Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-275
40 A nemzetgyűlés 275. ülése 1924. nül fontos és fájó kérdésre. Elmondom őszintén véleményemet, bár talán a kommunizmus álláspontjának vádjával illetnek. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az emiitett kategóriák 15 évi szolgálaton alul az eddigi' törvényszerű szolgáltatásnak 60%-át fogják kapni, az azonfelüli viszonylatban 80%-át. Én itt egy igen fájó takarékossági aktust látok. Legyen szabad itt, Bethlen miniszterelnök úrra hivatkoznom, aki egy közbeszólásomat, amely ugy szólt, hogy ebben az országban mindenkinek meg kell hozni a kellő áldozatot, ugy értelmezte, hogy letört ország vagyunk a háború következtében és a munkásosztálynak is bele kell nyugodni az ő szomorú sorsába, mert hiszen ebben az országban mindenki meghozza a maga áldozatát az elvesztett háború következményeként. Ennek az elméletnek szüleménye az, hogy az állami nyugdíjasok, özvegyek és árvák a jövőben nyugdíjilletményüket illetőleg a régi állapottal szemben megrövidíttetnek. Súlyos áldozat ez, {úgyhogy ennek a lerögzitése elől a kormányzópárt tegnapi szónoka, Puky Endre képselőtársam sem térhetett ki. És ha itt ennél a kérdésnél tartunk, akkor méltóztassanak nekem megengedni, hogy elmondjam, hogyha van egy országban paradoxon, akkor az, ami ebben a kérdésben nálunk történt, igazán különös elhajlott formája a paradoxonnak, amely szinte az őrületbe megy át. Mialatt az árvák és özvegyek nyugdíjellátását az állani meg akarja magának takarítani, azt kell látnom, hogy azalatt az idő alatt ministerek és főispánok, akik mellékesen 1000 holddal vagy ennél sokszor többel rendelkeznek, sokszor kevesebbel, de mindenesetre hatalmas nagy vagyonnal rendelkeznek ... (Zaj és mozgás a középen.) Elnök: Csendet kérek a Ház közepén, képviselő urak! (Rupert Rezső: Mennek hódolni Gömbös Gyulához!) Reisinger Ferenc: A zajjal azt igazolja a túloldal, hogy az ellenzéki szónokokkal nem sokat törődik és beszélhetünk annyit, amenynyit akarunk. (Zsirkay János: Csak 16 órát egyelőre!) Nem méltóztatnak gondolkodni azon, hogy ez talán érdekli a képviselő urakat? (Kállay Tamás: Engem az, amit a képviselő ur mond, mind érdekel. Derültség.) Nem is veszem gúnynak a képviselő ur részéről. (Kállay Tamás: Én meg is szoktam becsülni a felszólalásokat.) Nagyon fájó kérdéssel foglalkozom és azt hiszem, hogy ebben a nevetésben fel is méltóztatnak sülni egy kicsit. Arról van szó ugyaiíis, hogy amikor olyan özvegyeknek és árváknak, akik esetleg saját maguk és gyermekeik számára a szorosan vett mindennapi kenyerüket sem tudják megkeresni, az eddigi szolgáltatással szemben 80%-ot fog fizetni az állam, akkor egész sora él ebben az országban a g*azdag embereknek, akik, ha én, a nemzetközi szociáldemokrata, azt mondanám, hogy kétségbe vonom az önök hazafiságát, talán még belém is lőnének s akik oda állnak az adóhivatal elé és felveszik, felvették nyugdíjuknak eddigi 100%-át, akik pedig "odahaza 1000 hold földnek boldog tulajdonosai. (Kállay Tamás: Igaz! így is van!) Ha pedig nem volna 1000 hold földjük, akkor más különböző üzleteknek és vállalatoknak igazgatósági tagja ezek az urak, — tisztelet a kivételnek. (Ulain Ferenc: Főispánok és ministerek!) Azt mondom tehát, hogy tisztázzuk a fogalmakat a hazafiság kérdésében Is, mint sok minden máséi?« április hó 11-én, pénteken. ban. Tudom, hogy a magánjogot döngetem, amihez még a szerzett jog is hozzá csatlakozik. Tudom én azt, hogy nyugalmazott főispán ur, aki 1000 holdnak boldog tulajdonosa, főszolgabíró korában sokat dolgozott, de hisz az az én bajom és sok más munkás embernek a baja, hogy egyes főszolgabíró urak sokat dolgoztak, mert sokkal okosabb lett volna, ha nem dolgoztak ^volna. Ez azonban csak egy ki ! s keserű kitérés akart lenni és tulajdonképen arról van szó, hogy amikor a szintén sokat dolgozó belügyministeri kezelőtiszt özvegye, aki 5 árVa gyerekkel maradt vissza, 20%-kai redukált nyugdíját fogja felszedegetni, ugyanakkor az 1000 holdasok közül honhazafiak és patentirozott magyarpk odaállnak az adóhivatal pénztárához és felveszik a nyugdijukat szintén olyan mértékben. (Zsirkay János: Bizonyos, hogy ez nem igazság.) Tudom, hogy ez keserű és kemény kérdés. (Dénes István: Az 1000 holdas nagybirtok?) Nem is akarok azzal a határozati javaslattal előállni, hogy mondja ki a nemzetgyűlés, hogy mindazokra a nyugdíjasokra nézve pedig, akiknek szemmelláthatólag és hatóságilag beigazolható nagy vagyonuk, van, ugy értelmeztessék a szanálás, hogy nyugdíjilletményüket addig az ideig, amíg íászorultságükat nem igazolják, nemi fogják megkapni. Meg vagyok róla győződve és tudóim, hogy ez olyan kérdés, amely •szerzett jogokba ütközik, de hiszen mindaz, amit a kormány a létszá*napasztási kérdésben tesz, nem ütközik a szerzett jogokba? Hát akkor, amikor; a vasutműhelyi [munkást B-listára teszi, úgyhogy rendes keresetének 20—40%-át fogja megkapni, annak ellenére, hogy talán olyan egészségi és testi viszonyok között van, hogy a többi szükségest már nem tudja megkeresni és egy uj üzemben nem érvényesül, nem érint a kormány szerzett jogokat az intézkedéseivel? Szerzett jogokat csak akkor lehet érinteni, amikor árvák és özvegyek nyugdíjigényeiről van szó; amikor munkásoknak és egyszerű szegény emberek ügyéről van szó? És akkor nem h'het szerzett jogokat érinteni, mikor a gazdag emberek esetéről és arról van szó, hogy az ország érdekében olyan mélyreható áldozatot hozzanak, amit a mai kor alapjában véve tőink megkövetel? (Felkiáltások a baloldalon: Két óra.) Elnök: Két óra lévén, az ülést megszakitom. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólag Beisinger képviselő urat illeti. Reisinger Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Az alkalmazottak létszámapasztásához érve, nem mulaszthatom el, hogy egy közérdekű tényt ne hozzak a nemzetgyűlés tudomására, ami annál inkább is idekívánkozik, mert az utóbbi időben már a magánüzemekre is kezd átharapó dzni és ezt komolyan veszedelmesnek látom azokra a szerencsétlenekre rézve, akik akár az államnál, akár magánüzemekben B-listára kerültek. Amint ugyanis méltóztatnak tudni, a B-listára helyezés nem végleges nyugállományba helyezés. Az ideiglenes dolog és az errevonatkozó rendelkezés magában hordja annak lehetőségét, illetve a munkáltatónak azt a jogát, hogy a B-listás alkalmazottakat újból behívhatja szolgálattételre. Amikor valakit igy ideiglenesen
