Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

394 A nemzetgyűlés 279. ülése 1924, menyek között fizetnie kell a fizetésképtelen osztrák állam helyett, kivánja az ellenőrzést, ez magától értetődő dolog, amin senki sem csodálkozhatik és amin senki sem ütődhetik meg. De már Apponyi Albert t. képviselő ur is felvetette a kérdést, hogy milyen címen van beállítva a magyar kölcsönbe az ellenőrző-bizottság akkor, amikor ott a hatalmak, sem kishatalmak, sem nagyhatalmak semmit nem garantálnak ? De minimálisan azt lehetne várni, hogy azoknak az államoknak ellenőrzésénél, amelyek 650 millió koronát adnak az osztrák államnak, ne legyen súlyosabb azoknak az államoknak ellenőrzése, amelyek semmit sem adnak a magyar államnak. Ha azonban összehasonlitjuk a két ellenőrző-bizottságnak jogait és a feladatát, rájövünk arra, hogy itt megint óriási a különbség a magyar állam, a magyar nemzet és a magyar közgazdaság kárára. Az osztrák ellenőrző-bizottság jogai és feladatai a következők. Megállapítja a garancia módját, feltételeit, a kölcsön feltételeit, tehát a kamatokat, törlesztést stb. ; ez természetes dolog, mert hiszen ő garantálja a kölcsönt, ő adja tulajdonképen a kölcsönt, tehát neki, mint hitelezőnek beleszólása van ezekbe a kérdésekbe. Megállapítja ezenkívül azt a feltételt, hogy mikor áll be a négy garantáló államnak fizetési kötelezettsége s milyen feltételek mellett áll be és milyen feltételek mellett kell az általa nyújtott előlegeket Ausztriának visszafizetnie. Ez is egészen természetes és magától értetődő. Azonkivül joga van ellenőriznie a garantáló hatalmak egy-egy megbízottjából alakult ellenőrző-bizottságnak — ez időszerint négy tagból álló ellenőrző-bizottságnak, — az osztrák kölcsönt és az osztrák kölcsön alapján beállított költségvetést. Itt felfogom megint olvasni a vonatkozó osztrák törvényszakaszt (olvassa) : »Az ellenőrző-bizottságnak joga lesz, hogy időszaki üzemi jelentések beterjesztését és zárószámadásokat, vagy minden egyéb sürgős természetű felvilágosításokat követeljen az elzálogosított állami bevételek kezeléséről. Figyelmeztetheti a főbiztost az adminisztratív reformokra és javításokra, melyek az állami bevételek jövedelmezőségét fokozhatják. A bevételi források tarifamódositásai, melyek alkalmasak lennének azok aranyban számított minimális eredményét, amint az még a kölcsön folyósítása előtt szükséges évi esedékességekre megállapittatott, kisebbiteni, az ellenőrző-bizottság megelőző jóváhagyására szorulnak. Ugyanez áll eme állami bevételekre vonatkozó koncessziós vagy bérbeadási szerződések tekintetében is abban az esetben, ha az elzálogosított állami jövedelmek hozadéka elégtelennek bizonyulna és szükségessé tenné a jótálló hatalmak igénybevételét. Joga lesz az ellenőrző bizottságnak, hogy egyéb, az annuitás teljesítésére és fedezésére elegendő bevételek lekötését kivánja. Mindennemű oly jogügj^let és szerződéstervezet, mely az osztrák állami birtokok állagát lényegesen módosítaná^ a jogügylet megkötése előtt három héttel közlendő a bizottsággal. Az ellenőrző-bizottság bármely tagja mindennemű felvilágosítást és magyarázatot kivánhat a pénzügyi reformprogramul kidolgozása és megvalósítása tekintetéből. Joga lesz a bizottságnak, hogy a főbiztossal mindama megfigyeléseket közölhesse és mindama előterjesztéseket megévi április hó 16-án, szerdán. tehesse, melyeket szükségesnek lát, hogy a jót álló államok érdekét óvja.