Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-280

A nemzetgyűlés 280. illése 1924. — Propper Sándor: Állítás bizonyítás nélkül! Az ártatlan kisembereket bocsássák haza !) Erről szóltam, erről lehet szó, de messze van attól, amit a képviselő urak követeltek, hogy az emigrációt likvidáljuk. (Hebelt Ede : Kunfit ne bocsássák haza ! A többieket bocsássák haza !) Legyen szabad még néhány szót mondanom a választójog kérdésében. (Halljuk ! Halljuk !} Nem azért, hogy most ujabb vita tárgyává tegyem és kontroverziát folytassak, vájjon joga volt-e a jelenlegi kormánynak annak idején választójogi rendeletet kiadni : igen vagy nem. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nemi) Önöknek a meggyőződése hogj^ nem, nekem az, hogy volt jogunk. (Propper Sándor: A külföldnek is az a meggyőződése, hogy nem volt!) De nem arról szólok, hogy e kérdésről vitatkozzunk. Tisztán azért szólok a kérdésről, mert súlyt fektetek arra, hogy az a beállítás, mint hogyha Magyarországon milliók fosztattak volna meg a választójogtól, mintha itt egy reakciós választójog lenne érvényben, rektifikáltassék. Megállapítom mindenekelőtt azt a tényállást hogy a Friedrich-féle választói rendelet általános választójogot létesített, eziránt semmi kétség nincs, én legalább nem hiszem, hogy volna valaki itt e Házban, aki azt mondaná, hogy a Friedrich-féle választói rendelet alapján történt összeírás nem lett volna általános választójog. (Ugy van ! a jobboldalon.) Mármost a mi rendeletünk a férfiak tekintetében eléri azt a számot ; talán 4—5°/

0 differencia van a férfi választók száma tekintetében a Friedrichféle választójog alapján összeirt választókkal szemben. Lényeges különbség a nők választójogánál van, ahol mi felmentünk a 30 évhez és bizonyos kvalifikációkhoz, amelyek nem voltak a Friedrich-féle választójogban. A mi választójogunk tehát, ha a Friedrich-féle választójog a férfiak választójoga tekintetében általános választójog volt, szintén általános választójog, mert, mondom, alig néhány százalékban különbözik attól. Csak a nőknél van lényeges restrikció. Engedjék meg azonban t. képviselőtársaim, amikor Franciaországban és más nyugati államokban a nőknek választójoguk egyáltalában nincs, amikor nem reakciós választójog Angliában az, hogy csak 30 évvel szavaznak a nők, akkor ezt Magyarországon reakciónak, nagy jogfosztásnak, az általános választójog elveivel össze nem egyeztethető választási szisztémának bélyegezni nézetem szerint ellenkezik a tényekkel, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) azt belevinni a köztudatba itthon és a külföldön, hogy Magyarországon nincs általános választójog, hogy itt restringált választójog van, amely messze áll a külföldi államok választójogának mérvétől, épen olyan propaganda, mint amilyen propagandára az imént hivatkoztam, amely propaganda az országnak árt, mert ellenkezik a tényekkel, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Mégis beleviszik a külföld tudatába ezt. Még egyre rá kell mutatnom. Ami a választójog kérdését illeti, ez a múlt nemzetgyűlés által kiküldött választójogi bizottság ellaborátuma, tehát a Friedrich-féle választójog alapján összegyűlt nemzetgyűlés kiküldött bizottsága a választójog mérvére vonatkozólag elfogadta a mi rendeletünk stipulációit. Azt állítani tehát, hogy ez a rendelet ellentétben a nemzet akaratával, ilyen vagy ilyen számú választót fosztott meg jogától, legalább is spekuláció arra, hogy vannak emberek, akik a történelmi fejleményeket ebben a kérdésben nem ismerik. (Farkas István : De ez nem változtat azon, hogy nem titkos a szavazás! — Zaj.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy nem titkos a szavazás. Rendben van, habár ez is csak részben igaz, mert hiszen körülbelül 27°/

