Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

472 f

 nemzetgyűlés 280. ülése 1924. évi április hó 17-en, csütörtökön. is beváltak. Minden egyes ilyen repülőbizottság álljon három b rói tagból; ezek járják be a közigazgatás különböző ministeriumait és ágait s miután meg van állapítva a lecsökkentendők létszáma, vegyék elő a rendelkezésükre álló minősitvényi táblázatot, viszgálják meg gondosan a mellékkörülményeket, az illető tisztviselők arravalóságát, munkaképességét, vagyoni helyzetét s ennek megvizsgálása után és az illető szakministerium kiküldöttének meghallgatása után is titkosan tanácskozván, állapitassék meg, hogy kiket óhajtanak létszámcsökkenteni. Ezeknek határozata azután szuverén legyen, a határozat ellen ne legyen helye fellebbezésnek. (Helyeslés balfelől.J Azt hiszem, hogy ha ezt a határozati javaslatomat el méltóztatnak fogadni, akkor ki lesz zárva a politika, protekciózás, atyafiságoskodás és nem fogjuk a tisztviselőket— mint mondottam — gerinctelenségre szoktatni Hiszem azt, hogy az igazság legalább 80 százalékban el lesz érhető. Méltóztassék tehát ezt az indítványomat, amely nem politika, elfogadni. [Helyeslés balfelöl.) Elnök : Sorrend szerint Farkas István képviselő urat illeti meg a zárszó a sorrendben I. szám alatt benyújtott határozati javaslatra. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Az én határozati javaslatom azt célozza, hogy a kormány a Devizaközpont forgalmáról, jövedelméről, a jövedelem hovafordításáról terjesszen jelentést a nemzetgyűlés elé. (Helyeslés balfelől.J Àz elmúlt esztendőben a közgazdasági életben kétségtelenül a Devizaközpont játszotta a legnagyobb szerepet. A Devizaközpont vásárolta össze és adta ki a valutákat, a Devizaközpont utján lehetett a külkereskedelmi forgalmat lebonyolitani és a Devizaközpont a maga belátása szerint állapította meg a devizák értékét. A Devizaközpontnak ezen a réven igen nagy jövedelme volt. A szakértők, hozzártők számítása szerint több, mint száz millió aranykoronára tehető az az összeg, amelyet a Devizaközpont jövedelmezett. Nyilvánvaló, hogy a nemzetgyűlés a szanálási javaslatok egész tartíima alatt nem kapott kimutatást az állami kiadásokról és bevételekről, sőt a bizottsági tagok sem, kivéve a pénzügyi bízottság tagjait, nevezetesen azt a kimutatást, amelyet a kormány az itt levő külföldi bizottság elé terjesztett. A Ház többi tagjai egyáltalán nem informálódhattak az állam bevételeiről és kiadásairól s én egyenesen ebben a tárgyban tettem javaslatot, amely világosságot deríthetne épen arra az intézményre melynek legnagyobb szerepe volt itt a valutuárak alakulásában és bizonyos hogy igen nagy befolyással volt a korona esésének irányzatára is. Alig lehet áttekinteni a mostani gazdasági helyzetet, ha nem kapjuk meg ezeket a számadatokat, amelyek mutatják, hogy a Devizaközpont milyen működést lejtett ki az átalakulás és különösen a korona stabilizálása körül. Tudom, hogy a kormány ennek egy részét a korona tartására használta fel, de a nemzetgyűlésnek tudnia kellene, hogy az az összeg hova fordíttatott. Én tehát kérem indítványom elfogadását. Engedtessék meg nekem, hogy egy pár megjegyzést tegyek a ministerelnök ur elmondott beszédével kapcsolatosan. Csak néhány megjegyzést akarok tenni, mert nem akarom a Ház türelmét hosszasan igénybe venni. [Halljuk ! jobbfelöl.) Az egyesülési és gyülekezési jognál a ministerelnök ur ugy állította be a szociáldemokrata munkásság helyzetét, hogv erről igen szép, rózsás képet mutatott Statisztikát olvasott fel, (Rupert Hezső : Ebben is zsonglőrködik, mint mindenben — Zaj a jobboldalon.) s ezzel a statisztikával akarta igazolni, hogy itt van egyesülési és gyülekezési jog s hogy éppen a szocialista munkások azok, akik a legtöbb gyűlést tartják, akik tehát épen nem panaszkodhatnak. Erre való utalással hivta fel a nagy polgári társadalmat, hogy szervezkedjék a szociáldemokrata irányzat ellen. Ami a gyülekezési jogot illeti, legyen szabad csak annyit megjegyeznem, hogy azok a miniszteri rendeletek, amelyek ki vannak adva, a legszorosabb mértékben korlátozzák az egyesülés és gyülekezés jogát. Hogy a miniszterelnök ur mégis ennyi gyűlést tud kimutatni, annak okai a következők. Olyan gyűlések, összejövetelek, amelyek a háború előtt, sőt még a háború tartama alatt sem estek bejelentési kötelezettség alá, most bejelentési kötelezettség alá esnek. Tessék elképzelni, hogy a gazdasági szervezetek összejöveteléről és gyűléseiről van szó. Be kell jelenteni a választmányi ülést, a taggyűlést, közgyűléseket, mühelyértekezleteket és ezeket mind gyűléseknek nevezik. Ezekbői azért van sok, mert a munkabérrendezes minden szakmában két hetenként történik s ezen idő szakban is állandóan vannak különböző sérelmek és tartanak g}

