Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

A nemzetgyűlés 280. ülése 1924. Ha eg} r belső megoldást keresünk, akkor azt kell mondanunk, amit a múltkor Zsilinszky Endre igen t. barátom nagyon ékesen fejtett ki, hogy ilyen helyzetben, amilyenben ma élünk, mikor az állam darabokra szakadva, területében és népes­ségében összetörve, gazdasági erejében megren­dülve áll itt, a rekonstrukciónak csak egy lehető­sége van, amelyet hangsúlzoztunk ; a súlyt a nem­zetre kell helyezni. Az álammal szemben a nem­zetetet kell hangsúlyozni, a tönkrement állammal szemben az életképes nemzetet, amely a jövendő. Ennek a magyar nemzetnek integráns' részei azok a magyarok is, akik a határokon túl élnek, [Ugy vaui a baloldalon.} A magyar kérdésről, egy szót kellett volna a látszat kedvéért legalább szólni akkor, amikor a ministerelnök ur a polgári tár­sadalom és a nemzeti front megerősítésének szük­ségességéről beszélt. A részletekről, amelyekről még kitérni óhajtok a ministerelnök ur beszédével kapcsolatosan még alkalmam lesz beszélni, hiszen azt hiszem, több határozati javaslataimat a vonatkozó pontnál még megindokolhatom. Elnök : A képviselő urnák ez alkalommal van joga összes határozatai javaslataival foglalkozni. Eckhardt Tibor: Nem tudom, mi lesz az elnöki gyakorlat. Elnök : A képviselő ur összes határozati javaslatai birnak azokkal a kellékekkel, amelyek alapján valakit a zárszó joga megillet. (Friedrich István : Tehát egyszerre beszélhet valamennyiről !) Eckhardt Tibor : Van még néhány kérdés, amelyről beszelni szeretnek. Itt van a katonai ellen­őrzés problémája. Ezt azonban ugy gondolom, az ellenőrzésről szóló szakaszoknál lesz alkalmam megvilágítani. Itt vannak a román megszállás kér­dései. Erre nézve s intén foglaltatik külön szakasz a javaslatokban. A magam részéről tehát, amennyi­ben az elnök ur ugy tartja, hogy lehetséges meg­beszélni ezeket a kérdéseket a részletes vitában az egyes szakaszoknál, nem akarom a vitát nyújtani, hogy ez alkalommal külön-külön foglalkozzam ezekkel a kérdésekkel. Elnök : Én a képviselő urnák nem nyilatkoz­hatom arról, hogy mennyiben és hogyan lehet majd a részletes vitában felszólalni. A házszabá­lyok szerint a kérdések tárgyával kapcsolatosan mindenesetre lehet tárgyilagosan beszélni. Csak azt a nyilatkozatot tehetem házszabályszerüen, hogy ez alkalommal joga van a képviselő urnák határozati javaslataira nézve kimerítően nyilatkozni. Eckhardt Tibor : Minthogy remélem, hogy mó­domban lesz a részleteknél ezeket a kérdéseket a szükséges alapossággal tárgyalni, többi határoza i javaslataimat illetően nem óhajtok most felszólalni, csupán arra kérem az igen t. Nemzetgyűlést, mél­tóztassék a nemzet erőtényezőinek fokozása, a nemzet önbizalmának helyreállítása és életképes­sége biztositásának érdekeben a népies, nemzeti energiákat és a nemzet jövőjében való hit fentar­tásái határozati javaslatom elfogadásával biztosítani. Elnök: Sorrend szerint Horváth Zoltán kép­viselő urat illeti meg a szó, minthogy benyújtott határozati javaslatai közül a sorrendben az 5. számú bír azokkal a kellékekkel, amelyek a zárszó jogát biztosítják. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Egész rö­viden kívánom a nemzetgyűlés szíves türelmét igénybe venni. Az előttünk fekvő úgynevezett sza­nálási törvényjavaslatokban kétféle intézkedések vannak. Olyan intézkedésekről, amelyekről a mi­nisterelnök ur megállapította, de mi magunk is megállapítottuk, hogy azokon semmiféle változta­tást eszközölni nem lehet, ezeket tehát többségi szóval egyszerűen törvényerőre fogják emelni. Hogy ezzel szemben nekünk, akik a nemzetgyűlés szuverenitását féltjük, alkotmányos aggályaink évi április hó 17-én, csütörtökön. 