Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

490 A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. csak azért, mert a kormány iránt bizalmatlansággal viseltetünk, hanem az előbb emiitett szempontból sem, amely ezt a bizalmatlanságot szinten megerősíti. Főkifogásunk, hogy a javaslatból keletkező terhek elosztása igazságtalanul történik. A kormány az adók megállapításánál és kirovásánál, valamint a lakbérkérdésnél oly súlyos terheket ró főként a városi lakosságra, hogy ezen terhek szükségképen károsan kell, hogy éreztessék hatásukat egész gazdasági életünkre. Mi a magunk részéről a részletes vitában részt fogunk venni, s a részletes vita folyamán ismételten rá fogunk még mutatni sérelmeinkre. Természetesen, amennyiben javaslataink nem fogadtatnak el, ezért a felelősség elsősorban a kormányt és pártját fogja terhelni. Meg vagyok arról győződve, hogy e szanálási időszak alatt válságon kell keresztülmennünk, amelynek előjelei máris mutatkoznak az egész gazdasági életben. Nem lehet érdeke sem a kormánynak, sem a mögötte álló pártnak, hogy főként azoknak a társadalmi osztályoknak, amelyek két kezük munkájával és szellemi munkájuk keresetéből élnek, helyzetét tegye, épen ezen idő alatt, még nehezebbé, még válságosabbá. r Ezek a szempontok voltak előttünk irányadók. Altalánosságban sem fogadjuk el a javaslatot, a részletes vita folyamán pedig, — ismétlem — rá fogunk mutatni még egyszer azokra az okokra, amelyek ezen elhatározásunknál elhatározóan közrejátszottak. Baross János: T. Nemzetgyűlés! Mindenben csatlakozom előttem szóló ellenzéki képviselő társaim álláspontjához és magam sem óhajtok a részletes vitában résztvenni. Mégis a velem egy gondolkozású pártonkívüli és 18 ellenzéki képviselő társam nevében egy határozati javaslatot nyújtok be és pedig azért, hogy az az idő, amelyre a nemzetgyűlés többsége a nemzetgyűlés jogait a kormányra ruházza át, arra használtassák fel, hogy ezen szanálási időszak letelte idejére már olyan modern adótörvények álljanak az ország rendelkezésére, amelyek a szellemi és fizikai munkát végző széles társadalmi rétegek érdekeit megóvják s az állami terheknek, mely előreláthatólag óriásiak lesznek, legnagyobb részét a gyengébb vállakról lehetőleg az erős vállakra hárítsák át. Épen ezért minden további indokolás nélkül — hiszen adórendszerünk hibáit, az adókezelés komplikált és drága voltát, a vita során annjára feltárta az ellenzék az ország előtt, hogy bővebb és hoszszabb indokolás határozati javaslatomhoz felesleges (Helyeslés jobbfelől.) — fel fogom olvasni határozati javaslatunkat. Mondom, ez a határozati javaslat azt célozza, hogy akkorra, amikorra ez a felhatalmazási, szanálási időszak letelik, legyen módja a parlamentnek a kormány által idejében előterjesztett modern adótörvénnyel megosztani az állami terheket igazságosan, prőgresszive és a szociális gondolatnak és érzésnek megfelelően. Épen ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy fogadja el következő határozati javaslatunkat (olvassa) : »Alulírottak indítványozzuk, hogy utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a szanálási törvényjavaslat letelte előtt kellő időben terjesszen be törvényjavaslatot az egész magyar adórendszer gyökeres reformjáról. Ezen törvényjavaslat alkalmas legyen egész adórendszerünket és adókezelésünket egyszerűsíteni és a progresszivitás elvét, valamint a szociális szempontokat hatékonyan érvényesíteni.« Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ilyen irányú házhatározatot hozni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kíván nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! A kormány a szanálási időszak alatt a felhatalmazás alapján bizonj^os rendeletekkel fogja az évi április hó 17-én, csütörtökön. adókérdéseket szabábyozni és rendezni. Ezek a rendeletek természetszerűleg csak addig bírnak érvénynyel, amig ennek a felhatalmazásnak az érvénye meg nem szűnik. Ennek folytán kötelessége lesz az akkori kormánynak, mielőtt a szanálás bevégződik, amúgy is ezekre a kérdésekre vonatkozólag törvényjavaslatokat a nemzetgyűlés elé terjeszteni. (Helyeslés.) Ennek folytán az előterjesztett határozati javaslathoz a magam részéről hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a törvényjavaslat címét a bizottság által előterjesztett szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ' Nem!) Kérem azokat, akik a törvényjavaslat címét a bizottság szövegezésében elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés a törvényjavaslat címét a bizottság szövegezése szerint elfogadta. Következik a határozathozatal Baross János képviselő ur határozati javaslata felett, kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e Baross János képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vágj' nem ? (Igen !) Kérem azokat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elfogadta. Következik a törvényjavaslat 1. §-a. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Elnök: Az előadó ur kíván szólani Kállay Tibor előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1. § tárgyalásánál több izben észrevétel tárgyává tétetett az, hogy a jegyzőkönyv magyar fordítása nem felel meg teljesen a kívánalmaknak. Ezen már segítettünk az egyesitett bizottság tárgyalása során, amennyiben ott igyekeztünk korrigálni a magyar szöveget, hogy az a francia szöveggel teljesen összhangba hozassék és a magyarság kívánalmainak is megfeleljen. Mindazonáltal több izben átnézve ezeket a jegyzőkönyveket, illetőleg a magyar szöveget, ugy látjuk, hogy egy pár olyan kifejezés, illetőleg hiba van még a törvényjavaslat magyar fordítási részében, amely részben a magjarság szempontjából esik kifogás alá, részben pedig a francia szöveg precízebb kifejezését teszik szükségessé. Ezért javasolnám a jegyzőkönyv magyar részében csakis a helyesebb fordítás céljából a következő módosításokat: 1. Az I. számú jegyzőkönyv 1 lik bekezdésének első sorában, amely így szól: »hogy tartózkodni fog minden ténykedéstől«, a »hogy« szó törlendő. 2. A IL számú jegyzőkönyv III. cikkének 8-ik sorában a »külkereskedelmének« szó elé a »hogy« szó teendő. (Reisinger Ferene : Nincs egyéb hiba benne ? Mást ír elő a francia szöveg ! — Peyer Károly : A magyar szövegben »magyar királyi kormány« van ; ez nem egyezik a francia szöveggel.) Nem tudom, melyik javaslat van a képviselő urak előtt, azt méltóztassanak nézni, ameh

r mellékletül van csatolva a 429. számú bizottsági jelentéshez. 3. A II. számú jegj^zőkönyv V. cikkének első pontjában e szavak helyett": „a kiadásoknak a bevételekkel szemben a programmban tekintetbe vett többletét" e szavakat kivánnám bevenni : „a kiadásoknak a programmban kilátásba vett bevételekkel szemben mutatkozó többletét" Az eredeti szöveget is meg lehet nagyon érteni, de az általam javasolt szöveg, azt gondolom, mégis helyesebb. 4 A II. számú jegyzőkönyv X. cikkének 3. pontjában a 6-ik sorban ezen szó helyett : „pótló" az a szó lenne teendő : „további." 5. A II. számú jegyzőkönyv XI. cikk i. pontja