok is történtek — amelyek ezt a várost és ezt a hat embert, akik ott a gyűlölsé­get szítják és akik odalenn állandóan békétlen­séget teremtenek annyira, hogy a helyzetet tel­jesen lehetetlenné teszik, nem Magyarországra és nem egy magyar Alföldre, hanem valahová más helyre teszik érdemessé. (Kiss Menyhért : Nem áll ! Ott béke van !) A képviselő ur azt mondja, hogy béke van. Legyen szíves most meghallgatni a következő esetet : A csongrádi járási számvevő, Kovács Béla — tehát köztiszt­viselő — este 9 óra tájban a Fő-utcán békésen haladó Négele Lajos szabóiparost és nejét tett­leg inzultálta. Másnap ez a kötisztviselő elment a község­házára és azzal mentette magát, hogy azt hitte, hogy zsidók az illetők, különben nem támadta volna meg őket. (Szabóky Jenő: Tévedett! — Zsirkay János: Verekedések mindenütt van­nak!) Ez az eset köztudomású, anélkül, hogy a botrányt okozó tisztviselőnek a legkisebb kellemetlenesége származott volna belőle. (Pik­ier Emil: Megtörténhetik, hogy Szabóky kép­viselő urat is megverik tévedésből, mert na­gyon zsidó képe van! — Derültség. — Szabóky Jenő: Divat! — Kiss Menyhért: A zsidó nagy­tőke soha sem virágzott igy! Soha ilyen jó dolguk nem volt a zsidóknak! — Elnök csen­get.) Hogy Csongrádon minők a városházi álla­potok és milyen a Tóth István vezénylete alatt álló városházán az élet, erre csak egy példát hozok fel és ezzel Schandl képviselő urnák is válaszolok. Az Ébredő Magyarok Egyesületé­nek — amint méltóztatik tudni — van ott egy nagyon fiatal, de nagyon erélyes működő tag­ja: Forgó Gyula. (Kiss Menyhért: Helyes!) Ez a 23 éves fiatalember, aki a városházán segédjegyző, most korengedélyért folyamodott, hogy Csongrád város főjegyzője lehessen, mert — amint méltóztatik tudni — a 23 éves kor még túlfiatal volna. Protektora pedig ennek a Forgó Gyulának Piroska János, aki személye­sen járt el Héjjas Ivánnál Kecskeméten, hogy részére a korengedélyt szerezze meg. (Zaj a balközépen.) Ezek mind tények. (Schandl Ká­roly: A polgármesternek ehhez semmi köze! — Csik József: Nem Héjjas és Piroska váWzt, hanem a város lakossága. — Kiss Menyhért : A város dönti el. hogy kit választ meg, nem pedig a Héjjas Ivánok!) A kén viselő u^-ak most megint szóhoz jutottak. (Kiss Menyhért: Mindig szónál voltunk!)

Next

/
Thumbnails
Contents