Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

498 A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. egész sereg tisztviselője is, hogy a háztulajdonosok a ma már rendelkezésükre álló eszközökkel biz­tosítsák részükre 1926. novemberen túli időre is, hogy a lakásukban megmaradhatnak es ezt a biz­tosítékot csak ugy lesznek hajlandók megadni, ha már ma lényegesen magasabb házbér fizetésére kötelezik magukat. Ez a rendelkezés a lakosság nagy részében oly nyugtalanságot vált ki, amely — azt hiszem — nem lehet célja a kormánynak, különösen most, amikor az átmeneti idő alatt előreláthatólag súlyos gazdasági válsággal kell számolni. Ismételten azt a tiszteletteljes kérelmet intézem tehát a kormány­hoz s a nemzetgyűlés többségi pártjához, hogy ne méltóztassék ezt a szakaszt meghagyni a törvény­javaslatban, és javaslom, hogy a c) szakasznak a lakbérek fokozatos felszabadítására vonatkozó ré­széből hagyassanak ki a 6. § következő szavai ; »A lakások és nem üzleti célra használt helyisé­geket illetőleg pedig az 1926. évi november hó Î. napjától kezdődőleg.« Kérem a t. Nemzetgyűlést, járuljon hozzá e javaslatomhoz és ezáltal tegye lehetővé, hogy ha már a bérek emelése súlyos meglerhelést jelent az ország lakosaira nézve, a felmondás kérdésében szüntessék meg a bizony­talanságot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? Forgács Miklós jegyző : Nagy János (egri} ! Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! Az a) melléklet b) részének 5. pontja felhatalmazza a kor­mányt, hogy a belügyminister a pénzügyministerrel egyetértve, a vármegyék háztartására vonatkozó szabályokat a törvénytől eltérő módon is eltérő rendelettel szabályozhassa. Ebből azonban a váro­sok és községek kimaradtak, ezért ennek pótlására ajánlom a következő módosításom elfogadását: »Az a) melléklet b) részének 5. pontjában uj máso­dik bekezdésként a következő rendelkezés veendő fel : a belügyminister a pénzügyministerrel egyet­értve az önkormányzat kötelező meghallgatása melleit a városok és községek háztartására vonat­kozó szabályokat az 1886 : XXL, XXII. és az 1912. évi LVII1. tc.-et illetőleg kiegészitésük és módosi­tásuk tárgyában hozott törvényeket eltérő módon rendelettel állapithatja meg.« Elnök : Várnai Dániel képviselő ur kivan szólani. Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! A melléklet amaz intézkedéséhez kívánok módosító indítványt tenni, amely az őrlési adót eltörölteti, emellett azonban a gabona belső forgalmát megadóztatja. Ez az intézkedés is azt bizonyítja, amit mi a bizott­ságban és az általános vita "folyamán is hangoz­tattunk és bizonyítottunk is, még pedig azt, hogy a nagy vagyon kimélése szempontjából, az egyenes­adó restringálhalása szempontjából a kormány a közvetett adók felfokozásának módszereihez folya­modott. Ebben az intézkedésben tisztára ezt a célt látom kifejezve. A kormány, hogy behozza azt a veszteséget, amelyet az egyenes adók megadóztatása terén lát, megadóztatja evvel az intézkedésével a gabona belső forgalmát, még pedig a forgalomra nézve rendszeresített kulcscsal, 3%-kal. Ebben a gabona­forgalmi adóban benne van a forgalmi adók nem könnyen elviselhető természete, az, hogy egyre fokozódik, mint a lavina, dörögve megy tovább és csak a szegény emberre végzetes. Nem áll, hogy gabonaforgalmi adó csak 3%-os lesz, mert ép ugy, mint a többi forgalmi adó, egyre fejlődik, szapo­rodik és amikor ahhoz a szegény fogyasztóhoz ér, aki font vagy kilószámra tudja csak a kenyeret vásárolni, ebben a kenyérben nem 3%-os gabona­forgalmi adót, hanem 10—12%-os gabona forgalmi adót is kénytelen lefizetni. Ennek a szempontnak figyelembevételével és