Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-278
324 'À nemzetgyűlés 27~8. ülése 1924. évi április hó 15-én, kedden. többet keres, odamegy. És ha sok nagy kölcsön kerül jegyzésre, jobb feltételek mellett, mint a magyar kölcsön, nagyobb biztonság mellett, a tőke odavándorol, úgyhogy megeshetik, hogy megcsináltatjuk a szép bölcsőt, a stafirungot, de nem lesz gyerek, nem lesz kölcsön, csak a kölcsön előfeltételei vannak itt : a nagy megterhelés és mindaz a kellemetlenség, amely eddig járt vele és fog még járni. Ezek a szempontok azok, amelyek bennünket ebben a kérdésben bizalmatlanokká tesznek. Eltekintve attól, hogy a kormány iránt természetesen bizalmatlansággal viseltetünk eddigi politikája következtében, ezek a javaslatok maguk is elegendők ahhoz, hogy ezt a bizalmatlanságot öregbitsék. Nekünk kifogásaink vannak a szanálási programmal szemben több szempontból. Az első a szuverenitás kérdése. Ezt a mi részünkről ne méltóztassék hipokrizisnek venni. Talán furcsa, hogy a nacionalista oldallal szemben szocialista részről hangzik el ez az aggály. De ha ismerjük ezt a szocialista világfelfogást: akkor ez a furcsaság kiküszöbölhető. A nemzetek szuverenitásának védelmezése önként folyik a pacifista-szocialista álláspontból. A pacifista-szocialista állás pont nem alkalmaz és nem tür fegyveres beavatkozást, sem semmiféle más beavatkozást. Ez a felfogás nem mai keletű. A háború még javában dúlt, még egyáltalában nem lehetett megállapitani, hogy melyik részre dül el, melyik fél javára végződik a háború, már akkor a világ szocialistái együtt ültek Stockholmban és tiltakoztak minden területi foglalás és minden hadisarc ellen. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) 1916-ban, 1917-ben, később 1919-ben Bernben a nemzetközi szocialista kongresszus tiltakozott minden illetéktelen fegyveres területfoglalás ellen, tiltakozott minden hadisarc ellen és a megoldás módját a népszavazásban, a népek önrendelkezési jogában határozta meg. Sajnos ez a felfogás eddig nem tudott diadalmaskodni. Nem tudott diadalmaskodni, mert az ellenkező részen álló erők erősebbek voltak, mint ez a becsületes emberi felfogás. A népek önrendelkezési joga, a népszavazás még nem ment át a gyakorlatba, de mint szocialista követelés fennállt, mint szocialista követelés megmaradt és azt hiszem (Baross János : És mint irredenta követelés !) ha az országok területeit majdan rendezni fogják, ha az uj térképet újra rajzolni fogják, nem fegyverekkel fogják rajzolni, hanem becsületes emberi szolidaritásnak ezzel az emberhez méltó módszerével. Mi szocialisták tehát, akik sohasem szájaskodtunk nacionalista alapon, akik sohasem csörtettünk fegyvert, sohasem fenyegetőztünk, mi azon az állásponton vagyunk, hogy ameddig politikai határok vannak, addig egyik népnek politikai határa épen olyan szent, mint a másiké. Csak a népek önrendelkezési joga, csak a népek határozata lehet az, amely területeket egyik országtól elvehet és a másiknak odaadhat. Nekünk tehát igenis a mi szocialista-pacifista - álláspontunkból kifolyólag jogos aggodalmaink vannak az ország szuverenitása tekintetében. Azt fogják erre mondani önök, (Mozgás a jobboldalon. — Halljuk ! Halljuk / a baloldalon. — Baross János : Nagyon érdekes l A szocialisták tanitják a túloldalt hazafiságra ! — Esztergályos János : Ezt