Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

"Â nemzetgyűlés 280. ülése 1924: évi április hó 17-én, csütörtökön. 491 első bekezdésének 13-ik sorában a „számvitelét" szó helyébe a „kezelését" szó lenne a teendő. Ez a változtatás azonban-t. i. hogy a „számvitel" szó helyett a „kezelés" szó tétessék - végig lenne viendő az egész jegyzőkönyvben. Tehát a „számvitel" szó helyett a „kezelés" szó lenne teendő : a II számú jegyzőkönyv XI. cikk 1. pont második bekezdésének 3-ik sorában, a II. számú jegyzőkönyv XI. cikk 2. aj pontja 9-ik sorában, a II. számú jegyzőkönyv XI. cikk 2. ej pont 5-ik sorában és a II. számú jegyzőkönyv XII. cikk 4-ik sorában. Végül 6. a II. számú jegyzőkönyv XIII. cikke 4-ik pontjában ezen szavak helyett : „a bevételeket és az állami fizetéseket" ezen szavak lennének teendők : „az állami bevételeket és fizetéseket." Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezeket a módosításokat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólani. (Nem Ij Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A kérdést akkép fogom feltenni, hogy a törvényjavaslat 1. §-ának eredeti szövegévei szembeállitom az előadó ur által proponált szöveget. Amennyiben az e<edeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor az előauó ur szövegezésében togom a szakaszt elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az 1. §-t az eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem '? (Nem !J A nemzetgyűlés a szakaszt az előadó ur által indítványozott szövegezésben fogadta el. Következik a 2. § Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). Elnök: Kivan valaki szólani? Forgács Miklós jegyző': Homonnay Tivadar! Homonnay Tivadar : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita eliiyujtásához nem akartam hozzájárulni és azért olt nem szólaltam fel. Méltóztassanak^ azonban megengedni... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy a 2. §-nál az ahhoz tartozó a) és b) számú mellékleteket is tárgyaljuk, melyek a képviselő urak kezében levő bizottsági jelentés 30. és 4b. oldalán foglaiiatnak. Homonnay Tivadar : .. hogy a részletes vitánál igen röviden, dióhéjban felhívjam egyes kérdésekre a kormány szives figyelmét, amelyek véleményem szerint mélyen érintik a közszolgálati alkalmazottak gazdasági helyzetét, amely a közalkalmazottak gazdasági helyzetét mélyen érinti a törvényjavaslatokban. Az előttünk fekvő törvényjavaslat forduló pontot fog jelenteni a közalkalmazottak gazdasági helyzetében és igen-igen nagy kihatással lesz a közalkalmazott ikra Az előttünk fekvő törvényjavaslat ide vonatkozó szakaszai érintik, tárgyalják az aktiv közalkalmazottak gazdasági helyzetét, a nyugdíjasokét, a polgári és katonai személyekét, az árvákét, az özvegyekét, azonkívül kitér a törvényjavaslat a természetoeni ellátás megszüntetésére, valamint a közszolgálati alkalmazottak lakbérkérdésének rendezésére Az aktiv közszolgálati alkalmazottak fizetésrendezésére vonatkozó rendelkezést, illetőleg törvényjavaslatot igen szívesen láttam volna a kormány részéről, ha már ennél a törvényjavaslatnál benyújthatta volna. Jól tudom azt, hogy a mai gazdasági helyzet nem engedi meg, hogy a közszolgálati alkalmazottak fizetésrendezése már e törvényjavaslat keretén belül véglegesen letárgyaltassék, de nyomatékosan arra kérem a t. kormányt, hogy méltóztassék a közeljövőben megtalálni a módot arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak fizetésrendezésére vonatkozó javaslatot terjessze a nemzetgyűlés elé és azzal kapcsolatosan külön törvényjavaslat alakjában a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó