Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-280
500 A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. költségek viselésének kérdését óhajtja tisztázni, ennélfogva ez, mint ilyen pénzügyi intézkedés vehető elsősorban és nem a szociális nézőpontokat illetőleg tekintendő. Ami a szociális nézőpontok érvényesítését illeti, azt hiszem, hogy ezek érvényesíthetők lesznek egy más pénzügyi megoldással is, legalább is olyan jól, mint amennyire ma vannak, vagy esetleg még jobban is. Szóval azt akarom jelezni, hogy a két kérdést külön kell választani és nem látok akadályt a magam részéről szociális szempontból abban, hogy ez a felhatalmazás, amelyre pénzügyi rendelkezés céljából van szükség, a népjóléti minislernek meg ne adassék. Azt hiszem, hogy a népjóléti minister" akkor, amikor ezen az alapon intézkedni kivan, úgyis szakelőadói értekezlelet, az érdekeltek hozzáértőinek bevonásával tartandó megbeszélést fog egybehívni s azon mód és alkalom lesz érvényesíteni mindazokat, amiket t. képviselőtársam előadott. Ami az oktatószemélyzet dolgát illeti, megjegyzem, hogy a tisztviselői munka ilyen felemelesére nézetem szerint elengedhetetlenül szükség van. Tényleg a mai öt-hat órai munkaidői nem lehet állandóan fentarlani. Akkor, amikor általában véve a közigazgatási személyzet munkaidejét felemeljük, azt hiszem, szükséges, hogy szabályozzuk azokra a tanítói vagy egyéb olyan oktatási tanerőkre is, amelyeknél a munkaidő még nincs egészen ennek a köztisztviselőktől majd megkívánandó munkaidőnek megfelelően szabályozva. Azt hiszem, hogy az egyenlő elbánás elve megkívánja azt, hogy legalább is revízió alá vegyÜK ezeket a kérdéseket és megnézzük, hogj^ hol nem felel meg a munkaidő. Ha igaz az, amit t. képviselőtársam mondott hogy vannak egyes kategóriák, amelyek mär ezidőszermt is annyi munkát végez nek, hogy többet nem lehet végezni, természetes, hogy ezeket illetőleg kiterjesztés nem log történni, aminthogy például ép az államvasutaknál es általában sok, inkább műszaki természetű dologban tényleg nem egy alkalmazott van, sőt az alkalmazottak számának egész kategóriája van, amelyeknél a munkaidő már megfelelő, amelyeknél meghosszabbításra egyáltalán nem gondoltunk. Csak azoknál gondoltunk meghosszabbításra, amelyeknél nem megfelelő es ezeknél azután természetszerűleg mindent el kell követnünk. Ami a nyugdíj kérdését illeti, e tekintetben a helyzet az. hogy programm összeállításánál kalkulációba véve ezeket a korlátozásokat is, amelyeket csináltunk, a nyugdijak terhe az eredeti 37 millióról 63 millió aranykoronára emelkedik fel a programm végrehajtásának befejezésekor. Ez csak a közigazgatásra vonatkozik és nem az állami üzemekre, pedig az állami üzemeknél óriási nagy a nyugdijasok száma a tényleges alkalmazottakhoz képest. Ennélfogva elengedhetetlen — és ez a népszövetségi tárgyalások alkalmával is megvitatás tárgya volt — hogy bizonyos intézkedést tegyünk legalább az átmeneti időre, legalább a szanálási időszak alatt, amivel megmutatjuk, jelezzük és tényleg érvényesítjük is pénzügyeinkben, hogy ahol a nyugdíjteherrel nem bírunk teljes mértékben számolni, ott megfelelő ledukciókat eszközlünk. A magam részéről nagyon kérem, hog3 r ebbe a redukcióba méltóztassanak belenyugodni annál is inkább, mert hiszen azok a fő aggáh T ok, amelyek a redukcióval szemben elhangzottak, nevezetesen a 40 évet szolgált, valamint a 60 esztendőt betöltött egyéneknek teljes nyugdíjjal való ellátása, már honoráltatott abban a javaslatban, amelyet Homonnay t. képviselőtársam terjesztett elő és amelyet a magam részéről szintén elfogadásra ajánlok. Esztergályos t, képviselőtársam a lakásügyön kívül javaslatot terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy az adók befizetése ne történjék meg májusig, illetve