« Ezzel szemben a magyar ellenőrző-bizottságnak feladata és jogai a következők (olvassa) : »Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a trianoni szerződés 180. cikke által a jóvátételi bizottságra ruházott jogokat mindennemű sérelem ellen biztosítsa.« Nyilvánvaló dolog, hogy a 180. §-ra való hivatkozás tulaj donképen csak ürügy (továbbolvassa) : »Ebből a célból a magyar kormány a főbiztosnak az ellenőrző-bizottsághoz való továbbítás céljából megadja mindazon felvilágosításokat, amelyeket az ellenőrző-bizottság a magyar költségvetés bevételi vagy kiadási bármely fejezetére vonatkozólag kérni fog és amelyek kapcsolatban állanak azon célokkal, amelyek miatt a bizottságot létesítették. A bizottságnak ugyancsak jogában áll időnként számadási kimutatásokat követelni. A kívánt felvilágosítások beszerzése végett a főbiztos élhet azzal a jogával, melyet a 6. cikk 4. pontja neki biztosit. A bizottság, vagy annak bármely tagja felvilágosításokat, vagy magyarázatokat kérhet a pénzügyi reformprogrammról és a programm végrehajtásáról.« Hogy szól a 6. cikk 4. pontja, amelyre ez a 8. cikk hivatkozik (olvassa) : »A magyar kormány a főbiztos ellenőrzésének egész tartama alatt megadja neki mindazokat a felvilágosításokat, melyekre szüksége lehet és minden módon megkönnyíti az általa kért azoknak az adatoknak beszerzését, melyek a magyar állam bevételeinek és kiadásainak összes fejezeteire és címeire, bármilyen legyen ezen cím, úgyszintén a közigazgatás egész szervezetére és a pénzügyekkel kapcsolatos műveletekre vonatkoznak.« Tehát a magyar ellenőrző-bizottságnak a főbiztoson keresztül ugyanazok a jogai biztosittatnak itt, amelyekkel a főbiztos rendelkezik : beletekinthet minden dolgunkba, beleszólhat az egész magyar közigazgatásba. (Zsirkay János : Hol van a turnus ? — Szily Tamás : Halljuk a szónokot !) A magyar ellenőrző-bizottságnak az osztrákkal szemben a következő jogai vannak, azonkivül, amit felolvastam (olvassa) : »Észrevételeit közölheti a nemzetek szövetsége tanácsával.« Az osztrák ellenőrző-bizottságnak csak az a joga van meg, hogy a főbiztossal közölheti kifogásait. Ezenkívül —• és ez itt a lényeg szerintem —• az ellenőrző-bizottság felette áll a főbiztosnak, mert ellenőrzi magát a főbiztost s ha ugy találja, hogy a főbiztos nem tett eleget kifogásainak, fellebbezhet a tanácshoz. Ez a joga az osztrák ellenőrzőbizottságnak, dacára, hogy ott a garantáló államokat -képviseli, nincsen. De nemcsak sokkal tágabbkörü, hatályosabb a magyar ellenőrzés az osztrák ellenőrzésnél, különösen pedig az ellen őrző-bizottságnak a jogköre, hanem, amint ebben a vonatkozásban már többszörösen kifejtették, a két és félesztendőre kontemplált ellenőrzés bármikor visszaállítható a húsz esztendőnek folyamán. Ehhez nem szükséges egyéb, minthogy a nemzetek szövetségének tanácsa azt találja, hogy a magyar költségvetés egyensúlya veszélyeztetve van. Ha ezt a szubjektív megállapítást megteszi, abban a pillanatban helyreállíthat ja a teljes ellenőrzést, főbiztosostul és a Magyar Nemzeti Bank mellé beállított tanácsadóstul együtt. Azonban ezzel a két szervvel még nem merül