Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

498 A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. egész sereg tisztviselője is, hogy a háztulajdonosok a ma már rendelkezésükre álló eszközökkel biztosítsák részükre 1926. novemberen túli időre is, hogy a lakásukban megmaradhatnak es ezt a biztosítékot csak ugy lesznek hajlandók megadni, ha már ma lényegesen magasabb házbér fizetésére kötelezik magukat. Ez a rendelkezés a lakosság nagy részében oly nyugtalanságot vált ki, amely — azt hiszem — nem lehet célja a kormánynak, különösen most, amikor az átmeneti idő alatt előreláthatólag súlyos gazdasági válsággal kell számolni. Ismételten azt a tiszteletteljes kérelmet intézem tehát a kormányhoz s a nemzetgyűlés többségi pártjához, hogy ne méltóztassék ezt a szakaszt meghagyni a törvényjavaslatban, és javaslom, hogy a c) szakasznak a lakbérek fokozatos felszabadítására vonatkozó részéből hagyassanak ki a 6. § következő szavai ; »A lakások és nem üzleti célra használt helyiségeket illetőleg pedig az 1926. évi november hó Î. napjától kezdődőleg.« Kérem a t. Nemzetgyűlést, járuljon hozzá e javaslatomhoz és ezáltal tegye lehetővé, hogy ha már a bérek emelése súlyos meglerhelést jelent az ország lakosaira nézve, a felmondás kérdésében szüntessék meg a bizonytalanságot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? Forgács Miklós jegyző : Nagy János (egri} ! Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! Az a) melléklet b) részének 5. pontja felhatalmazza a kormányt, hogy a belügyminister a pénzügyministerrel egyetértve, a vármegyék háztartására vonatkozó szabályokat a törvénytől eltérő módon is eltérő rendelettel szabályozhassa. Ebből azonban a városok és községek kimaradtak, ezért ennek pótlására ajánlom a következő módosításom elfogadását: »Az a) melléklet b) részének 5. pontjában uj második bekezdésként a következő rendelkezés veendő fel : a belügyminister a pénzügyministerrel egyetértve az önkormányzat kötelező meghallgatása melleit a városok és községek háztartására vonatkozó szabályokat az 1886 : XXL, XXII. és az 1912. évi LVII1. tc.-et illetőleg kiegészitésük és módositásuk tárgyában hozott törvényeket eltérő módon rendelettel állapithatja meg.« Elnök : Várnai Dániel képviselő ur kivan szólani. Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! A melléklet amaz intézkedéséhez kívánok módosító indítványt tenni, amely az őrlési adót eltörölteti, emellett azonban a gabona belső forgalmát megadóztatja. Ez az intézkedés is azt bizonyítja, amit mi a bizottságban és az általános vita "folyamán is hangoztattunk és bizonyítottunk is, még pedig azt, hogy a nagy vagyon kimélése szempontjából, az egyenesadó restringálhalása szempontjából a kormány a közvetett adók felfokozásának módszereihez folyamodott. Ebben az intézkedésben tisztára ezt a célt látom kifejezve. A kormány, hogy behozza azt a veszteséget, amelyet az egyenes adók megadóztatása terén lát, megadóztatja evvel az intézkedésével a gabona belső forgalmát, még pedig a forgalomra nézve rendszeresített kulcscsal, 3%-kal. Ebben a gabonaforgalmi adóban benne van a forgalmi adók nem könnyen elviselhető természete, az, hogy egyre fokozódik, mint a lavina, dörögve megy tovább és csak a szegény emberre végzetes. Nem áll, hogy gabonaforgalmi adó csak 3%-os lesz, mert ép ugy, mint a többi forgalmi adó, egyre fejlődik, szaporodik és amikor ahhoz a szegény fogyasztóhoz ér, aki font vagy kilószámra tudja csak a kenyeret vásárolni, ebben a kenyérben nem 3%-os gabonaforgalmi adót, hanem 10—12%-os gabona forgalmi adót is kénytelen lefizetni. Ennek a szempontnak figyelembevételével