csinálja már régen !) hogy nincs területi megállapításról szó, csak bizonyos gazdasági ellenőrzésről, amelynek jogforrása a trianoni békeszerződés. Elöljáró beszédemben hangoztattam azt, hogy az ilyen rendelkezéseket nem szabad eleveniteni, az ilyen rendelkezéseket halványitani kell addig, (Baross János : Ugy van ! Igaza van !), amig elkövetkezik az a kedvező nemzetközi, lelki és politikai atmoszféra, amely a népek elhelyezkedését igazságosan, a népek akaratának megfelelően fogja elrendezni. (Baross János : Most 200 millióért ráduplázunk a trianoni békére !) Súlyos aggodalmaink vannak a jóvátétel kérdésében. Ugyanebből a szocialista-pacifista szempontból azt tartjuk, hogy a népek akaratából még sohasem indult háború, csak a népek urainak akaratából, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a nép sohasem bűnös, a népet hajtják a háborúba, a népet tehát felelőssé tenni nem lehet. (Maday Gyula : Trockijék ! — Egy hang a szélsőbaloldalon : Hát Potioreket nem ismerik, őket már elfelejtették ?) T. Maday képviselő ur, ön Troekijra hivatkozik. Ha a nemzetközi imperializmus, a nemzetközi kapitalizmus nem inditotta volna meg ezt a nagy háborút, akkor Trockij Oroszországban nem volna ur és nem volna módjában hadat viselni. (Beisinger Ferenc : És önnek ő rá hivatkozni még kevésbé ! És ön sem volna képviselő ! — Maday Gyula közbeszól. — Bupert Rezső : De már tárgyalnak velük ! Most akarják elismerni a szovjetet í — Reisinger Ferenc : Elég későn ! Kérdezze meg Biró Pált, hogy hogy szeretne kiegyezni Trockijékkal ! Nemsokára gépeket szállit neki ! És okosan teszi !) Elnök : Csendet kérek képviselő urak 1 Propper Sándor : És igen t. Maday képviselő ur, a háború jogosságát nem az dönti el, hogy abban az országban, amely háborút indit, vagy visel, milyen uralmi, milyen kormányforma van. Ha a háború viselése jogos egy reakciós, vagy egy demokratikus kormányzat alatt, akkor jogos az orosz szovjetkormányzás alatt is. Nem szabad a szemünket behunynunk. Talán méltóztatnak észlelni azt a nagy versenyfutást, amely Oroszország kegyeiért folyik a különböző államok részéről. Talán méltóztatott olvasni, hogy Magyarország is keresi Szovjetoroszországgal a kapcsolatot, hogy felvehesse vele a gazdasági érintkezést. (Rupert Rezső : Egyelőre arról van szó, hogy ő nem akar velünk beszélni. — Egy hang a szélsőbaloldalon : Petroleumszállitást kötöttek ! — Reisinger Ferenc : Petróleumra szükség is lesz, mert szükség van itt a világosságra !) Nem lehet tehát a kérdést igy beállitani ; a háború jogosságát, vagy jogtalanságát nem az dönti el, hogy milyen a kormány forma. Igen súlyos aggályaink vannak a teherviselés tekintetében is. Mi ugy látjuk, hogy azokat a terheket, amelyeket ezek a javaslatok a nyakunkba sóznak, az ország dolgozó népe az ország ipara és kereskedelme nem fogja elbirni. Mi ugy látjuk — később majd számokkal fogok erre rámutatni, — hogy ezeknek a terheknek súlya alatt igen-igen nagy összeomlások fognak hekövetkezni bizonyos társadalmi és foglalkozási rétegekben. Erről majd későbben. Méltóztassanak megengedni, hogy most visszatérjek egynéhány szóval Trianonra. A t. Nemzetgyűlés emlékezni fog arra, hogy innen szocialista oldalról Trianont, mint jogforrást, még nem emlegettük. A trianoni békeszerződésnek vannak rendelkezései, amelyek az ország dolgozó