Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-282
A nemzetgyűlés 282. ülése 1924, évi május hó 2-án, pénteken. 539 szavait —, hogy a belügyminister nr a betiltó rendelet irott szövege, valamint a belügyminister urt szóbeli kijelentése értelmében is kizárólag opportunitási és a sztrájk letörésének siettetését célzó politikai tendenciából indult ki. (Ugy van! Ugy van! a balközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon. — Gr. Bethlen István minister elnök : Esze ágában sincs !) Ha a törvényesség szempontjából birálom a betiltó rendeletet, meg kell állapitanom, bogy a kivételes hatalomról szóló törvény is, — amelyet szerintem ma, öt esztendővel a háború után, kétségtelenül több óvatossággal és nagy rezervációval kellene kezelni — csak valamely konkrét, a hadviselés érdekeibe, az ország belső rendjébe, és külső biztonságába ütköző sajtóközlemény megjelenése esetén adja meg a kormánynak ezt a jogot, és minthogy a kormány itt kizárólag pártpolitikai célzattal (Ulain Ferenc: Ez az igazság! — Ugy van! Ugy van! a balközépen.) és opportunitásból — amely opportunitás egész működését állandóan jellemzi — tette meg ezt az intézkedést, amelynek törvényes jogalapja nincs, (Erdélyi Aladár: Te indítványoztad az indemnitási vitában!) megállapítom, hogy a kormány ezzel azt az utolsó mentséget, amellyel eddig ezt a kormányzati rendszert mentegette, — hogy igaz, hogy tönkrement a magyar korona, igaz, hogy tönkrement a dolgozó társadalom, középosztály, tisztviselőtársadalom, de helyreállítottuk és fentartjuk a jogrendet — szintén felrúgta akkor, amikor törvénytelenül, a jog és igazság sérelmével a lapokat betiltotta. (Erdélyi Aladár: Ki indítványozta az indemnitási vitában a lapok betiltását'? — Zaj a balközépen. — Zsilinszky Endre: Nem a lapokét általában, hanem a forradalmi lapokét!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! (Zaj! — Erdélyi Aladár: Én csak a reminiszcenciát idézem fel !) A képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. Eckhardt Tibor: A közbeszóló igen tisztelt képviselő urnák, aki azt mondja, hogy én ugyanezt a törvénytelenséget akartam elkövetni (Erdélyi Aladár: Határozati javaslatban!) bátor vagyok azt a választ adni, hogy én határozati javaslatban javasoltam a hazai sajtó betiltását (Zaj és felkiáltások a balközépen: Na:<gyon helyes!) és pedig törvényes formák között. (Zsirkay János: Bethlen, mint a TESZ elnöke követelte ugyanezt! — Erdélyi Aladár: Nem törvényjavaslat volt, hanem határozati javaslat! — Zsirkay János: Annál rosszabb. — Zaj. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Zsirkay képviselő urat figyelmeztetem, hogy neki nincs joga közbeszólni! Eckhardt Tibor: Határozati javaslatot terjesztettem be arra nézve, hogy a kormány találjon módot arra, tehát ha kell, nyújtson be megfelelő törvényjavaslatot arra nézve, hogy a hazaáruló sajtó működése lehetetlenné tétessék. Ugyanezt az inditviáSnyomat, amelyet valamikor, ezelőtt három évvel Bethlen István gróf magáénak vallott és memorandumban fejtett ki, (Zaj és felkiáltások a balközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon: Aha!) kijelentem, ma is változatlanul állom és fentartom, ezt ma is követelem, sőt az alábbiakban előterjesztendők során épen arra fogok rámutatni, hogy a magyar sajtó bizonyos részének eltröeztösitése, a nyomdavállalatoknak kizárólag egy kézbe, nemzeti szempontból