Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-279

368 A nemzetgyűlés 279. ülése 19k Elnök (csenget) : Csendet kérek ! liláin Ferenc : Én tehát konstatálni kívánom, hogy azon két alapelvből, melyet a ministerelnök ur három esztendővel ezelőtt lerakott, csak két eredmény maradt : a kényszerkölcsön és a jóvátétel. (Rubinek István : Jaj ! Jaj !) Nem olyan jaj ez; igen t. Rubinek képviselő ur, mert akkor, amikor a ministerelnök ur átvette a kormányzást, ennek az országnak koronája két centime-ot ért. (Rubinek István : Németországban nagyobb volt a márka s hol van ma?) Akkor, amikor a ministerelnök ur átvette a kormányzást, ebben az országban 500 korona volt egy métermázsa búza ára, ma pedig 320.000 korona. (Rubinek István : Elég rossz volt ! Akkor maximálás volt ! — Zaj.) Elnök : Rubinek István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Rubinek István : Közvetlen utána tájékoztató ár volt !) Rubinek képviselő urat ismételten kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Ulain Ferenc : Abban az időben, amikor a mélyen t. ministerelnök ur átvette a kormányzást, a bankjegyállomány csak 15 milliárd volt, ma pedig — ez az egyik eredmény — közel kétbillió. A bankóprést tudta dolgoztatni a ministerelnök ur, de a pénzt stabilizálni, háromesztendős próbálkozások dacára, a pénzügyministerek változtatásával sem tudta. (Zaj a jobboldalon.) Hiábavaló minden, tudom, hogy önök abszolút bizalommal viseltetnek a ministerelnök ur iránt. (Igaz ! Ugy van ! Éljenzés a jobboldalon.) — Lendvai István : De csak addig, mig ministerelnök ! — Rupert Rezső : Mandátumféltés ! — Lendvai István : Majd ha emigrációba megy, akkor mi lesz? —• Felkiáltások a jobboldalon : Soha ! —• Felkiáltások balfelől : Nagy Emilt is megbuktatták ! — Ressenyey Zen» : Nagy Emilt a párt buktatta meg, a ministerelnök csak moratóriumot adott neki ! —• Derültség a jobboldalon. Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Ulain Ferenc : Tudom, hogy önök bizalommal viseltetnek a ministerelnök ur iránt (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) és ezt kétségtelenül tiszteletreméltó tulajdonságnak is kell tartama minden embernek, mert elvégre az önök vezére. A magam szempontjából azonban egyet mondhatok. Mi, fajvédők, akik az önök soraiban is voltunk, igazoltuk a magunk tényeivel, hogy mi vezérnek csak olyan egyént tudunk tekinteni és a vezérhez méltó bizalommal csak olyan egyént tudunk felruházni, aki a csapatot eredmények elérésére tudja vinni, (Zaj a jobboldalon.) de oly vezért, aki csak eredménytelenséget tud elérni, mi nem követünk. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Egészen eltekintve attól, hogy gazdasági szempontból nem fér semmi kétely ahhoz, hogy az önök 2—3 éves kormányzata szomorúan meddő. (Barabás Samu: Majd a nemzet fogja megmondani. — Rupert Rezső : Tessék megkérdezni ! Csakhogy féltik a mandátumukat !) az igen t. ministerelnök ur eldobta. magától azokat az elvi alapokat, amely elvi alapon állott és amelyekről azt mondotta az igen t. ministerelnök ur Hódmezővásárhelyen, hogy az olyan kormányzatnak, amely nem a' nemzet lelkülete szerint akar kormányozni, amely elvi szempontból nem tudja magát harmóniába hozni a nemzet gondolkozásával, nincs létjogosultsága. (Zsirkay János : El4, évi április hó 16-án, szerdán. dobott mindent, csakhogy Strakoscht megölelhesse ! — Zaj.) Az a körülmény, hogy a ministerelnök ur elvi téren is állandóan engedményeket tett, állandóan változtatásokat vitt véghez, ez a körülmény az, amely elsősorban késztetett bennünket arra, hogy bizalmatlanok legyünk a ministerelnök úrral szemben. (Nagy zaj ) Elnök : Eckhardt képviselő urat kérem, ne most méltóztassék elmondani beszédét. (Derültség.) Ulain Ferenc : A ministerelnök ur politikai kormányzásának hároméves múltja végén egy uj kormányzási periódus elején állunk. Most, amikor mindenki tudja ebben az országban azt, hogy gazdasági téren az a hároméves múlt meddő és sivár ; most, amikor mindenki tudja ebben az országban, hogy a ministerelnök ur három esztendő alatt elvi téren a legképtelenebb változtatásokra ragadtatta magát, (Zaj a jobboldalon.) engedjék meg, hogy felolvassam önök előtt egy férfiúnak azokat a kijelentéseit, melyeket ebben a Házban pénzügyministeri minőségben elmondott. Egy férfiúnak szavait fogom felolvasni, aki betege lett annak a munkának, melyet a nemzet érdekében végzett és nem tudom, nem a harmadik nagy mártirja lesz-e Széchenyi István és Tisza István után ennek a nemzetnek : Hegedűs Lóránt szavait. Amikor ez a férfiú 1921 szeptember 22-én bucsut vett a nemzetgyűléstől, akkor ezeket a végtelen nagy, nemes szivre és lélekre valló szavakat mondotta itt el. (Halljuk ! Halljuk !) »Férfiasan és becsületesen be kell vallanom, hogy azok a fedezetek, amelyeket itt kívánunk, — ő t. i. a bankóprés ellen volt, de kénytelen volt a bankóprést megindítani, hogy miért, arról most nem beszélek — olyanok, amelyek ellentétben állanak a pénzügyi programmommal. Ennélfogva én azokat sem itt, sem a pénzügyi bizottságban nem helyeseltem. Mélyen t. barátom, a ministerelnök ur és a pártnak több igen t. tagja, dacára annak, hogy izolált politikai állásban vagyok, arra igyekeztek rávenni, hogy iparkodjam valami olyan formulát találni, amely áthidalja azt az ellentétet, mely ezen javaslat és azon régebbi nyilatkozataim között fennáll, amelyeket ugy itthon, mint külföldön szándékosan — mert igy kellett politikám érdekében megismertetnem — tettem. Ezt én, mint becsületes ember, nem tehettem meg. (Zaj a balközépen.) Lehetetlenség tőlem azt követelni, hogy más meggyőződést képviseljek, mint ami meggyőződésem volt. Nekem, akár tévedtem, akár nem, — én azt hiszem ma is, hogy nem tévedtem — le kell vonnom a politikai konzekvenciákat, meg kell mutatnom azt, amit mindig mondottam, hogy a magyar pénzügyministernek szavait csak egy másik pénzügyminister változtathatja meg.« (Lendvai István : Szegény becsületes, naiv ember ! — Fábián Réla : Még valami mást is mondott Hegedűs Lóránt ! Azt, hogy a belpolitika lehetetlenné tette a gazdasági építést ! — Rupert Rezső : Az is Bethlen bűne ! — Zaj a jobboldalon.) Engem Hegedűs Lóránt beszédéből csak az érdekel ebben a pillanatban, hogy ez a nagykarakterü, kiváló eszű férfiú politikai alapjait az etikai alapokban kereste. (Ugy van ! a balközépen.) Olyan kormányzattal szemben, amely-