és figyelembevételével annak a másik szempontnak, hogy a kormánynak módjában van, az adókötelesnek azonban módjában évi április hó 17-én, csütörtökön. nincs, hogy az egyenes adózás terén regresszálja magát abban a tekintetben, hogy az egyenesadó kiépítése és fokozása terén igyekezzék megszerezni azokat az összegeket, amelyek a szanálási programm eredményes végrehajtásához szükségesek, azt javaslom, hogy ejtse el a gabona belső forgalmának megadóztatását. Tessék a malmokat és a kereskedőket közvetlenül megadóztatni, tessék ugy megadóztatni, hogy ez ne legyen áthárítható, sőt duplán vagy 50% — 100%-kal áthárítható a fogyasztóra. Tehát javaslom, hogy »az A) mellékelt b) fejezet 4-ik cikke második pontjának első bekezdése töröltessék.« Evvel természetesen javaslom az őrlési adó fentartását is, megkívánom azonban jegyezni, hogy koncedálni tudom azokat az óhajtásokat és panaszokat, amelyeket az őrlési adó ellen a kisemberek tesznek. Nem tartom igazságosnak én sem azt, hogy az a szegén}? ember, aki az aratási munkából jutott 4—5 zsák gabonához, mikor ezt a nehéz munkával szerzett gabonát a malomba viszi, ennek 10%-át lefelezzék. Mindamellett javaslom az őrlési adó fentartását, mert a kormánynak ezen a téren is módjában van a kisembereket megvédelmezni. Kérem javaslatom elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovics György jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Itt avval a változással állunk szemben, hogy ez az őrlési adó átmegy a forgalmi adóba, ezt akarjuk a termelőnél helyettesíteni avval az adópótlékkal, amelyet eddig őrlési adó cimén az állam bevett. Én azt gondolom, hogy legfontosabb a fogyasztási adóknak az a része, amelyik közvetlenül a legszükségesebb élelmi cikkeket adóztatja meg. Senki sem vitathatja, hogy minálunk a kenyér rettenetes nagy szerepet játszik a szegény emberek életfentartásában, úgyszólván kenyérrel és tésztafélékkel él a magyar dolgozó osztály és az volna a fontos szempont, hogy ez minél kevesebb közvetett adóval legyen megróva. Akármilyen formában jön a gabonára adó, ez kétségtelenül szerepel és kalkulál a liszt árában, amelyet megadóztatnak akár gabona, akár más alakban Nekem tehát az a véleményem, hogy semminemű forgalmi adóval ezt pótolni nem kellene, hanem teljesen meg kellene szüntetni, mert nyilvánvaló, hogy a termelő végső soron is áthárítja a fogyasztóra. Éppen azért, mert rettenetes rosszak a szociális viszonyok, a szegény emberek nagyrésze, minél szegényebb, annál többet fizet forgalmi adókban, mert az életfentartáshoz szükséges cikkeket apró részletekben tudja csak beszerezni és minél kisebb mértékben szerzi be szükségletét, annál több fogyasztási és forgalmi adót fizet. Itt egy szempont lehet, hogy töröljük a gabonaneműekre a íorgalmi adót, jelentkezzék az akár forgalmi adó képeben vagy őrlési ado tormájában, mert bizomos hogy vég ő fokon ; fogyasztónak kell ezt megfi/.etni. A magyar mezőgazdasági munkásság és f városi népség kenyérrel él Legalább ezt a mindennapi kenyeret ne adóztassa meg az állam, legalább annyi i egyen meg, és én keivekérem a kormányt és a többséget, hogy itt ne vessen ki semmiféle adót. Mi nem vagyunk semmi közvetett adónak hivei. Kérjük tehát legalább itt enyhítsék a népességnek, a dolgozó osztálynak élelmezését és vegyék le ezt a forgalmi adót. Kérem a kormán}?!, hogy ilyen értelemben intézkedjék és módosítsa a rendeletet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván valaki szólani? Az előadó ur kivan nyilatkozni Kálíay Tibor előadó : Méltóztassanak megengedni, hogy az elhangzott egyes javaslatokra ! vonatkozókig a magam részérői nyihtkozhassam.