Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIV. kötet • 1924. május 14. - 1924. június 17.
Ülésnapok - 1922-287
A nemzetgyűlés 287. ülése 1924. évi május hó 21-én, szerdán. 99 mány ezeket a rendelkezéseket természetesen mindaddig- fenn fogja tartam, amig — nem tu-dom mennyi idő muiva — az, országban olyan hatalmas papiripar nem keletkezik, amely az egész szükségletet el fogja tudni látni. A XXIV. csoport tartalmazza a fonás-, kefekötő- és szitakötő-ipar termékeit. Ennél a kisebb csoportnál főleg a kis- és kézműipar termékeit óhajtjuk megvédeni akkor, amikor a szitakötőket és hasonló faiparosokat akarjuk kellő vámvédelemben részesíteni. A XXV. csoport, a tarifáinak egyik legfontosabb csonortj textilipar termékeit tartalmazza. Azt hiszem, a részletes vita során ezt olyan bőségesen és kimerítően fogják tárgyalni, hogy alkalmam lesz minden egyes felszólalásra reflektálhatni. Most nem szándékozom az egyes tételeket részletesen ismertetni, csupán nagy általánosságban legyen szabad annyit megjegyeznem^ hogy ez, a vámtarifa ugy van felépítve, hogy lehetőleg mindenütt a munkát igyekeztünk védeni és a vámvédelem értéke aszerint fokozódik, amint az egyes textiliáknál az illető áru értékében a munkabér nagyobb vagy kisebb hányadot képvisel. így a félgyártmányok, a fonalak vámja egészen alacsonyan van beállítva, a nyers szövetek azonban már a finomabb kikészítés arányában fokozatosan mindig magasabb és magasabb vámvédelemben részesülnek, de amint bátor voltam hangsúlyozni : ezek a vámok egyáltalában nem prohibitiv vámok, sőt ki kell jelentenem, hogy az én véleményem és nézetem szerint ezek a vámok esetleg túl alacsonyak is lesznek ahhoz, hogy mi a külföldi államoknak észlelhető éles versenyével szemben zsenge és fiatal textiliparunkat kellőképen meg tudjuk védeni. Adja az ég, hogy aggályom ne váljék valóra. A XXVI. csoport a textilanyagokból konfekcionált cikkeket tartalmazza. Itt, mint minden tarifánál, újból csak a többletmunka védelme szempontjából a nyersanyag alapvámjához egy bizonyos konfekcionálási pótlék számítandó hozzá. A régi tarifáiban ez 40 százalék volt, tekintettel azonban arra, hogy a számitások ezt nem mutatták elegendőnek, az uj tarifákban a konfekcionált tömegcikkeknél 40 százalékról 50 százalékra emeltük fel a vámot, a konfekcionált luxusáruknál azonban felmegyünk egészen 300 százalékig is. Azt hiszem, ez általános érdek, ezzel ezer és ezer kisexisztenciát, háziiparost igyekszünk megvédeni és egyáltalában nem lehet országos érdek, hogy luxusruhákat Poiret-től és más francia cégektől méregdrágán hozzunk be, amikor azokat itt magunk is konfekcionálhatjuk. Érdekünk tehát, hogy nyersanyagot hozzunk be. (Helyeslés a jobboldalon.) A XXVII. csonort tartalmazza a szőrme és szücsárukat. Ennél a csoportnál a tarifa tekintettel volt arra, hogy ezek az áruk kifejezetten luxuscélokat szolgálnak-e. Itt igen erős, mondhatni prohibitiv vámokat állítottunk be . a luxus prémbőrök tekintetében, a közönséges prémbőröknél azonban meglehetősen alacsony a vámtétel s az áru értékével áll arányban. A XXVIII. csoport tartalmaz bőr- és bőrfeldolgozó roar termékelt. Ez is igen nagy csoport és valószínűleg igen erősen fogják támadni. Ez a csoport is ugy van felépítve, hogv lehetőleg a munkát igyekeztünk védeni és különösen Magyarország világhírű csizmadia- és cipéëztpara érdekében tartottuk szükségesnek ezeket a vámtételeket beállitani. Ezek a tételek azért sem hasonlíthatók össze a régi tarifa tételeivel, mert azok híresen rossz tételek voltak és tényleg, ha visszaemlékezünk a háború előtti időkre, látjuk, hogy Magyarország el voit árasztva silány minőségű német, amerikai és mindenféle más gyári cikkekkel, a mi kézműiparosaink, susztereink pedig tengődni voltak kénytelenek. A XXIX. csoport tartalmazza a kaucsukipar termékeit. A XXX. csoport pedig az üveg-, agyag-, cement- és kőipar termékeit. Ennél a csoportnál lényeges ármérsékléseket találunk olyan tömegáruk tekintetéiben, amelyek termelésére a jövőben nincs kilátás nálunk. Ezután következik a XXXI. csoport a vases fémipar termékeivel. Azt hiszem, hogy a részletes vita során lesz alkalmam kimerítően ismertetni ezt a csoportot. A következő XXXII. csoport, a gép- és villamossági-ipar termékeit tartalmazza. A gépipar vámtételei természetesen szorosan összefüggnek a vasipar vámtételeivel és ugyancsak ugy vannak felépítve, hogy lehetőleg a megmunkálás és a munka részesüljön kellőképen védelemben. A XXXIII. csoport a járóműveket tartalmazza. Ez is összefügg az előbbi két csoport vámtételei v el. A XXXIV. csoport tartalmazza a műszereket, hangszereket és órákat. Itt bizonyos iparok létesítésétől vagy fejlesztésétől teljesen eltekint a javaslat. Például óraipart sohasem fogunk Magyarországon teremthetni, (Zaj a szélsőbaloldalon.) az ilyen igazán beteges ipart tehát nem tartottuk szükségesnek védeni. Vagy például bizonyos finomabb mű szereket sem tudunk előállítani, kénytelenek voltunk tehát csak ott állítani be vámtételeket, ahol a kisiparosokat, a kisóráisokat, a szerelőipart akartuk védeni. A XXXV. csoport tartalmazza a nemesfém-feldolgozás termékeit, a drága- és féldrága köveket és az ezekből készült árukat. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Görgey István előadó: A XXXVI. csoport tartalmazza az összes árukat, amelyek az egyes csoportokban nem voltak felsorolva. Ide tartoznak a norinbergi áruk leg'különfélébb csoportjai Végül a XXXVII. csoport tartalmazza a nemes fémeket, ércpénzeket és más értékeket. Igen t. Nemzetgyűlés ! Szükségtelennek tartottam — mint méltóztatnak látni — a javaslaton tételenkint végigmenni, azt hiszem azonban, hogy sokkal indokoltabb lesz ha az elhangzott felszólalások után és alapján leszek bátor rámutatni mindazokra a speciális körülményekre és szempontokra, amelvek az egyes tételek megkonstruálásánál bennünket irányitottak és vezettek. Most csak egész általánosságban kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a javaslatot a tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! Méltóztassanak megengedni, hop-y mielőtt a vita megindul, röviden összefoslaüam azokat a 7 , általános szempontokat, amelvek megítélésem szerint, ennek a javaslatnak elbírálásánál mérlegendők. 1918-ban. amikor a monarchia szétforpácso| lódott, a helyzet az volt, hofry nálunk ^z I osztrák-mas-var antonym vá^tfrifa volt érvényben. Ez, mint külön törvény, be is volt