tökéletesen megbízhatatlan kézbe való juttatása (Ugy van! a balkÖzépen.) elsősorban előidézője ennek a beteg helyzetnek, amely minden évben legalább egyszer felfakad ebben az országban, mert a beteg test kelevényeket termel ki magából és amig ezek a kelevények nicnsenek leoperálva a nemzet testéből, addig nem lehet békesség és nyugalom. (Egy hang a jobboldalon: Sok kelevény van, az igaz!) Ebben a törvénytelen és jogtalan betiltó rendelkezésben a belügyminister ur arra hivatkozik, hogy szükséges több szélsőséges lap betiltása, nehogy a közönség egyoldalúan félrevezettessék. (Ugy van! a jobboldalon.) Bátor vagyok rámutatni arra, hogy* abban az időben, amikor a belügyminister ur ezt a rendelkezést kiadta, a kormánynak két lapja jelent meg, a Reggeli Hirek és az Esti Hirek, mint az aranyközéput Janus-areának két szája, amelyek a maguk igazságát onthatták a közvéleménybe, megjelent, a szociáldemokrata párt lapja, a Népszava, megjelent a jobboldali ellenzék lapja, A Nép. (Zaj és derültség a jobboldalon. —- Felkiáltások a jobboldalon : Wolff Károlyé ! — Derültség a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Kérem a képviselő urakat, méltóztassék lehetővé tenni, hogy a szónok folytathassa beszédét. (Rupert Rezső : Vass József pártjának a lapja! — Berki Gyula: Miért tagadják meg A Nép-et ? — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Peyer Károly : Hegyeshalmy állandóan oda ir cikket !) Eckhardt Tibor : Megállapítom továbbá azt is, hogy ezeken az emiitett sajtóorgánumokon kivül az elnémított lapvállalatok maguk is adtak ki egy kollektiv lapot, Magyar Sajtó címen, s megjelent még a németnj^elvü Morgenzeitung is, úgyhogy a közönség minden oldalról való informálása tényleg lehetséges volt. (Vanczák János : Megjelent az Ungarische Presse is !) A kormány betiltó rendelete után azonban semmiféle más hang ebben az országban nem emelhető, mint amelyet az igen t, kormány elnök ur és sajtófőnöke helyesel. (Ulain Ferenc : Vakmerőség !) Ha tehát, arról van szó, hogy a közvélemény objektív tájékoztatása ellen ki vétett, az-e, aki a sztrájkot a maga részéről méreteiben korlátozta, vagy az a rendszer, amely a dolgozni, megjelenni akaró lapokat, amelyek négy különböző irányzatot képviseltek, az egyoldalú félrevezetés ürügye alatt elnémította, nem hiszem, hogy tárgyilagos érvek alapján az utóbbi előnyére lehetne a kérdést eldönteni. (Ulain Ferenc : Klein Árminék ! — Erdélyi Aladár : Kinek van belőle részvénye 1) Bátor vagyok rámutatni arra is, hogy azt az információt, amelyet a kormánynak most megjelenő lapjai nyújtanak, mindennek lehet nevezni, csak tárgyilagosnak nem. Annak a kormányzati rendszernek, amelynek sajtóorgánumai Ludendorff tábornokot és fegyvertársait a kommunistákkal egy kategóriába állítják, (Mozgás.) annak a rendszernek, _ amely azt a nyilvánvaló hazugságot irta lapjában, hogy a nemzetgyűlést a szociáldemokraták és a fajvédők együtt hivatták össze, (Vanczák János: Tudatosan rágalmaz!) — ami «nyilván való an tudatos hazugság volt — s amely mindezeket a célzatos és félrevezető tendenciájú közleményeket megjelenteti, amelyek ebben a ponyvaujságban nap-nap mellett napvilágot látnak és semmit mást, mint pártpolitikai elfogultságot és a tehetségtelenséget nem terjesztik ebben az országban, annak ezen a címen, a tárgyilagos tájékoztatás címén lapokat elnémítani nemcsak irott, de erkölcsi joga sincs.