figyelembevételével annak a másik szempontnak, hogy a kormánynak mód­jában van, az adókötelesnek azonban módjában évi április hó 17-én, csütörtökön. nincs, hogy az egyenes adózás terén regresszálja magát abban a tekintetben, hogy az egyenesadó kiépítése és fokozása terén igyekezzék megszerezni azokat az összegeket, amelyek a szanálási pro­gramm eredményes végrehajtásához szükségesek, azt javaslom, hogy ejtse el a gabona belső forgalmá­nak megadóztatását. Tessék a malmokat és a ke­reskedőket közvetlenül megadóztatni, tessék ugy megadóztatni, hogy ez ne legyen áthárítható, sőt duplán vagy 50% — 100%-kal áthárítható a fogyasz­tóra. Tehát javaslom, hogy »az A) mellékelt b) fe­jezet 4-ik cikke második pontjának első bekezdése töröltessék.« Evvel természetesen javaslom az őrlési adó fentartását is, megkívánom azonban jegyezni, hogy koncedálni tudom azokat az óhajtásokat és pana­szokat, amelyeket az őrlési adó ellen a kisemberek tesznek. Nem tartom igazságosnak én sem azt, hogy az a szegén}? ember, aki az aratási munká­ból jutott 4—5 zsák gabonához, mikor ezt a nehéz munkával szerzett gabonát a malomba viszi, ennek 10%-át lefelezzék. Mindamellett javaslom az őrlési adó fentartását, mert a kormánynak ezen a téren is módjában van a kisembereket megvédelmezni. Kérem javaslatom elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovics György jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Itt avval a változással állunk szemben, hogy ez az őrlési adó átmegy a forgalmi adóba, ezt akarjuk a termelőnél helyettesíteni avval az adópótlékkal, amelyet eddig őrlési adó cimén az állam bevett. Én azt gondolom, hogy legfontosabb a fogyasztási adóknak az a része, amelyik közvetlenül a legszükségesebb élelmi cik­keket adóztatja meg. Senki sem vitathatja, hogy minálunk a kenyér rettenetes nagy szerepet ját­szik a szegény emberek életfentartásában, úgy­szólván kenyérrel és tésztafélékkel él a magyar dolgozó osztály és az volna a fontos szempont, hogy ez minél kevesebb közvetett adóval legyen megróva. Akármilyen formában jön a gabonára adó, ez kétségtelenül szerepel és kalkulál a liszt árában, amelyet megadóztatnak akár gabona, akár más alakban Nekem tehát az a véleményem, hogy semminemű forgalmi adóval ezt pótolni nem kel­lene, hanem teljesen meg kellene szüntetni, mert nyilvánvaló, hogy a termelő végső soron is áthá­rítja a fogyasztóra. Éppen azért, mert rettenetes rosszak a szociális viszonyok, a szegény emberek nagyrésze, minél szegényebb, annál többet fizet forgalmi adókban, mert az életfentartáshoz szük­séges cikkeket apró részletekben tudja csak be­szerezni és minél kisebb mértékben szerzi be szük­ségletét, annál több fogyasztási és forgalmi adót fizet. Itt egy szempont lehet, hogy töröljük a gabo­naneműekre a íorgalmi adót, jelentkezzék az akár forgalmi adó képeben vagy őrlési ado tormájában, mert bizomos hogy vég ő fokon ; fogyasztónak kell ezt megfi/.etni. A magyar mezőgazdasági mun­kásság és f városi népség kenyérrel él Legalább ezt a mindennapi kenyeret ne adóztassa meg az állam, legalább annyi i egyen meg, és én keive­kérem a kormányt és a többséget, hogy itt ne vessen ki semmiféle adót. Mi nem vagyunk semmi közvetett adónak hivei. Kérjük tehát legalább itt enyhítsék a népességnek, a dolgozó osztálynak élelmezését és vegyék le ezt a forgalmi adót. Kérem a kormán}?!, hogy ilyen értelemben intéz­kedjék és módosítsa a rendeletet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván valaki szólani? Az előadó ur kivan nyilatkozni Kálíay Tibor előadó : Méltóztassanak megen­gedni, hogy az elhangzott egyes javaslatokra ! vonatkozókig a magam részérői nyihtkozhassam.

Next

/
Thumbnails
Contents