471 vannak, azzal önök nem törődnek. E törvényjavas­latoknak második alkotó eleme olyan, amelynek körébe tartozó rendelkezéseken a ministerelnök ur megállapítása szerint is lehet bizonyos változ­tatásokat eszközölni. Én ebbe a második kategóri­ába kapcsoltam bele azt a határozati javaslatomat, amelynek szives elfogadását kérem a t. Nemzet­gyűléstől. Határozati javaslatom megtételére egy konkrét igazságtalan eset adta meg az impulzust. Ez a határozati javaslatom a tisztviselői létszámcsök­kentésre vonatkozik, az a konkrét eset pedig, amely az impulzust határozati javaslatom előter­jesztésére megadta, a következő. Harminc esztendő óta szolgál egy álíami tanitóképezdei igazgató. Fe­lettes hatóságainak legnagyobb megelégedésére szolgált, minősítése mindig elsőosztályu volt. Mint családapa is kiváló józanságu, becsületes, tisztes­séges gondolkozású magyar ember, akit hét gyer­mekkel áldott meg a jó Isten, és aki mind £ hét gyermekét erején felül neveltette, a legkisebbtől a legnagyobbig valamennyi iskolába járt. Ennek a tisztességes családapának azért, mert ennek a kormányrendszernek politikáját nem he lyesli, mert nem volt hajlandó kortesnek beállni, B-listára kellett kerülnie. Helyébe vettek egy gyer­mektelen egyént, akinek érdemeit mindezideig nem sikerült kitudni, csak sejtjük, hogy épen annak a kontrája volt az oka, hogy az a gyermektelen emoer odakerült, ahonnan a hétgyermekes család apát állásából kiemelték. Azt hiszem, ezt sem jogi, sem erkölcsi, sem emberi szempontból helyeselni nem lehet. Ha ezeket a szanálási javaslatokat szemügyre vesszük, ezekben abszolút hatalmat látunk a kor­mány részére a tisztviselői létszámcsökkentés tárgyában. Ha önök bizntk is ebben a kormány­ban, hogy ez az alkotmányt, amelyet most ezekkel a törvényjavaslatokkal tulajdonképen felfüggesz­tünk, nem fogja megsérteni, méltóztassék mérle­gelés tárgyává tenni azt is, hogy ezekben a tör­vényjavaslatokban az is bennfoglaltatik, hogy az a diktátori hatalom, amelyet önök megszavaznak, nemcsbk ezt a kormányt fogja illetni, hanem minden utána következő kormányt is. Lehetséges, — bár nagyon nehezen elképzelhető — hogy akadni fog olyan kormányzati rendszer, amely sem önöknek, sem nekünk nem lesz kedves és ez a kormány zati rendszer az önök törvényét fogja önök ellen szögezni. Nagy hiba az, ha a tisztviselők önállóságát, függetlenségét nem biztosítjuk, hanem őket az örökös politikai rendszerváltozásokkal gerinctele­nekké tesszük. (Kiss Menyhért : Ez az !) E törvény­javaslatok végrehajtásával olyan nehéz idők követ­keznek, amelyekben feltétlenül szükségünk lesz arra, hogy az állami impériumot gerinces férfiak, gerinces tisztviselők vezessék. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Ha tehát bennehagyjuk a törvény­javaslatban ezt a Damokles-kardját, akkor a nyomorgó, lerongyolt, koldussá lett tisztviselőt gerinctelenné tettük, nem azért, mintha lelkülete, jelleme ezt kívánná, hanem családjuk fentartása érdekében. Ennek a kérdésnek eliminálása céljá­ból tiszteletteljesen határozati javaslatot terjesz­tettem be, amely akként szól, hogy a kormánynak adni szándékolt létszámcsökkentést ne adják a kormánynak, hanem egy teljesen indifferens, politi­kától, protekciótól mentes testületre bízzák rá. (Helyeslés a baloldalon.) Legalkalmasabbnak talál­tam a legnagyobb tiszteletnek és tekintélynek örvendő kúriai és közigazgatási birói kart. (Helyes­lés a balközépen. — Kiss Menyhért: Azok nem fognak pártpolitikát belevinni !) Ugy képzelem, hogy a Kúria s a közigazgatási bíróság biráiból alkosson a kormány több, úgy­nevezett repülőbizottságot, melyek a háborúban :

Next

/
Thumbnails
Contents