0-a a választóknak titkosan szavazott a városokban. (Meskó Zoltán : évi április hó 17-én, csütörtökön. 449 A falun nem értenek ehhez, ugy látszik!) Nekem szemrehányást tenni ezért nem lehet, hogy én elfogadtam és honoráltam azt az álláspontot, amelyet még ezelőtt egy pár évvel Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam képviselt ebben a kérdésben, az velem szemben nem játszható ki, mint reakció. (Meskó Zoltán: Nekik sem volt érdekük, hogy a falu válasszon !) Akkor méltóztassék ugyanezt Vázsonyi Vilmosra is mondani, aki igazán nem nevezhető reakciós érzelmű embernek. Ha ez abban az időben nem volt reakció, (Rupert Rezső: Vázsonyi is jogforrás '.') bocsánatot kérek, reakciónak bélyegezni ma, amikor nagy tanulságok után vagyunk, amikor ezeket a tanulságokat a közéletben lehet értékesíteni, nézetem szerint legalább is anakronizmus és olyan hiba, amelyet politikailag ez a nemzet, ha esetleg megváltoztatná ezt, a maga részéről nagyon súlyos Lehrgeld-del fizetne meg. (Ugy van! Ugy van ! a jobbfelöl. Zaj. — Meskó Zoltán : Miért tesznek különbséget a falu és város között ? — Propper Sándor : Mit szólnak ehhez a kisgazdák ? — Sehandl Károly : Helyeslik ! — Hedry Lőrinc : Látják az eredményt !) Ez a kérdés mindig nyilt kérdés volt ebben a pártban. Én annak idején, amikor a nemzetgyűlés előtt feküdt ez a törvényjavaslat, akkor is nyilt kérdésnek deklaráltam Ebben a tekintetben a t. képviselő urak senkinek sem tehetnek semmiféle szemrehányást ebben a pártban. (Meskó Zoltán: Megvan ma is a munkapárt ! — Hedry Lőrinc: Csak okultak a példán ! — Propper Sándor: Egyedül állunk a világon a nyilt szavazással ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Rupert Rezső: Micsoda szoíizmával és rabulisztikával dolgozik ! Folytonos zaj.) Csendet kérek ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Apponyi Albert gróf azt mondotta, hog}

r ő angol férfiaktól kapott levelet, amelyben kérik őt, hogy cáfolja meg azokat a híreszteléseket, amelyeket a magyar választójogra vonatkozólag külföldön terjesztenek, és ő sajnos nem volt abban a helyzetben, hogy erre vonatkozólag megnyugtató kijelentéseket és megnyugtató választ adhasson. (Rupert Rezső: Biztosan klasszikusabb tanú Apponyi, mint a ministerelnök ur !) Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy azoknak az angol embereknek, akik engem megkérdeztek erre a kérdésre vonatkozólag — és megkérdeztek, mikor Londonban voltam, a t. képviselő ur elvtársai is — a magam részéről egész nyiltan felfejtethettem a kérdést és az volt a benyomásom, hogy azok az angol emberek, akik addig nem ismerték a helyzetet, amint őket felvilágosítják a helyzetről, igenis teljes mértékben megértik és honorálni is képesek azokat a szempontokat, amelyek a magyar kormányt ebben a kérdésben vezették. (Propper Sándor: Itt lesz a munkáspárt elnöke e héten, kérdezze meg tőlel — Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Szó sincs róla, a fejlődés Európaszerte és világszerte az általános titkos választójog felé visz és kétségtelen, hogy ez uz ország is valamikor el fog odajutni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon ! Valamikor ! Nagy zaj.) Ellenben legalább is olyan nagy érdeke ennek az országnak, hogy saját szükségleteinek, saját biztonságának, saját politikai fejlődési feltételeinek megfelelően alakítsa választójogát, mint az, hogy külföldön erről a kérdésről velünk szemben rosszul informált vagy nem kellően informált emberek hogyan gondolkoznak. Minden ember magamagának házasodik és nem másnak. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. — Meskó Zoltán: Voltak márkivételek! A kisgazdapárt a munkapártnak házasodott ! — Derű tség a baloldalon. — Sehandl Károly : Te is összeházasodtál munkapártiakkal.) Magunknak csinálunk választójogot, nem másnak. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nem hiszem, hogy helyes volna, ha régi ódiumokból