Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

A nemzetgyűlés 279. ülése 1924. évi április hó 16-án, szerdán. âôf útját állják és elveinek óriási részét az ő kosarából kidobta. Azután a következőképen folytatja a ministerelnök ur (olvassa) : »Mert ma a nemzet még iránytűt keres.« Három évvel ezelőtt 1 (Gr. Bethlen István ministerelnök : Le vagyok leplezve ! — Derültség a jobboldalon. —• Továbbolvassa) : »Uj politikát kell kezdenünk, mert a politikát ott, ahol Tisza István elhagyta, újra kezdeni nem lehet. (Ugy van ! fobbfelől.) A régi jelszavak elkoptak. (Fábián Béla : Ez is igaz ! — Berki Gyula : Sőt az ujak is kopófélben vannak !) Sok irányzat, amely ebben az országban annak idején diadalmasan haladt előre, ma nem követhető. Megváltoztak a viszonyok, megváltozott az ország képe, uj irányok és uj emberek léptek a porondra. De azért, bár uj politikát keresünk, ezt a politikát össze kell kapcsolnunk a múlttal, össze kell kapcsolnunk azokkal a nagy nemzeti tradiciókkal, (Helyeslés fobbfelől.) amelyeken felépült ennek a nemzetnek, ennek az országnak, ennek az államnak a rendje. Kézbe kell venni a társadalom gyógyítását gazdasági csatornákon keresztül.« Amikor majd erről beszélek, akkor majd tetemre hivom Bethlen István grófot ; majd meg fogják hallani az urak. Majd igy folytatja (továbbolvassa) : »Hordképes középosztályt kell újból teremteni, még pedig a gazdasági lehetőségek felhasználásával. (Helyeslés fobbfelől. — Eekhardt Tibor : Ez azután megtörtént !) Arra kell törekednünk, hogy a gazdatársadalomban egyfelől a harmóniát helyreállítsuk, (Helyeslés fobbfelől.) másfelől kisgazdatársadalmunkat megerősitsük.« (Helyeslés fobbfelől.) Helyes, ezt mondjuk mi is ! (Eckhardt Tibor : Megtörtént !) Elnök : Eckhardt képviselő urat kérem, ne méltóztassék parallel beszédet folytatni. Ulain Ferenc (továbbolvassa) : »Arra kell törekednünk, hogy a gazdatársadalomban egyfelől a harmóniát helyreállítsuk, másfelől kisgazda társadalmunkat megerősitsük . . .« (Élénk helyeslés és taps a fobboldalon. — Eckhardt Tibor közbeszól.) Elnök : Eckhardt képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Méltóztassék csendben maradni ! (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek, képviselő urak, a jobboldalon is ! Ulain Ferenc (továbbolvassa) : »... mert a kisgazdatársadalom a nemzet gerince, mely ha a kultúra terén haladva és vagyonban gyarapodva majdan kezébe veszi a hatalmat, ebben az országban az intelligenciával együtt alapját fogja megvetni annak az egészséges demokratikus fejlődésnek, amelyre ennek az országnak szüksége van.« (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Méltóztassanak a jobboldalon is csendben maradni ! Ulain Ferenc : Ezeknek az elveknek, amelyeknek kétségtelen helyessége és igazsága általunk sem támadható meg, mikénti gyakorlásáról és érvényesüléséről fogunk beszélni talán még most, ezen gazdasági javaslatok tárgyalásakor. A ministerelnök ur három évvel ezelőtt azt mondotta : nem folytathatjuk ott, ahol Tisza István elhagyta. A ministerelnök ur azt mondotta : uj iránytűt keres a nemzet — és azt mondotta : a keresztény társadalmat és a kisgazdatársadalmat meg kell erősíteni. Kérdem önöktől, mélyen t. uraim, van-o a magyar keresztény társadalom csak megközelítőleg is abban a helyzetben, amelyben volt három esztendővel ezelőtt ? (Zsirkay János . Teljesen tönkretették !) Kérdezni bátorkodom önöktől, hogy az a kisgazdatársadalom, amelyet a ministerelnök ur a nemzet gerincének nevezett, ma reprezentálj a-e azt az erőt, amelyet három évvel ezelőtt ? (Barabás Samu : Sokkal jobban 1) Önök bizonyára tudják, hogy három esztendővel ezelőtt az a kisgazdatársadalom, amely a háború alatt meglehetős vagyonhoz és tőkéhez jutott s amelynek ládafiában meglehetős összegek feküdtek, ma már hitel után kénytelen nézni, ma már nagy mértékben csúszik lefelé. Méltóztassék megkérdezni azokat a kisgazda képviselőtársainkat, akik támogatják az önök politikáját . . . (Zsirkay János közbeszól.) Elnök : Zsirkay képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandóan zavarni a szónokot ! Ulain Ferenc : . . . azok megmondhatnák, hogy amit én megállapítottam, az az igazság, nem pedig az, amit önök udvariasságból a ministerelnökkel szemben mondanak. De egészen eltekintve attól, hogy a kisgazdatársadalomnál ez a baj észlelhető, nyugodt lélekkel merem mondani, hogy ma már a nagygazdáknál sincs meg az a gazdasági stabilitás, amely három esztendővel ezelőtt megvolt. Ugyebár, méltóztatnak ezt koncedálni ? Méltóztassanak tehát megmondani, mely eredmények azok, amelyeket három esztendő alatt a kisgazdatársadalommal szemben a ministerelnök ur elérni szives volt ? (Zsirkay János : Ullmann megmondja !) Elnök : Csendet kérek, Zsirkay képviselő ur ! Ulain Ferenc : Ugyanakkor azonban, amikor i az agráriusok csak veszteségeket könyvelhetnek | el hároméves kormányzás eredményeként, az uj gazdagok egész légiója fejlődött ki az egészségtelen, beteg pénzügyi politika következtében. (Ugy van ! a balközépen. — Gr. Bethlen István ministerelnök : Németországban nincs ? A győzőknél is igy van !) Hol van tehát megvalósítása annak az agrárius elvnek, amelyet megígért, amelyet alapelvül tűzött ki a mélyen t. ministerelnök ur ? De felvethetek önök előtt egy másik kérdést is. Ezzel a beszédével, amelyet mi akkor nagyon megtapsoltunk kivül és belül, a ministerelnök ur akkor lekötötte magát a magyar keresztény társadalom érdekében, mondván, hogy ez az elsorvadt, elszegényedett társadalom az ő régi gazdasági jogaiban visszahelyezendő. Kérdem önöktől, hol váltódott be ez a programm ? (Zaj fobbfelől. — Barabás Samu : Márol-holnapra nem lehet megcsinálni !) Koncedálom, hogy Barabás Samu igen t. képviselőtársamnak igaza van, három hónap alatt ilyen dolgokat megcsinálni nem lehet. (Barabás Samu : Azt mondtam, hogy már ólholnapra 1) De nem erről van szó. Amikor pár hónappal ezelőtt a ministerelnök ur Parisból vagy Genfből visszajött, akkor az önök pártértekezletén Gömbös Gyula azt a kívánságot, azt az óhajtást intézte hozzá : tegye rekonszideráció tárgyává a keresztény és agrár gondolkodás problémáját, mert ő már nem tudja akceptálni azt, amit két esztendővel ezelőtt mondott. (Barabás Samu : Nem erről volt szó Î A kilépésről volt szó Î-—Kiss Menyhért : Nem fogják ezt is letagadni"? — Nagy zaf.) NAPLÓ XXIII. -ii;