Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

306 A nemzetgyűlés 27È. ülése 1Ù24 feg beállani, hogy Csehország b&fészk elvén magát itt, a nyújtott hitelek révén a fogyasztókat, a kereskedőket kezében tartván, ezek továbbra is tőle lesznek kénytelenek vásárolni és Magyarország igy természetesen kolóniájává fog válni a cseh iparnak, a cseh termelésnek. Ez ellen eddig m ig meg volt kötve az import lehetett küzdeni, eddig állott volna mód és eszköz rendelkezésre arra, hogy ez a helyzet ne következzék be. Ma már rá kell mutatni a gazdasági politika ezen hátrányára, rá kell mutatni arra, hogy egész külkereskedelmünknek diplomáciai érzék nélkül való intézése milyen óriási diplomáciai nehézségeket okozott. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A cseh diplomácia egy nagyszláv koncepcióval dolgozik. Jól tudjuk azt, hogy Csehország ezirányban tett meg mindenkor minden megtehető lépést és nagyon jól tudjuk azt, hogy ennek a diplomáciai koncepciónak lényege nem egyéb, mint Magyarország beolvasztása a szláv egységbe, a szláv birodalon ba, Magyarország megsemmisítése. Jól tudjuk azt, hogy Eruópa jelenlegi diplomáciai helyzetében, mikor itt a francia imperializmus az irányadó, Magyarországnak nincs elég ereje arra, hogy ezekkel a törekvésekkel szembeszállhasson, hogy ezeknek a törekvéseknek gátat emelhessen, hogy ezeknek útjába álljon. Ennek a koncepciónak — francia szellemben fejezve ki a gondolatot — a dunai konföderáció volna az az átmeneti állapota, amely Európa jelenlegi labilis helyzetében kilátást nyújtana, átbiztositaná a francia diplomácia ezen koncepcióját arra az időre, amikor az de facto meg is valósulhat. Tudjuk, hogy az angol politika szempontjából a piacok konszolidálása milyen jelentőséggel bir. Tudjuk, hogy az angol termelésnek mennyire szüksége van arra, hogy a kulturvilág újra képessé tétessék iparcikkek felvételere, hogy ez a felvevő képesség újból rekonstruáltassék. Ennek első feltétele az, hogy az a nagy politikai egység, amely egyszersmind nagy gazdasági egységet is jelent, a német birodalom gazdaságilag rekonstruáltassék. Ezért érdeke volna Angliának, hogy Németország állittassék talpra politikailag, hogy ott megindulva a termelés, megteremtessenek azon gazdasági lehetőségek, amelyekre az angoi iparnak szüksége van, hogy ott a munkanélküliség megszűnjön. Franciaország érdeke vele szemben homlokegyenest ellentétes. Franciaországnak az az érdeke, hogy Németország minél súlyosabb gazdasági válságba szorittassék bele, hogy e gazdasági helyzet olyképen alakuljon, hogy a megélhetés lehetetlenné tétetvén, az emberek nagy tömege kényszeríttessék kivándorlásra és ezen a réven csapolja le Németországnak a maga természetes ellenfelének számbeli fölényét. Angolországnak evvel a politikával szemben imperiaîisztikus eszközökkel szembeszállnia módjában nem áll. Anglia ezt a politikát csakis egy gazdasági eszközökkel dolgozó koncepcióval paralizálhatja. Nem áll egyéb eszköz rendelkezésére, hogy ennek a politikai "munkának költségeire mutasson rá a francia adózó közönségnél, hogy annak figyelmét hivja fel arra, hogy ez a politika Franciaországimperializmusának, hatalmi pozíciójának gazdasági alapjait ingatja meg, hogy ezen politika alkalmas arra, hogy Franciaország gazdasági .eromlására vezessen, ami természetszerűen involévi április hó 15-én, kedden, válja a francia imperializmus leromlását. Francia ország ismeri Anglia sebezhető pontjait és minden pontján rajta tartva kezét, Angliát egy erősebb védekezésre szorítja rá. Anglia belső politikai helyzete már sok bajt okozott, még pedig nemcsak a munkanélküliség kérdése az, mellyel mindenáron meg kell küzdenie, hanem azon további kérdés is, hogy az Indiába vezető utat, a mohamedán világ feletti uralmat miképen fogja a jövőben biztosítani. Épen ezért a francia politika a mohamedán világgal kapcsolódván politikailag egybe, igyekszik az angolokra súlyosabb csapást mérni, igyekszik ezt a csapást különösen azáltal tenni súlyossá, hogy Egyiptomból egy második marokkói kérdést kivanván csinálni," az Indiába vezető ut legfontosabb pontját, a Suezi-csatornát akarja az angol befolyás alól mentesíteni. Elnök : Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy nem az angol birodalom szanálásáról tárgyalunk s méltóztassék a tárgyhoz visszatérni. Bogya János : Ez szorosan a tárgyhoz tar- • tozik, mert példával akarom bemutatni azt, hogy milyen eszközökkel kénytelen valutája érdekében egy nemzet a külföld ellenséges politikájával szemben védekezni. De különben is összefüggés van a magyar és angol politika ezen része között. Meg akarom mutatni, hogy Anglia milyen eszközökkei parírozza azokat a nehézségeket, amiket Franciaország okoz neki a maga diplomáciájával. Különben is végén járok ennek a példának, legyen szabad tehát igen röviden befejeznem. Láttuk azt, hogy ennek a koncepciónak érdekében Anglia hataimi faktorokat mozgósítani nem tud s hogy ahhoz az eszközhöz kénytelen nyúlni, amely egyedül marad számára fenn, amely a mai kulturviszonyok között is eléggé hathatósnak bizonyult arra, hogy egy idegen állam politikáját kellő irányba terelhesse és kellő befolyást gyakorolhasson arra és ez a kontremin, a francia frank megkontreminálása. Nem lehet elképzelni azt, hogy a spekuláció magától szerveződött volna az egész világon meg, s a spekuláció önmagában elég erős lett volna arra, hogy egy és ugyanazon pillanatban kontremináija meg a francia frankot a világ összes jelentősebb országaiban. Az a tény, hogy ez a kontremin egy pillanatban következett be mindenütt, maga is egy egységesen dolgozó nagjrobb hataimi szervezetre utal, amely nem lehetett más, mint Anglia. De azért is fontos tudnunk azt, hogy a francia franknak, a francia imperializmusnak milyen veszélyekkel kell a jövőben megküzdenie, mert hiszen a francia imperializmus az, amely minket politikailag tesz tönkre és nyom s amely annak a szomorú gazdasági helyzetnek oka, amelyben Magyarország ezidőszerint van. Nekünk tehát, amikor Magyarország szanálását diplomáciai eszközökkel keressük, amelyek egyedül alkalmasak arra, hogy ezt a gazdasági bázist megteremtsük s a korona itt stabilizálódjék, hogy megteremtsük a gazdasági fellendülés igazi alapját, a külpolitikai helyzettel feltétlenül számolnunk kell és számolnunk keli azokkal a törekvésekkel is, amelyekkel a jövőben meg kell küzdenünk. Nekünk keresnünk kell azokat az utakat, amelyek odavezetnek, ahol Magyarország megerősödését és talpraállitását lehet remélni. (Helyeslés jobbról.) A dunai konföderáció alapgondolata az, hogy