7

ári gyűléseket. Ezek mind be vannak jelentve, de ezeket még a háború alatt sem kellett bejelenteni. Tetmészetes, hogy mivel Budapesten sok gyár van, a szervezetek naponként tartanak néhány száz gyári értekezletet, gyűlést. Ha tehát három ember összejön ez már be van jelentve, a rendőrség kivonul nagy aparátussal és mindezt nyilvántartják. [Zaj.j Ha azonban a politikai gj^üléseket vesszük, ez egészen más dolog, s ezt külön kell választani, mert ezek a gyűlések sehol a világon a bennünket környező államokban, sem a Balkánon, sem a nyugaton, sehol sem esnek bejelentési kötelezettség alá. Azoknak az egyesületeknek, amelyek alapszabályokkal rendelkeznek, nem kell a gyűléseiket bejelenteni. A legtöbb nyugati államban az alapszabályok sem esnek engedélyezés alá ; a legtöbb helyen csak bejelentési kötelezettség alá esnek, mert hiszen az illető közülettől függ, hogy milyen alapszabályok szerint akar működni, maga határozza meg, tehát csak be kell jelenteni, hogy létezik egy ilyen egyesület. A legtöbb helyen azonban ez sem szükséges, mint pl. Angliában, Svájcban, Németországban, Ausztriában és a skandináv államokban ; még az egyesületek alakulását sem kell bejelenteni, annál kevésbé a gyűléseket. Nálunk az egyesületeknek csak jóváhagyás alapján, alapszabályszerüleg lehet működniök. Hogy a politikai gyűlések tekintetében hogyan állunk, arra nézve csak egy eklatáns példát akarok mondani, — telefonáltam, hogy küldjenek be egy pár végzést, de ezeket még nem kaptam meg és most nem akarom a Ház idejét ezzel igénybe venni. A legközelebbi napokra pl. azért nem engedélyeztek gyűlést, mert a szanálási javaslatok vitájában a szociáldemokrata párt parlamenti csoportja hoszszasabban vesz részt. Ezzel az indokolással betiltják a népgyűlést. Nem engedtek gyűlést azért, mert nyomdászsztrájk van és ez izgalmat kelt és ha gyűlésre összejönnének, ez még nagyobb izgalmat válthatna ki a munkásságból. Ez már politikai jellegű gyűlésekre vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy nem áll az, amit a ministerelnök ur mond, hogy itt ilyen nagyszámban tartatnak politikai gyűlések. A modern munkásmozgalomban természetesen ugy intéztetnek a dolgok, hogy a tagokkal érintkeznek és így hozzák meg a határozatokat. Amint mondottam, vannak taggyűlések, közgyűlések, mühelykörzetek, ahol rendezik a munkabérviszonyokat, elintézik a felmerült sérelmeket, mert máskép elintézni nem lehet, és demokratikusan megegyezéssel intézik el lehetőség szerint a fenforgó bajokat. Ebből a célból is össze kell jönni, és ha összejönnek, azt kell bejelenteni. Innen származnak a gyűlések. A poli-