hogy a kis embereknek megfelelő hala^zevi április hó 17-én, csütörtökön, tás engedélyeztessék tekintetlel arra, hogy az állam egyes szállítóknak a számláit nem fizette ki. E tekintetben a helyzet ugy áll, hogy mi a programm összeállítása alkalmával kilátásba vettük és igy is beszéltük meg a dolgot a Népszövetséggel, hogy az állam akkor amikor ennek a programúinak a végrehajtásába bele kezd, amikor tényleg és végleg beszünteti a bankóprést, előzetesen gondoskodni fog mindazoknak a hátralékoknak kiegyenlítéséről, amelyek az adminisztrációban mutatkoznak. Nézetem szerint ez szükséges a programm megkezdésekor, nehogy később nehézségek merülhessenek föl abból, hogy az állam minden tartozását nem rendezte és nem fizette ki. Nemcsak hiszem, hanem meg vagyok róla győződve, hogy a pénzügyminister ur ennek a Népszövetséggel is megbeszélt tervezetnek megfelelően ki fogja fizetni az állam összes hátralékos tartozásait es e tekintetben rendezett helyzet áll be, mert hiszen tudjuk, hogy a bank felállítása után többé papírpénzt kibocsátani nem lehet, a banknak pedig június folyamán mindenesetre meg kell kezdeni működését. Sándor Pál t. képviselő ur tett még javaslatot a gabonaforgalmi adóra vonatkozólag és ugyanebben a tárgyban tett indítványt Várnay t. képviselő ur is. Farkas István t. képviselő ur szintén a forgalmi adókkal foglalkozott és azt kivánta, hogy ez a kenyérmagvakra ne terjesztessék ki. Erre a kérdésre, amelyet már a pénzügyi bizottságban is tárgyaltunk, nem kívánok kiterjeszkedni, minthogy erre a pénzügyminister ur fog reflektálni, úgyszintén nem terjeszkedem ki Esztergályos és Peyer Károly t. képviselő uraknak a lakásügyre vonatkozó javaslataira sem, minthogy ezekre, azt hiszem, a népjóléti miniszter ur lesz szives a választ megadni. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólani. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Sándor Pál t. képviselő ur indítványt adott be, amelynek megfontolása után arra vagyok bátor kérni a t. Nemzetgyűlést, hogy a §4 más módosítással fogadja el, amelyhez azonban, azt hiszem, Sándor Pál t. képviselő ur is hozzá fog járulni. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Elnök: Kérnem kell a minister urat, méltóztassék kissé hangosabban beszélni. (Zaj.) Csendet kérek az egész teremben. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Az előadó nr lesz szives előterjeszteni az erre vonatkozó módosítást, amely szerint az a) melléklet B) része IV./II. pontjának első bekezdéséből a »gabonaforgalomra, valamint« szavak kimaradnának, viszont a bekezdés kiegészítendő volna azzal a rendelkezéssel, hogy a kizárólagos gabonakereskedelem adómentességere vonatkozó 1921 : XXXIX. te. 37. §-ának 12. pontjában biztosított mentességet a pénzügyminister rendelettel megszüntetheti, ha az adómentességet közgazdasági szempontból fentartandónak nem tartja. (Helyeslés./ Elnök: Sándor Pál képviselő ur kér szót. Sándor Pál: A bejelentést tisztelettel tudomásul veszem és határozati javaslatomat visszavonom. Elnök: A népjóléti minister ur kíván szólni. Vass Jozseí népjóléti és munkaügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az én tárcám keretét érdeklő ügyekben terjesztetett elő néhány határozati javaslat. Az egyikre, amelyet Kéthly Anna képviselőtársam nyújtott be, a/- igen t. előadó ur már szives volt a választ Körülbelül megadni Itt tudniillik felhatalmazás terveztetik a népjóléti minister részére, hogy ugy a korhatárra, mint a megtérítési kötelezettségére vonatkozóan az állami gyermekvédelmet szabályozó 1901. évi alaptörvényektől eltérő módon is rendelkezhessék. Igen t. képviselőtársunk az 1. pontot kifogásolta, nevezetesen azt, hogy ne adassék mód a népjóléti ministernek rendeleti intézkedésre abban az irányban, hogy az 1901. évi