pragmatikát. Nem akarok itt részletesen kitérni azokra a nehézségekre, arra a nyomasztó helyzetre, amelyben a közszolgálati alkalmazottak évtizedek óta sinylődnek. Nem akarom itt kronologikus sorrendben levezetni azt, hogy II. József idejétől napjainkig milyen nehéz helyzetben voltak a közalkalmazottak. Mindezektől elállók azért, mert, mint mondottam, az általános vitát nem akarván húzni, ott nem szólaltam fel, itt a részletes vitánál is csak az egyes kérdések megvilágítására fogok szorítkozni és törvénypotló módosításaimat előadni. A közszolgálati alkalmazottak már a békeidőkben is a legnehezebb viszonyok között élve, alig tudták napi szükségleteiket fedezni. A háború alatt is nagyon nehéz volt a helyzetük, nem is szólva a a kommünről és a forradalmi időkről. A mai időkben is a legnehezebb és a legsúlyosabb gazdasági viszonyok között élnek a közalkalmazottak. Az a panasz, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatban lefektetett szakaszokban foglalt rendelkezések sem biztosítják részükre a feltétlenül biztos megélhetést. Egy bizonyos, az, hogy ebben a törvényjavaslatban le van fektetve az általam is annyira helyeselt elv, hogy a közalkalmazottak több, jobb, lelkkismeretesebb és pontosabb munkát végezzenek. Általam már régen, évek óta hirdetett elvek ezek, épen azért, mert ugyanazon az állásponton vagyok ebben a kérdésben, mint a t. kormányzat ; a másik oldalon pedig megkívánom azt, hogy a kormányzat gondoskodjék arról, hogy a közalkalmazottak olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy azt a több, pontosabb, lelkiismeretesebb munkálkodást nyugodt lelkiismerettel, anyagi gondoktól mentesen érvényesíteni tudják. El keíl ismerni, hogy a múlt év június havában a kormányzat jelentős ïépést tett a közalkalmazottak gazdasági helyzetének radikális megoldása tárgyában. Mondhatom, az egész vonalon, kevés kivétellel s csak az alsóbb osztályokban nem vob a megelégedés általános, mert a X és az ennél alsóbb kdtagóriákba sorozott közalkalmazottak részere nem biztosíttatott a létminimum Én kérem a t. kormányt méltóztassék különösen ezeknek az alsóbb kategóriájú, alsóbb fizetési osztályba sorozott közalkalmazottaknál legalább a létminimum biztosításáról gondoskodni. Kormány nyilatkozatok történtek a pénzügyminister ur, az igen tisztelt előadó ur és elsősorban a ministerelnök ur részéről, hogy a közeljövőben a közalkalmazottak illetményei az aranyparitásnak bizonyos százalékában fognak kiutaltatni. Három kérdés az, amely az aktiv közalkalmazottakat idegesiti. Az egyik az illetmény, a másik a Jakbér és a harmadik a családi pótlék kérdése. Kérem az igen t. kormányt, hogy találja meg a módot arra. hogy a közalkalmazottak a lehető legrövidebb időn belül olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy ebből a nárom illetményből tisz tességesen, kulturemberhez méltóan meg is tudjanak élni. Nagyon szeretném, ha a kormányzat az 1908. évi XXVII. t.-c. alapjára helyezkednék a lakbér kérdésében s ha a kiadandó rendeletekben, különösen a lakbérkérdésben nagy figyelemmel lenne arra, hogy a vidéki városokban és olyan községekben alkalmazott közalkalmazottak, ahol a közüzemek még nem létesíttettek, a közüzemi pótlék fizetése alól felmentessenek. Igen kevés helyen vannak meg az összes közüzemek. Sok helyen villanj'világitás és csatorna nincs Azt látjuk azonban a hozzánk érkező levelekből, hogy ezeknek a városoknak közalkalmazottai kénj~telenek mégis a közüzemi pótlékokat fizetni. A családi pótlékra vonatkozólag is az volna az óhajom és egyszersmind kérésem a kormányhoz hogy a családi pótlék és a lakbér, ugy mint az